Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-01-28 / 3-4. szám

4 HVÄflGÖlklHUSOFt IlAPJA 1923 naponként végiglátogatja az egész épületet, mindenkihez van bátorító, intő, biztató, vigasztaló szava, sokszor emberfeletti munkát végez és a jó Isten is arra látszott teremteni ezt a kiváló zipser nőt, hogy ennek a nagyszerű intézménynek a vezetője legyen .., De ez az Ur szolgálatában álló intézmény is küzd az élet nehézségeivel, súlyos anyagi gondokkal. Hogy ezekről odaátról nem könnyithetnek, az természetes. De ezen néhány sorommal fel akarnám hívni a leányok és gyermektelen özvegyek figyelmét a diakonissza-nővér gyö­nyörű, magasztos pályájára. Hány exisztenciát, hány családot tett tönkre a rettenetes vérzivatar és nincs, akit nehéz, sötét szárnyaival nem érintett volna. Nehéz a meg­élhetés, óriási a tülekedés minden pályán, mert pénz kell, a gyomor követeli jogait. Aki ma még biztosnak hitt állásban van, holnap elvesztheti azt s hányán jutottak hosszú, nehéz, egy életen át tartó munkálkodás után mint nyugdíjasok koldusbotra, kegyelemkenyérre, gondterhelt aggkorra. Mindenféle pályára gondolnak a lányok, csak a diakonissza-pályára, mely ma a legnyugodtabb, legbiztosabb jövőt nyújtja, arra nem gondol senkisem. Pedig oda, a felebaráti szeretet ama hajlékába nem hatol be az élet vihara, a felbőszült tenger hullámai megtörnek falain, a nővérek felett szerényen, de gond nélkül múlnak a napok, öreg koruk biztosítva van, szüleikkel, rokonaikkal érint­kezhetnek, meglátogathatják őket,, ápolásukra siethetnek, vagyonukat szabadon kezelhetik. És dolgozni, lemondani minden pályán és mindenkinek kell. Az utolsó évek erre fokozott mértékben megtanítottak bennünket kivétel nélkül. És ha egy nő szivében mélyen gyökeret vert a vallásos érzelem — mert enélkül, minden gondnélküliség mellett is szerencsétlennek érezné magát a nővér — aki szereti Istenét és Megváltóját, aki képesnek érzi magát önzetlenül dolgozni, fáradni másokért, enyiteni testi és lelki fájdal­makat, támogatni az élet megtört vándorait, vigasztalni a csüggedőket, bátorítani a félénkeket és a feltámadott Üdvözítőre mutatva biztatni a haldoklókat, aki meg tudja tagadni önmagát és önzetlenül képes élni másokért: az menjen erre a pályára és áldani fogja Istenét, mert csendes révpartot talál és .fenséges nyugalom, megelégedés, meg­szentelt, állandó boldogság tölti el szivét, melyet nem kell félteni az élet viharaitól, mert az Isten választottjai közé tartozik és a Megváltó beköltözik szivébe... A diakonissza-anyaházban gyöngéd szivvel, testvéri szeretettel fogadnak mindenkit és minden érdeklődőnek szívesen szolgálnak felvilágosítással. A lelkész urak pedig Istennek tetsző dolgot művelnek, ha a megfelelő lelkületű leányokat figyelmeztetik a nemes, a magasztos diakonissza­pályára. K% L Idők fordulásakor... Schopenhauer, az idő nagy filozófusa mondja, hogy a művészek, a lángelmék, aszkéták és extatikusok ki­szakítják magukat az idő börtönéből. - Az újabb filo­zófia ugyanezt mondja a jókról is. Akik szivüket a jónak adják át, akik életük fundamentumául azt választják, akik jó szivük jó kincseivel szórják bele az idő ritmusait, azok is fölötte állanak az időnek. Hiszen olyan magot vetnek, amit nem a véges emberi idő érlel kalásszá, amelynek gyümölcsei az örökkévalóság légkörében érnek meg. S ezen a réven magával az örökkévalósággal állanak kapcsolatban bent a testi élet időbörtönében is. S ha ezzel az örökkévalósággal s annak Istenével, az Istennek jó szivével vannak kapcsolatban, ha ennek az isteni jó- szivnek a dobogását hallgatják, meleg szeretetét érzik — akkor árthat nekik idők múlása, idők születése? Adhat nekik a világ, vagy elvehet valamit tőlük, ha: övék az Isten ? A jó szív az Isten igazgyöngye az embertest