Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-01-28 / 3-4. szám

1923 BVAflGálilltUftOlt UAPtJA SZÖVETSÉGI HÍREK. A Luther Szövetség országos elnöksége f. hó 12 én Budapesten, a Deák-téri iskola tanácstermében elnöki tanácsülést tartott Kass Albert báró országos elnök elnök­lete alatt. Az ülésen jelen voltak : Geduly Henrik, Kapi Béla, Dr. Raffay Sándor és Kiss István püspökök, mint a kerü­leti szövetségek elnökei, továbbá Dr. Zelenka Lajos és Dr. Rdsó Lajos országos elnökhelyettesek, Landgráf János a bányakerületi szövetség ügyvezető alelnöke, Szeberényi esperes, Pröhle Károly, Artner Oszkár és mások. Az elnöki tanács elhatározta az alapszabályok belügy­miniszteri jóváhagyásának kieszközlését. Azután tárgyalta a szociális missziói-lelkészi állások megszervezésének a kérdését, amihez az ülésnek majdnem minden tagja hozzá­szólott s elhatározta az elnöki tanács, hogy kerületenként szervez egy szociális missziói-lelkészi állást. Az idevonat­kozó teendők előkészítésére felkérte az elnöki tanács a négy püspököt. Behatóan tárgyalta az elnöki tanács a Luther Szövet­ségnek egyházanként való megszervezése kérdését s ide- vonatkozóan erélyes propaganda megindítását határozta el s különösen azt, hogy minden lelkészt felhívnak a szövetség miejőbbi megalakítására, aminek módjáról minden lelkész felvilágosításért fordulhat az országos elnökséghez, viszont a kerületi szövetségekhez mindenkor részletes jelentést kell tenni a megalakult szövetség működéséről. Ezt követöleg a sajtó kérdését tárgyalta az elnöki tanács, amely körül igen beható eszmecsere folyt. Elhatá­rozta az elnöki tanács, hogy úgy a .Harangszó'-nak, mint az .Evangélikusok Lapjáénak anyagi támogatása és terjesz­tése érdekében erélyes propagandát indít Ezután a középiskolai cserkész csapatok megszerve­zésének a kérdését tárgyalta az elnöki tanács s elhatározta, hogy az összes evangélikus középiskolákban, valamint mindazon helységekben, ahol nem evangélikus középiskolák vannak, iskoíaközileg megszervezi a Luther Szövetség cserkészcsapatát s az igy megszervezett szövetségi cserkész- csapatokat országos szervezetbe foglalja, melynek veze­tésére, valamint a szervezési munka irányítására felkéri Németh Gyula szekszárdi lelkészt, aki a dunántúli kerü­letben már eddig is eredményes működést fejtett ki a középiskolai ifjúság megszervezésének a munkájában. Végül elhatározta az elnöki tanács, hogy lehetőleg két havonként tart Budapesten ülést. Abban a munkában, amelyhez a Luther Szövetség báró Kass Albert elnöklete alatt fogott, biztosítékát láthatjuk annak, hogy a Luther Szövetség mielőbb kialakul azzá az országos szervezetté, amely hivatott arra, hogy egyházunk legerősebb támasza legyen. Dr. Hittrich Ödön főigazgató, a budapesti fasori cv. főgimnázium igazgatója „Hasonlóságok és ellentétek a pesti református és evangélikus egyház évszázados törté­netében* cimen jan. 19-én, a pesti Deák téri Luther Szövetség összejövetelén hosszabb felolvasást tartott Egyházunknak a fővárosi protestantizmus múltjával nagy szeretettel s egyre növekvő buzgóságpü foglalkozó kiválósága a pesti evangé­likus főgimnázium közelgő száz éves jubileuma alkalmából jelenleg az iskola történetének megírásán fáradozik s mun­kája közben a pesti református egyházra és iskolára vonat­kozó könyvek nyomán számos olyan adatra bukkant, melyek amellett, hogy a múlt század korát általában is élénken jellemzik, evangélikus egyházunk híveit közelebbről is érdeklik. Minthogy a jeles kutató felolvasott tanulmányát egész terjedelmében is kinyomttattatni szándékozik — mely szán­dékának megvalósítását remélhetőleg a pesti hívek áldozat- készsége is megfogja könnyíteni — itt a tanulmányt csak pár szóval ismertetjük. A pesti evang. egyház — a reformátussal ellentét­ben — eredetileg iskolájával együtt német volt. A ref. egy­ház, bár későbben keletkezett, kisebb volt és lassabban fej­lődött, mint a mienk, 100 év alatt lélekszámában csaknem kétszer olyan erős lett, mint az evangélikus. A templom- építés mind a két gyülekezetnél hasonló fázisokon ment keresztül. A Deák-téri templom felépítése Molnár János