Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-02-11 / 5-6. szám
(923 BVAMGáüIKUfiOK U APU A 7 mast. Nincs jobb védelme a keresztyensegnek, mint az a pap, aki szívvel, lélekkel munkálja az emberiség folytonos és fokozatos művelődését. A keresztyénség minden valódi kultúra fejlesztője. Utolsó fejezetében a kiváló szerző napjaink papjáról szólt. A papi hivatal benső lényegét és hivatását a szerencsétlen világháború sem változtatta meg Ma is az Isten jóságát és komolyságát kell hirdetnie. Ma is szolgája es nem ura a maga gyülekezetének, még ha prole- tárius is volna. Uj életfeladatait a forradalmi állapotok is mutatják. Az egyház hajóját, mint biztos kormányos vezesse a viharokon át a kikötőbe. Fejtegetéseinek eredményét Schian igy foglalja össze : A papi hivatásnak csudás benső tartalma van. Mindenfelé vannak vonatkozásai, feladatai és követelményei. Itt nincs mechanizmus vagy sematizmus, hanem az életproblémák egész halmaza, mely erős, férfias személyiséget, gondolkodást, erőt, tevékenységet s főleg a magasból való szellemi életet követel. Bizonyara magasztos hivatás a papi hivatás ! Egész embert kíván. Testi erő és szellemi frisseség, tudás és műveltség, hit és szeretet, tisztaság és fegyelem harmonikus egységben vannak Krisztus példájára a hű lelkipásztor jellemében. Úgy legyen í Ilyen papra van ma szükségünk. Dr. Szlávik Mátyás. ■ I IMII IMII lllllllllltllMtlltllMIIIIII till IIIIIIII9VII lllll EGYHÁZI ÉLET. A budapesti norvég misszió köréből Johnson Gisle norvég lelkész és misszionáriusról kerek egy esztendővel ezelőtt hallottak először lapunk olvasói, amikor megírtuk, hogy néhány heti tartózkodásra Budapestre érkezett és alkalmunk volt munkatársunk vele folytatott beszélgetésének közérdekű részleteit közölnünk. A néhány hétből immár egy esztendő lett és ha isten is úgy akarja, egy egész élet lesz. A magyar föld varázsa, a magyar asszimiláló képessége ismét csodát tett. Aki megismeri, meg is szereti s meg sem is akar válni tőle. Hogy Johnson Gislé- vel is igy történt, az reánlc nézve nagy nyereség. A Krisztus evangéliumának egy fáradhatatlan buzgalmu apostolával lett gazdagabb magyar lutherániánk s egy meleg sziv- vel dobog több itt, a rideg közöny közepett. Az oláh- országi Galazban volt ö egy misszióállomás megszervezője és lelke 20 esztendőn át. Most végkép megvált attól és átvette a budapesti misszió megszervezését. Rokonszenves egyénisége máris egész tábort gyűjtött köré, missziói összejövetelei igen látogatottak és az igazságot éltető és szomjuhozó telkeknek bőséges táplálékot nyújtanak. A Deáktéri német hívek gyakran épülnek prédikációin. Az elmúlt év folyamán Székesfehérvárt, Sajókazán és Tokajban is járt, prédikációkkal és előadásokkal igyekezvén felkelteni a misszió iránti érdeklődést. A nyáron Oláhországban és Bulgáriában volt missziói körúton, mint az ottani norvég missziók felügyelője. December 1-én oltárhoz vezette Tótkomlóson Jankó Dánielnénak, volt tordasi lelkész özvegyének leányát, Mártát, aki Deák-téri polgáriiskolánknak volt rajztanárnöje. Benne nemcsak gondos Mártára, de hűséges Máriára is talált, aki missziói munkájában „néki segítőtársa, hozzáillő". Arra, hogy ma ismét hirt adunk róla, az szolgáltatott alkalmat, hogy most költözött be a VII. Gyarmat-utca 14. számú villába, amely a norvég misszió misszióháza s mely nemcsak a misszionáriusnak szolgál lakásul, de amelyben a misszió irodája is helyet talál s melynek emeletén imaterem is lesz. Lebegjen az Ur áldása e hajlék felett! Johnson testvérünket és hitvesét azzal köszöntjük ma is, e hajlékba költözésekor, amivel tavaly, mikor körünkbe érkezett, a zsoltáros áldásával: „Az Úr megőrzi a Te kimeneteledet és bemeneteledet* mostantól fogva mindörökké !