kagyló­héjában az élet tengerében. Amely minél többet szenved, minél több könnyet hullat, minél több fájdalmat él át, annál csillogóbb ragyogásu, annál melegebb fényű lesz: — mig méltóvá lesz igazán az örökkévalóságra az időbörtön után. Dr. Cs. L. KÜLFÖLD. Németország. A bajor belmissziói Intézmények, amelyek a jelenlegi anyagi viszonyok közepette súlyos gondokkal küzdenek, a falusi hívekhez fordultak azzal a kéréssel, hogy terménybeli adományokkal tegyék lehetővé krisztusi munkájuk végzését. A felhívásnak csodálatos eredménye lett. A szeretetintézmények téli ellátása biztosítva. Bajor hittestvéreinkben él az a kötelességérzet, hogy amit Isten jóvoltából vettek, abból adniok is kell. — Bárcsak tanulnánk tőlük, vajha nyomorgó városi lelkészeink, vallástanáraink, nyugdíjasaink és özvegyeink súlyos helyzetén mihamar segítve lenne s ne veszett volna el a pusztában visszhang nélkül az érdekükben elhangzott segélykiáltás. Sajtó-vasárnap volt a II. adventi vasárnap és sajtó­hét annak a hete a német evang. egyházak központi leg­főbb orgánumának rendeletére egész Németországban. A német evang. sajtót ez a rendelkezés kimentette katasz­trofális helyzetéből A befolyt adományok és az uj előfizé- tők hatalmas tömege biztosítják az egyházi lapok létét. Február elejére ismét nagyszabású sajtóakciót rendel el az egyházi bizottság. — Tanulhatnánk mi is német testvéreink­től, mig nem késő, mert hovatovább odajutunk, hogy nem lesz Magyarországon egyetlen evang. lapunk sem. A német császárért ma is imádkoznak a porosz evang. templomokban. A vallásos szocialisták szövetsége ez ellen beadvánnyal fordult az egyházi főtanácshoz, amely­től azonban azt a választ kapta, hogy miután a volt császár a legfőbb egyházi hatalmat képviselte, az érte mondott ima semmikép sem áll ellentétben az egyház politikai sem­legességével, miért is nem lát okot fennforogni, amelynek alapján az ima mellőzését el kellene rendelnie. Dr. Delitsch Frigyes tanár, a berlini egyetem volt orientalistája, akinek nevét „Babel und Bibel“ cimü irata az egész világon ismertté tette, Langenschwalbachban 72 éves korában meghalt. Svédország. Gazdag adományt gyűjtött Svédország evang. népe Dr. Söderblom érsek személyes kezdeményezésére a német evang. szeretetmunka Ínséges intézményeinek felsegélyezé­sére. Az elosztó-bizottság a begyült összeg tetemes részét már el is juttatta Németországba. Franciaország. A párisi missziótársaság röviddel ezelőtt ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Szembehelyezkedve az ország közvéleményével, igyekezett a háború befejezése után a hit- és munkaközösséget a bázeli misszióval fenn­tartani és fejleszteni. Német-Kamerunban átvette a német misszió munkáját, amelyet a németek elüzetése következ­tében pusztulás fenyegetett. Enélkül Kamerun az evang. misszióra nézve elveszett volna. — Tehát mégis van valami, ami erősebb, mint. a népek és nemzetek egymás elleni gyűlölete. Olaszország. A római német evang. templom felavatása rövid­del ezelőtt ment végbe német, olasz és egyéb nemzetbeli protestánsok részvétele mellett. A német egyházak képvise­letében Dr. Rendtorff, a Gusztáv Adolf Egylet elnöke tar­totta a felavató beszédet. Az olasz hatóságok kiküldöttei, valamint Németország, Svédország, Svájc, Dánia, Hollandia és Finnország diplomáciai képviselői is megjelentek az ünnepen. Csehország. A csehnémet evang. egyházat súlyos veszteség érte Fischer Gusztáv égen lelkész hirtelen elhunytéval. Uj helyzetében újonnan szervezkedő egyházának a túrni egyházi nagygyűlésen elfogadott uj alkotmánya nagyrészt az ő műve. A hithű vezérférfiu elvesztése nagyban meg­nehezíti a pozitív irány helyzetét a „modern liberálisok“ támadásaival szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents