Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-05-18 / 19. szám
4 evangélikusok lapja 1924 „Ti vagytok a világ világossága.“ „Nem rejtethetik el a hegyen épített város.“ Máté V. 14.*) Az élet maga a legcsodálatosabb szövevénye a saját alkotó elemei örökös egymással való küzdelmének és ellentéteik örökös kiegyenlitődésének. Az a bölcs isteni kéz, amely az élet eredetét egyedül önmaga által maigya- ráztatja meg, de folyamatának titkait a kutató emberi elme előtt mégis felfedi, de csak azért, bogy a hit nélkül szűkölködő emberi szivet az élet bevégeztével újabb, megoldhatatlan rejtély elé állítsa: egyéb téren is bámulatos mélységeket tár fel előttünk. Nézzétek az isteni kijelentés egyes igazságait. A krisztusi igazságrendszer fenséges egysége és kibeszélhetetlen gazdagsága olyan, mint valami égbenyuló gránitszikla, amely tömör fenségében megmarad, is belül mégis a leggazdagabb változatosságot és szinpompát tárja fel: mert az élet minden viszonyaira alkamas életigazságok gazdag erei vonulnak rajta át, de ugv, hogy mindegyik őket amaz agy igazság, a krisztusi vált ságigaz ság gyémánt- és aranycsillogása szövi át. . . . Sokszor hallottam észrevételt afelől, honnan van az, hogy az isteni ige hirdetői egy- ás ugyanazon alapigéből a beszéd tárgyát kifejező legkülönbözőbb 'tételeket vonják le, holott az alapige igazsága mindenkor csak egy lehet. Nos, a felelet megtalálható fent előadott bevezető sorainkban! Valóban, a krisztusi váltságigazság gránitsziklája egy, de belül, a maga mélységeiben, egymással szent összefüggésben, szent harmóniában lévő életigazságok egész gazdag arany- és gyémántszövevényét tartalmazza, amelyek tőle elválaszthatlanok. Nézzétek azt az egy igét: „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város." Ugyebár, nem más, mint egyszerű krisztusi jellemzés. A tanitványi, az apostoli szerep egyszerű kiemelése a het- köznapiság vonalaiból. S mégis, e tömör jellemzés néhány színe, vonása micsoda mély és (gazdag háttérből emelkedik ki és kezdve a történelem tanulságaitól fel, a hivő keresztyén mindennapi bizonyságtételének irány vonaláig, milyen széles területeken pompáztatja a maga színeit! Szinte egyszerre elibénk tárul az egész ó-világ a maga szánalomraméltó egész lelki elbagyatottságában, lelki homályában — az apostolokra ruházott jézusi világosság nélkül. Élénkbe tárul a pogány és zsidókor túlvilágának, erkölcsi világnézetének egész szegénysége, sivársága és gyarlósága az istenismeretnek ama mélységei nélkül, amelyeket csak az Üdvözítő tiszta és ártatlan gyermeki szemei pillantottak meg, csak az ő széni éis tiszta gveimekded hite tudott szavakba önteni, csak az ő isteni lelkének varázsa tudott az egyszerű apostoli lelkekbe drága tudományként átültetni. És élénkbe tárni az Üdvözítő mélységes szeretete az elhagyatott, a szegény emberiség iránt. „íme, én elmegyek.“ E világon soká nem maradok. De nem akarom, hogy a látni akarók ne láthassanak, a hallani akarók ne hallhassanak. „Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.