Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-11-18 / 29. szám
V Ö«Jä v OiAU W ^o^si ’SircAg IX. évfolyam. ______ Budapest, 1923. november 18.__________29. szám E VANGÉLIKUSOK LAPJA SZERKESZTŐSÉG: Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. Alapított!: Dr. RAFFAY SÁNDOR Előfizetési ár negyedévre 3000 K Egyes szém Ars 300 korona. Hirdetési Arak megegyezés szerint. Szerkesztésért felelés: Dr. CSENQŐDY LAJOS Megjelenik minden vasárnap. Kiadja: A LUTHER-SZÖVET8ÉQ. Postatakarék chsque-szám: 1200. A fakultás képe Sopron, 1923. nov. 11. az evangélikus fakulták megnyitásának Ünnepén elmondotta: Dr. Raffay Sándor püspök. Ünneplő Gyülekezet, Testvéreim az Urban! Valami tisztán nem is elemezhető érzés tölti most el a lelkemet, midőn az Erzsébet tudomány- egyetem evangélikus theologiai fakultásának ünnepi megnyitásán e szent hajlékban megszólalok. Magam sem tudom, mi ebben az érzésben az uralkodó: az öröm-e, hogy egyházunk régi vágya végre teljesült, vagy az elégületlensóg, hogy nem úgy történt minden, amint elgondoltuk, vagy az aggodalom, hogy' jól és jókor zártuk-e le a múltat s ma valóban a vágyott jobb jövendő kapunyitásánál áll tmk-e? * * V*' ' Őszintén megvallom, nem inerem elemezni érzéseimet. Ez az ünnepi óra talán nem is alkalmas, nem is való erre az elemzésre. Isten templomában csak egy érzésnek szakul elömleni p hivő ember lelkén: a föltétien bizodalomnak. mely térdre készt és beleégeti a hánykódó lélekbe p biztatást: „Ne félj, csak higyj!“ És én elcsittitom a lelkem sokféle mozduló kérdését, mi a jövendők fordulóján benne felbuzog és áloralátás puha párnájára simitgatom le. A fakultás ünnepi indulásának e szent órájában úgy érzem magam, mintha a nagy' magyar Alföld szélesen kiterített vásznán Délibáb csodás játékát szemlélném Amint hangtalanul beszél nekem soha nem hallott tündérmeséket .és telkemre vetiti a soha nem látottak tarka képeit. Álmot lát a lelkem a theologiai fakultásról. Engedjétek meg, hogy álmom elbeszéljem s a theologiai fakultásnak ebben az álomban megjelent kópét nektek megrajzoljam. Nem is én rajzolom azt meg, hanem az élet Mestere, az Ur Jézus Krisztus, aki nekünk e mai szent alkalomra azokat a szent igéket üzeni, amelyeket megírva találunk Máté ev. 21, 33-ban a következőképen: „Volt egy gazda, aki szőlőt plántált és azt gyepűvel körülvette, sajtót ásott le benno és tornyot épített és kiadta azt munkásoknak és elutazott.“ 1. Nekem úgy tetszik, Testvéreim az Urban, hogy ez a ma ünnepélyesen megnyíló theologiai fakultás szőlőplántálás, melyből gazdag szüretet várunk. A szőlővessző két forrásból menti élete erőit: az anyuföldböl és az égi napsugárig. Szakítsd ki a földből vagy zárd el a napsugártól: caenevész terméketlenség és lassú elhalás a sorsa. Minden egyes ifjú lelkében, aki magát az evangélium szolgálatára szánta, az ég és a föld erői ömlőnek együvé. Hozzá van kötve Krisztushoz, kinek evangéliumát van hivatva és kötelezve hirdetni, képviselni, lelkeket hóditó erővé tenni. De hozzá van kötve a földhöz is, melyen él és a föld népéhez, a nemzethez, melynek körében szent hivatását betölti. Az evang. lelkész Isten dicsőségére ós az eml>erek javára csak akkor töltheti be hivatását, ha az evangélium hitével jó evangélikusokat, nemzeti érzésével jiedig hűséges hazafiakat nevel. A lelkész"* vezéfsvgre hivatott. Jaj unnak az _egy - ^ háznak, melynek lelkipásztorai nem p Krisztus-* han gyökereznek, de jaj annak a nemzetnek is, melynek vezéreit nem a hazaszeretet szent tüze hevíti. S nálunk négy század óta az egyház és a haza szeretete egyetlen ép lélekben sem került ellentétbe. Nem is kerülhet soha, mert az evangélium Ura arra kötelez, hogy „adjátok meg a császárnak ami a császáré és az istennek ami az Intené“. Professzorok, kedves vincellérek, lelkem a jövendőkbe lát s olyan jól esik .elnéznem, milyen hűséggel vigyáztok az Ur szőlőjére, hogyr a reátok bízott jfjuság az állami egyetem keretén belül is legyen és maradjon mindenkor erős a Krisztus evangéliumában, ingathatatlan az evangélikus egydiáz sze rőt etében és gazdag ,a hazaszeretet gyümölcseiben! 2. E nemes munkátok és yigyázástok értékes és biztos gyepű védelme alatt folyik. Mert a ti fakultástok is, mint a bibliai gazda szölökertje, gyepűvel van bekerítve. Nehogy idegen láb meg- tapodja, nehogy idegen kéz meglopkodja. E fakultás körül azonban éli kettős gyepüt látok. Egyik az egyetem, másik az evangéliumi egyház százados autonómiája. Ez a fakultás nemcsak az evangéliumi örök igazságok megszentelt műhelye, hanem p tudományos igazságoknak is hivatott munkamezeje. Ez a fakultás az egyház és az egyetem életének lüktető középpontjától távol, egyedül, magára hogy ottan végzi építő munkáját. Annál erő-r
