Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-02-10 / 6. szám
— —’—' í'tórtíi.-. 4R,H..?ÍS-V' EVANGÉLIKUSOK LAPJA szól&nak. Érdemleges módosítás e részben az E. A.- nyal szemben kettő szerepel. Az egyik az, hogy a lelkészválasztást ezentúl a törvény, ne pedig partikuláris egyházkerületi szabályrendelet szabályozza. Annak idején kísérlet történt egyetemes lelkészválasztási szabályrendelet megalkotására, ami azonban nem sikerült. Innen van, hogy ma az egyes kerületek szabályzatai között jelentős eltérések vannak, ami olykor jogbizonyta- laságot, esetleg méltánytalanságot szül. Ettől eltekintve is a lelkészi állás méltósága azt követeli, hogy a lelkészválasztás egyetemes érvényű törvényben nyerjen szabályozást. A másik lényeges módosítás az összes egyházi tisztviselőknek, tehát a presbytereknek is, törvényes felelősségre von hatás át mondja ki, amit sajnos tapasztalatok múlhatatlanul megkövetelnek. A szabadosság közszelleme arra int, hogy az egyházfegyelem hathatósabb eszközei — szükség esetén — alkalmazást nyerjenek, legalább is az egyházi tisztviselőkkel szemben. Egyes külföldi egyházi alkotmányok ezt még a hívekre is kiterjesztik. Anyaszentegyházunk érdeke ez, nem pedig az evangéliomi szabadsággal ellentétben álló fölösleges hatalmaskodás. Itt az ideje, hogy mindenki, aki egyházi tisztséget vállal, azt annak tudatában tegye, hogy amennyire kitüntetés, épannyira komoly felelősséggel és példát adó hit- hüséggel is jár. A zsinati törvényjavaslat-tervezet általános részének előkészítése végett kiküldött albizottság megbízásából Budapest, 1924 január 15. Dr. Mikiét Károly, előadó. KÜLFÖLD. Az amerikai luth. nemzeti zsinat Németország égbekiáltó gazdasági nyomorúságára való tekintettel újabb 400 ezer dollárt gyűjtött a német evang. egyház fölsegélyezésére. 1 millió 500 ezer dollárt .tervezett, de ugylátszik, a sok adakozásban ott is kimerültek. Pedig a francia hóhér, Nietzsche „Szőke bestiája“, kinek hozzá méltó társa Amerikában e napokban halt el, a németet továbbra is nyomorgatja. És ezt az őrjöngést továbbra is tétlenül nézi „a müveit nyugat“. Szégyen! Hol marad Kant cselekvöségi akaratja? — Rómából harangoznak! Beharangozzák az 1926-ban tartandó egyetemes zsinatot, amelyen állítólag a görgkeleti orthodox és az anglikán egyházzal való egyesítést tárgyalnák, természetesen a pápakirályság teljes szuverénitásának elismerésével. Természetesen a pápa büntelenségének szentesítésével, mely egyenes folyománya a pápai csalatkozhatatlanságnak. A háborús zavarok, mint 1870-ben, alkalmasak az ilyen uj tanok becsempészésére. A jezsuita sajtó máris hirdeti, hogy Róma Németország egyetlen jövője. A liberalizmus és a marxizmus lidércfényéíe csak Róma tündöklő hajnali csillagja következhetik. — Ihmels szászországi evang. püspök újból átvette hivatalát. Az újévre egy pásztorlevélben fordult evang. híveihez, amelyben a mai német külső és belső szorongattatásra való tekintettel hangsúlyozza, hogy a német nép jövendő boldogulása a munkaadók és munkások kezébe van letéve. Pásztori levelét azzal végzi, hogy Jézus neve és az ő evangéliuma legyen a mi hitvallásunk és örök fogadalmunk. — Már a kalmár angolok és amerikaiak is ráeszmélnek arra, hogy Németországban, a reformáció hazájában „theol. professzoraink, püspökeink és lelkészeink szóról-szóra a pusztulás utján („am Sterben“) vannak.“ Ha ez igy tovább megy, a német protestáns tudományos theológia, az egész müveit protestáns világnak ez a szellemi vezére is elnémul. De mi lesz akkor velünk?! Egy kiváló angol-amerikai egyházi férfi dr. Miller máris azt írja, ha még egy' csöpp hite van az amerikai embernek vagy egy csöpp evang. vére, úgy azon kell lennünk, hogy elhárítsuk a lutheránusság legújabb történetének ezt a végzetes katasztrófáját, mely végveszéllyel fenyegeti az egész müveit vallásos emberiséget. Igazán most vagy soha! A mélységes luth. vallásosság és annak vezér- kedő tudományos theológiája, mely Schleiermacher reformtörekvései óta koronája volt az egész tudománynak, nagy válságba jutott. Hát mit szóljunk mink a mi tudományos theológiánkról és hogy fest annak a jövője? Gondolkozzanak rajta magyar evang. viszonyainkra vonatkozólag a mi tudós theol. professzoraink is az uj evang. fakultáson! Hollandiában a f. téli félévben római kath. egyetemet nyitottak meg ellensúlyozásául a Kuyper által 1880-ban orthodox kálvinista alapon létesült u. n. ..szabad egyetemnek“. Akkoriban az 5.800.000 Összlakosságból valamivel több mint 2 millió volt a holland katholikus. Előbbihez hasonlóan utóbbi -is államsegélyben részesül. Az amsterdami protestáns egyetem rektora — mint Luthardt lapiában olvassuk — az uj kath. főiskolát azzal üdvözölte, hogy „igazi tudományosság csak egységes keresztyén élet- és világfelfogás alapján lehetséges. Helyes. De ezt nagyon megszorítja „a középkori hagvományokra (bizonyára az angyali Dr.-ra) való visszatérés, amelynek alapján az uj tantestület nemzetközi jellegű. Belgák és francáik mellett 6 német tanár is van, — tehát igazi „Universitas litterarum et nationum“. Jól haladnak hát a kálvinista Hollandiában a kath. miniszterelnök alatt Róma felé. Hiába, minden akció reakciót szül.Kuyper-féle dortrechti kálvinista ortho- doxia egyenes folyománya és eredménye. Mi ezzel szemben, és erre csonka országunkban is szükség volna, azt valljuk, hogy nem felekezeti, hanem valódi evangéliumi keresztyén szellemű tudományosságra és főleg szociálpolitikára kellene törekednünk államban és egyházban egvaránt. Ez a krisztusi ut, igazság és élet! Minden párturalom forradalmi természetű és szakadásra vezet. Az evangélium a mi igazi fundamentumunk. Figyelő. Saxlehner Hunyadi János természetes keserüví* hatása lelfilmnlhatatlaD. AB FŐI Lapreklamációk, pénzküldemények 8 egyéb a lapra vonatkozó észrevételek Rudolf Mosae rt. Budapest, VI., Podmaniczky*u. 49. az. alá küldendők. Spezialttáaok: foghúzás, iogttt- méa, fogti8ztitás. Lapunk olvasóinak ®<0 engedmény, intézet nyitva: 9 órától 7-ig, vasár- és ünnepnap 9 órától 12-ig UKiuuai FENYVESI MENYHÉRT IX., Ráday-n. 5.