“ Irányi Dániel emléke. A szepesiek nagy földijük Irányi Dániel, a feddhetetlen jellemű függetlenségi politikus születésének százados fordulója alkalmából nagyszabású emlékünnepséget rendeznek f. h. II-én délelőtt II párakor a zeneművészeti főiskola nagytermében. Ünnepi szónok: báró Lers Vilmos. Mivel Irányi hitsorsosunk is volt, kívánatos, hogy részünkről is minnél többen jelenjenek meg az emlékünnepen. Ostffy Lajos, a dunántúli egyházkerület megválasztott uj felügyelője e megtiszteltetést magáiul elhárította. • Az egyetemes közgyűlés által kiküldött zsinatetőkészitő-bizottság január 12-én ülést tartott, melyen a 4 püspökön kivül Zsigmondy Jenő, Kéler Zoltán kir. felügyelők és számos bizottsági tag vett részt. Hosszas megbeszélés után abban állapodott meg a bizottság, hogy elsősorban az ff. A. I. részének átdolgozására és a főelvek megállapítására küld ki egy albizottságot és csak ezen rész végleges megállapítása után fogja az E. A. további részeinek átdolgozására az albizottságokat kiküldeni. Abban azonban már most is megegyeztek, hogy szívesen látja a bizottság, ha az egyházi lapokban egyes fontosabb kérdések pertractatió tárgyává tétetnek és ha az evang. hívek minden tapasztalt hiányt és gondolt módosítást az egyetemes főjegyzővel közölnek, hogy a bizottság a kialakuló közvéleményt a végleges javaslat összeállításánál kellőleg figyelembe vehesse. A kiküldött albizottság, mely dr. Raffay Sándor, dr. Kéler Zoltán, Strúner Vilmos, Mikler Károly, Szeberényi Lajos Zs. és dr Szelényi Aladár tagokból áll, még ugyanaznap ülésezett és megállapította a főbb iránypontokat, melyek alapján a megbízott referens Straner Vilmos teol. akad. igazgató tervezetét elkészíteni fogja. Kerületi felügyelöiktatás. Jan 30 án iktatta be hivatalába a tiszai egyházkerület újonnan megválasztott felügyelőjét, dr. Zelenka Lajos curiai bírót, a nyíregyházi törvényszék elnökét, a tisza- vidéki egyházmegye volt felügyelőjét. A diszgyülés a nyíregyházi hatalmas és szép templomban isten- tisztelettel kezdődött, ahol az uj vezérférfiu letette az esküt, majd a közgyűlési teremben folytatódott, ahol Geduly püspök üdvözölte a kerület nevében elnöktársát, mire dr. Zelenka tartotta meg nagyszabású és terjedelmes székfoglaló beszédét, melyet zsinat-, közgyűlés-, presbiteri egyházalkotmányunk sarkalatos tételeinek és egyházunk jelen viszonyainak védelmére szentelt. Történeti érvekkel mutatott rá egyházunk hivatására: a kulturális és valláserkölcsi eszmény szolgálatára. Kiterjeszkedett a hóditó szekták elleni védekezésre, aminek eszközét az intenzív lelkigondozásban, az összetartó, egy- házias munkában látja. Nagyon fölemelőleg hatott a Kapi Béla püspök által tolmácsolt egész Dunántúlról hozott üdvözlés és br. Kaas Albert mély evang. tartalmú üdvözlő beszéde, melyet az orsz. Luther Szövetség nevében mondott. A ref. testvérek dr. Balt hazár Dezső püspök és gr. Dégenfeld József főgondnok vezetésével impozáns küldöttséggel képviseltették magukat. Megjelentek az összes kér. és zsidó vallásfelekezetek képviselői, továbbá a katonaság és a hivatalok kiküldöttei, a különböző fokú iskolák vezetői, akik mind szeretetteljesen köszöntötték az uj egyházi vezért. Munkájára, Egyházunk Urának áldását kívánjuk! A pesti evang. egyház Veres Pálné-liceuma nagyszabású irodalmi esttel ünnepelte meg Madách születésének 100-ik évfordulóját. Előadták a növendékek a költő Tündérálonr1 c. jelenetét, melyben főleg Lányi György