első lelkész érdeme, a reformátusok templomépitő és első papja pedig Báthory Gábor volt. Báthoryt a templom kriptájába temették, Molnárnak még sirkövet sem állítottak. A templomok mindegyikének voltak építkezési bajai s mindegyik menhelye volt a nagy árvíz menekültjeinek. A felolvasót — ki még az iskolák történeti fejlődé­sére, Schedius Lajos és Gönczy Pál iskolaigazgatókra, Hermina és Mária Dorottya nádorasszonyok érdemeire, végül Dr. Ravasz László és Dr. Raffay Sándor püspökök méltatására is kiterjeszkedett — hallgatósága lelkesen meg­tapsolta. A váci evangélikus tanulóifjúság január hó 6-án a Pannonia-szálló nagytermében sikerült Petőfi-estélyt tar­tott, melynek gazdag műsorát a közönség nagy tetszéssel kisérte. Az estélyen Kintzlerné Scholtz Irén „A boldogság virága* című zenés darabját is előadták. Az ünnepélyt köz- óhajra jan. 21-én megismételték, mely alkalommal Sass János is felolvasást tartott. EGYHÁZI ÉLET. Egyházlátogatás Dr. Raffay Sándor püspök a húsvéti ünnepek után a békési egyházmegyének kondorosi és szarvasi gyülekezeteiben fog kánoni egyházlátogatást tartani. Mind a két erősen fejlődő gyülekezet örömmel készül főpásztora fogadására. LelkészvAlasztás Fóthon. Jóleső érzéssel veszem a tollat kezembe, hogy közzé tegyem az alábbi megható eseményt, mely bizonyítja, hogy nem halt még ki népünkben a vallásosság, egyházszeretet, melyre kivált a mai korban, mikor oly nagy a vallás iránti közöny, felette nagy a szükség. F é. január 14-én megvirradt a fóthi ev. egyház emlékezetes napja, a papválasztás napja. A családapák maguk köré gyűj­tik családtagjaikat s házi istentiszteletet tartanak. Fel­hangzik az ájtatos éneklés, buzgó imák szárnyain száll fel az egek Urához a kérés: áldja meg a mai nap nemes munkáját. És igy indulnak el az Isten házába s éneklik a mai nagy naphoz alkalmas énekeiket. Megkezdődik az istentisztelet; az oltári funkciót a csomádi lelkész, mint fóthi adminisztrátor végzi, egyházi szónoklatot tart Blatniczky Pál tanügyi esperes, melynek végeztével megkezdődik a papválasztó gyűlés; az elnöki tisztet az esp. felügyelő helyetteseként Dr. Szelényi Aladár egyházfelügyelő osztja meg az esperessel. Midőn a papválasztási szabályrende­letben elóirottak alapján az ügyek letárgyaltattak, sorra jött a választás. A majdnem teljes számban megjelent fóthi s mogyoródi szavazók meghívás utján, nagy lelke­sedéssel, közfelkiáltással megválasztották papjukka elhunyt lelkészük fiát, Szeberényi Zoltán rákospalotai hitoktató lelkészt. A közgyűlés a fóthi s mogyoródi tanítók és gond­nokokból álló küldöttséget menesztett a megválasztottért, kit lelkes éljenzéssel fogadott. Az esperes üdvözlő szavaira maga a megválasztott könnyeket fakasztó, megható sza­vakban elsősorban is hálát mondott a jóságos Istennek, aki mindeddig segítségére volt neki s kéri továbbra is az általa kijelölt munkájához atyai segedelmét; köszöni továbbá a híveknek személyében összpontosult bizalmát, kérve őket szeretetteljes támogatásra szép, nemes, de terhes munká­jához, kijelenti, hogy az egyház papi állását elfogadja. Befejezésül elénekeltük nemzeti szép Himnuszunkat. Egy amerikai magyar emberbarát. Soboslay Gyula dr. Amerikába szakadt honfitársunknak a magyar kormány külügyminisztere utján őszinte elismerését és háláját fejezte ki az eddig nyújtott milliókra menő, minden nemesen érző ember szivét és lelkét megkapó, hazafias áldozatra való készségéért. A Protestáns Orsz. Árvaházat az o nagylelkű adományai mentették meg, hogy a proletárdiktatúra után az anyagi tönk szélére nem jutott, mint sok más huma­nitárius intézmény. A karácsonyi ünnepek alkalmából is 800 dollárt küldött Brocskó Lajos, kir. tanácsosba Protestáns Országos Árvaház igazgatójának az árvaház céljaira hadi­árvák gondozására és középosztályu családok támogatására. A Protestáns Országos Arvaegylet, amely már 63 éve szolgálja a magyar társadalom kulturális és szociális érdekeit, uj elnökéül megválasztotta Nádosy Imre dr. m. kir. országos főkapitányt. Ebből az alkalombó melegen üdvözölték Szilassy Aladár dr., v. b. t. t. a választmány

Next

/
Thumbnails
Contents