Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-03-19 / 12. szám

6

HVAJ*GálkIF(USOit LkÄPtJÄ

1922

Harangavatási ének.

Megérkezél hát,

Kondulj szent harang.

Ébreszd és buzdítsd a híveket,

JÍhitatra vonjon minket a hang És rezzentse meg a sziveket:

Mert annyi bu és baj között Szavad vigaszul jött. . .

Gyötrődve vártuk már ezt a napot Fájdalmas némaság környezett Most, hogy szavadat ismét hallatod Istennek zengünk dicséneket:

Éleszd a reménységet,

Oszlasd a kétséget. . /

Jlz élőket hívd, holtak fölött sírj,

Ints az elmúlásra bennünket;

Szavad nyugtasson, ha a lelkünk sir,

Ne hagyd elszunyadni hitünket:

Hirdesd, hogy a dicsőség Istené lesz mindég . . .

Reviczky László.

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Adakozzunk az „Evangélikusok Lapja“ fenntartására.

Lapunk javára újabban a következő adományok folytak be kiadóhivatalunkba:

Belicza András Szirák 40, Maczák György Nagy- bánhegyes 40, Németh Gyula Szekszárd 20, Mesterházy László Pápa 40, Kiss István Sámsonháza 40, Kondorosi Evang. Nőegylet 500, Kovács György Kondoros 40 K.

Midőn az adakozóknak köszönetünket fejezzük ki, reméljük, hogy a jó példa másokat is arra fog késztetni, hogy bevételeinket önkéntes adományaikkal is gyarapítsák.

iiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin

Azelzsídósodott Budapest.

Budapest székesfőváros az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményeiről egy vékony füzetet adott ki, amelyből a zsidóságra vonatkozó adatokat a következőkben közöljük: A zsidóknak 1910—1920. évekre eső számbeli szaporodása 9049. Ugyanis az 1910. évi 203.687 lélekszámú zsidóval szemben 1920-ban 212.736 zsidó lakott a fővárosban. A számbeli gyarapodás tehát 4°/„-ot is csak kevéssel haladja és messzire visszamarad eddigi szaporulatuk mögött, mely az első évtizedben is még 10'Yo volt. Része lesz ebben annak is, amit a jelentés bevezetése hangsúlyoz, hogy a zsidóságnak bizonyos körei eltávoztak a fővárosból és a galíciaiakat kitoloncolták (?)

Tíz évvel ezelőtt a főváros lakosságának 23’1 #/#-a volt zsidó, ma 22’9°/0. A zsidóság ma is az Erzsébetvárosban él legtömegesebben, száma itt 68 155, tehát az össz- népességnek majdnem kétötöd része (38 6%). A százalékos eloszlásuk tekintetében a Lipótváros ádl hozzá legközelebb, ahol arányszámuk 10 év alatt 28’9-ről 32'2-re szökött föl, ezt követi a Terézváros, ahol azonban arányszámuk 32 5-ről 28 9-re szállt alá. A Józsefvárosban is bőségesen akad zsidó: 22’8%. Abszolút számok az Erzsébetváros után a VI. kerületben (48.105) és a Vlll-ban (33.124) a legmagasabb. Az össznépességhez viszonyítva Kőbányán és az I. kerületben van a legkevesebb zsidó: amott 6 8, itt 7 9%. A jobbpart három kerületét összefoglalva, ott a zsidóság a népesség egytized részét sem

teszi, mig Pesten (26’5%), több mint minden negyedik lakos zsidó.

Abszolút számokban lakik zsidó: I. kerület: 7668. II.: 5190; III.: 5557; jobbpart összesen : 18.415 zsidó; IV.: 5034; V.: 23.253; VI.: 48.105 ; VII.: 68.155 ; VIII.: 33.124; IX.: 12.632; X: 4018, laknak összesen 194.321 zsidó; egész Budapesten 212.736 zsidó

Százalékokban: I. kerület lakosságának: 7’9°/0 zsidó; II.: 10-6; III.: 108; jobbpart: 9 3%; IV.: 17*7; V.: 32*2;

VI.: 29’9; VII.: 38 6; VIII.: 22 8; IX.: 13 8; X.: ő*8; balpart 26 5; Budapest 22’8.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllll

EGYHÁZI ÉLET.

Dr. Raffay Sándor püspök böjti előadásait márc. 10-én a wittenbergi ünnepre való visszaemlékezéssel vezette be. Luther sírjánál — úgymond — a múlandóság kapcsolódott össze az örökkévalósággal s az ő lelke most is összetartja azokat, kik egyedül Isten igéjére támaszkodnak. Két kincset vitt Luther a wartburgi várból Witten- bergbe: a bibliát, melynek német fordítását már elkészítette és a bátorságot, mellyel az akkori kommunisztikus zavargások között Isten igéjével rendet teremtett.

Majd áttérve a böjt jelentőségének méltatására — hangsúlyozta a püspök, hogy a böjt célja önmagunk megítélése és megismerése. Lelkűnkben a múlandóságnak és az örökkévalóságnak két hatalmassága küzködik egymással s nekünk mérlegelnünk kell azt, mi az egyiké, mii a másiké. Testünk a múlandóságé s mi mégis ezzel törődünk legtöbbet; arra pedig amit az örökkévalóságba magunkkal viszünk, kevés gondot fordítunk. Holott az élet titka épen az, hogyan kapcsolódik az örökkévalóság a földi világba. Akik nagyot akarnak, szépet gondolnak, akik maradandót alkotnak, azok már megsejtik az örökkévalóságot.

Luther azért tartotta magát szorosan a bibliához, mert az „élet könyve“ minden életviszonyra vonatkozólag az igazságot tartalmazza. A reformációt az a gondolat tartotta fenn, hogy mindent elengedhetünk, csak Isten igéjét nem; mert abban Isten lelke nyilatkozik meg Az első keresztyéneket is csak Isten igéje vezette; tehát a bibliának asztalunkról hiányozni nem szabad. Olyan jártasságot kell szereznünk a Szentirásban, mint aminővel Luther birt, akinek lelke az Írással összeforrott. Aki hisz, az nem fél a haláltól, mert halál nincs, az élet örök. Keresztyén ember szemében az elmúlás nem probléma. Luther foglya volt az Isten igéjének; nem ismert tehát félelmet se Wormsban, se Wittenbergben, mert ő az örökkévalóság számára dolgozott.

Alapítvány. Özvegy Geduly Elek Ferencné fennkölt lelkületének nemes tanujelét adta akkor, midőn a napokban Okolicsányi Gyulánál, mint a nógrádi ev. egyházmegye felügyelőjénél megjelent s kezeihez oly rendeltetéssel tett le 25.000 koronát, hogy az megboldogult férje, Geduly Elek Ferenc, volt lónyabányai ev. lelkész nevére tett s a nógrádi ev. egyházmegye által kezelt alapitvány- képen gyümölcsözőleg kezeltessék, melynek évi kamatai a Nógrádmegyében működött lelkészek özvegyeinek és árváinak lesznek kiadandók, oly megszorítással, hogy az alapítvány Nógrádnak megszállott ev. egyházaival szemben megosztás (likvidáció) tárgyát soha nem képezheti s hogy annak kamatait mindenkor a Magyarországhoz tartozó nógrádi egyházmegyének lelkészözvegyei és árvái élvezhetik.