“ S azért — cl- menvén. tanítsatok minden népeket, hirdessétek az igazságot. Sugároz lássátok a világosságot, ama hegyen épített város bástyáiról és világító pontjairól árasszátok a krisztusi vált ság hitének, a Krisztusban, a *) Sajtónapunk számára íródott. Krisztus szerint való életnek egyedül boldogító és üdvszerző fénysugarait szerte, a homályban tapogatózó földre, hogy mindenki lássa, hogy üdvöt önmagán nem, de egyedül Isten kegyelméből, Krisztus érdemiéből a hit ereje által talál, — tehát, hogy múló földi kincsek helyett minden emberi szív igyekezzék oly kincseket szerezni, aimu- lyek eltétetnek számára az örök életre. Oh és micsoda gondosság, micsoda mélyreható isteni ökonómia nyilvánul mag amaz eszközök megválasztásában, amelyekkel ő a maga világosságát e világon elterjeszteti. Nem királyok, államférfiak, hadvezérek, bölcsei és tudósok, nem fényes ruhába öltözött főpapok vagy a maguk számbeli súlyával és e világi hatalmával a népre reánehezedni tudó pártok tömegerejét, hatalmi súlyát veszi számításba, — mindössze egy kisded, egyszerű, da ihletett lelkű csoportot gyűjt maga körül: a 12 tanítványt. De tudja, hogy az a világosság, amelyet majd ezek terjesztenek e földön, a meggyőzés és meggyőződés szent ihletével lélekből-lélekbe, szivről-szivre száll és megtermékenyíti és megszenteli e föld színét ,a felismert isteni életigaz'ságok egész boldogító gazdagságával. S azért ismételten és ismételten mondja Máténál, Márknál és Pál apostol által (Máté V. 14—16. Márk IV. 21—22, Filippi II. 1-1—16): „Ti vagytok e világnak világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. A gyertyát is nem azért gyújtják meg, hogy elrejtsék a véka alá,, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fénye,ljék mindeneknek, akik a házban vannak.“ „És mondá nékik: avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? avagy nem azért-?, hogy a gyertyatartóba tegyék? Mert nincsen semmi olyan elrejtetett dolog, melynek meg nem kell jelentetni, vagy olyan, amely elrejtet- hetnék, hanem szükség, hogy nyilvánvalóvá legyen."* „Mindeneket cselekedjetek zúgolódások éis versengések nélkül, hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek fiai — vádolás nélkül valók e gonosz és elfordult nemzetség között; kik között fényietek, mint szövétnekek e világon, kilk az életnek beszédével dicsekedtek.“ Mit jelent tehát a jézusi világosság terjesztéser Annyit, mint fénylő szövétnekekiül beleilleszkednünk az ő isteni ökonómiájába, munkatársaiul szegődni az ő gondoskodó szeretedének, — szent eszközéül avattatni annak, hogy a Jézus Krisztus boldogító váltságigazságát, ezt az életben és halálban egyedül üdvszerző igazságot a belső hitbeli meggyőződés lángoló ihletével mennél több szív tegye a maga drága életMoesévé, hogy e gyarló és esendő földi világban mennél többen legyünk olyanok, akik vágyunk az örök üdvre, erről nyíltan és lelkesen teszünk bizonyságot e múlandó világban s igyekszünk reá méltókká válni mind ,a Jézus Krisztus ama nagy napjáig. És ha mérlegre tesszük azt a jézusi parancsot, hogy a gyertyát a maga méltó helyére, a gyertyatartóra keli tennünk, hogy az isteni háztartás minden gondozottja számára, világítson — és azt a másikat, hogy szükség, hogy az ő váltsa,gigazságának giánitsziklájában elrejtetek minden életigazság nyilvánvalóvá legyen: akkor máris tisztán és világosan áll előttünk ama keresztyen evangéliumi feladat jelentősége, hogy mi, mint a 'tiszta és hamiisiittatlan Krisztusi evangélium hivei és örökösei, az evangélikus egyházi sajtót és irodalmat lelkünk egész melegével támogassuk, felkaroljuk közreműködésünkkel, áldozatainkkal fejlődését, felvrrágozását előmozdítsuk. Mi, a reformáció szellemörökösei, büszkén utalhatunk a történelem ama felemelő tanulságaira, hogy a reformáció a maga szellemi csatáját a szószéki igehirdetés mellett az írott és nyomtatott betű tisztára szellemi fegyvereivel vívta meg, — és e csatázás héroszai a mi részünkön igazán úgy fénylettek, mint „szövétnekek e világon, akik
