Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-29 / 5. szám
fi HVAfiGÉLnIi^USO*; UAPtíft 1922 KÜLFÖLD. Németország. A német evang. szeretetintézmények sok bajjal küzdenek. A növekedő nyomor mellett annyi a jelentkező, hogy nincs elegendő hely számukra s a nagy drágaság miatt alig lehet ingyenes felvételt eszközölni. Az egyházellenes állam nagy adókkal nyomorgatja őket. Az ínséggel versenyre kel német testvéreink áldozatkészsége. Megmutatják, hogy él bennük az evangélium lelke. Óh és mily csodálatosak az Isten utjai! Neuendettelsau jórészt azokból a szeretetadományokból tartja fenn magát, amelyeket egy volt, Amerikába szakadt neuendettelsau-i diakonissza nevelt fia a tengeren túl gyűjt és juttat a helyre, melyet sohasem látott, de amely neki anyja helyett anyát adott. Hollandia. A holland keresztyén tanítók és tanítónők egyesülete a német szülőkhöz röpiratot intézett, melyben azt bizonyítja, hogy a keresztyén nevelési gondolat népeket egyesítő energia. A felekezeti iskoláért való küzdelem, amely ma Németországban folyik, Hollandiában is lezajlott 115 esztendővel ezelőtt. Ott az )806. iskolai törvény közös iskolát hozott a felekezeti iskola helyébe s a közös iskola hamarosan felekezetnélkülivé fajult. Keresztyén körök kezdettől küzdöttek ez ellen. Az eredmény nem maradt el. 1889 ben a keresztyén magániskolák az állami iskolákkal elvi egyenjogúságot és állami támogatásra is igényjogosultságot nyertek, A teljes egyenjogúság, anyagi tekintetben is, az elmúlt esztendőben következett be. Ha valamely községben legalább 40 keresztyén gyermek jár iskolába, a szülők keresztyén iskolát kérhetnek. Palesztina. A „Zion hírnöke“ cimü német lap érdé kés cikket közöl a palesztinai közlekedési viszonyokról. Nagyon megváltozott ott a közlekedés. A falusi ember ugyan ma is, akár csak évezredekkel ezelőtt, a szamarat használja, mint az ország legértékesebb, leghasznosabb állatát — s falun meg is fogja tartani a szamár mindenkor az őt megillető tisztelethelyet — de városon máskép áll a dolog. Mig ezelőtt utazásai, kirándulásai alkalmából férfi és nő egyaránt lovon vagy szamáron nyargalt, ma ez a kép ritkaságszámba megy. Kocsik és autók jöttek helyükbe és ezek a különben pormentes országban az országutak környékét fehér mészpor-felhőbe vonják, mig az utak öntözése vizszüke miatt nem igen dívik. Nagyobb utazásoknál a vasutat veszik igénybe és a háború alatt szinte hirtelen divatbajött autót. Egész Palesztinán, valamerre csak némi- kép használható utak vannak, keresztül-kasul száguldanak az automobilok. Távoleső városok ezáltal szinte hihetetlenül közel jutottak egymáshoz. Mig pl. Jeruzsálemből Názáretbe lóháton három teljes napot vett igénybe az ut, ma autón4 — öórába telik. És a tulmagas fizetések sokak számára lehetővé teszik e gyors közlekedési eszközök használatát. A zarándokok, akik régente különösen husvétkor csapatosan vonultak át az országon, ezentúl mindinkább el fognak tűnni. Hol vannak azok a régi, kedves idők, mikor még elhagyott, néptelen utakon leheteti utazni Jerichóba, Bethlehembe, Hebronba, Názárethbe, Tibériába, nappal nyeregben ülve, hevenyészett sátorban, vagy beduinokkal éjszakázva. Sokszor fáradságos volt, de mégis szebb és tanulságosabb. Az országot jobban megismerhette s a néppel közvetlenebbül érintkezhetett az ember. A nagy, magános természet szemlélete, elhagyott völgyek csendje, hosszú, kanyargós, sziklás utak, mind-mind alkalmasak voltak arra, hogy a lelket visszavarázsolják évezredekkel azokba az időkbe, midőn Ábrahám és József, Dávid és Ezsaiás, Jézus és tanítványai vonultak ugyanolyan egyszerű módon ezeken a hegyeken-völgyeken át. — „A világ is más azóta — más azóta!“ Evangélikus Világkonferencia. Már az 1920. évben Genfben megtartott nemzetközi vallási kongresszuson felmerült az evang;. viiágkonferencia terve. Akkor az amerikai, svéd, dán, norvég, német és magyar kiküldöttek a terv megvalósításának a lehetőségét megbeszélték. Az elmúlt év novemberének végén Leipzigben dr. Ihmels egyetemi tanár, az Allgemeine Lutherische Konferenz elnökének lakásán dr. Morehead newyorki egyetemi tanár, az United Lutheran Church, dr. Raffay budapesti püspök, a magyar evang. egyház és dr. Paul egyetemi tanár, a német lutheránus egyház képviseletében összegyülekeztek és tovább érlelték a tervet. Ennek az érlelésnek a gyümölcse az, hogy f. é. január 3-án Leipzigben ismét összejőve kimondották, hogy az Alig. Luth. Konferenz és a National Lutheran, Council együttes vezetése alatt 1923-ban meg fogják tartani az első lutheránus világkongresszust, melyen a 90 milliónyi lutheránusság minden országából képviselőket küld-. A részletes programmot legközelebb külön bizottság fogja kidolgozni. iiiiiiimiiimiiiimiiimiiimiiimiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiHimiiiiiiiimiiiiiii „Csonka-Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország iiUiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiuiiiiiiiiiiiiitHiiiiiiiiinuuiiuiiiuiiiuiiiiiiiiiiiii Könyvek és folyóiratok. Konfirmandusok kátéja, irta Dr. Raffay Sándor. Ismét újabb, ezúttal már hatodik javított kiadásban jelent meg, ami legjobban igazolja a könyv kiváló voltát és elterjedtségét. Kiadta a Kókai-cég és általa bármely könyvárus utján beszerezhető. Mutatványpéldányt a kiadó ingyen küld. Dr. Ravasz László: Gondolatok. Budapest, 1922. — A Bethlen Gábor irod. és nyomd. r.-t. kiadása. Ára finom merített papíron, művészi kötésben 60 K. — 192' oldal. — Ebben a kis könyvben a kiadó összegyűjtötte Ravasz László legjellemzőbb gondolatait, melyeket irt vagy elmondott az élet nagy kérdéseiről. Breviárium ez a könyv, amely az egész irói egyéniségét s évek hosszú során át felépített világnézet esszenciáját adja. — Mindenik gondolat magában és magáért áll, de egyszersmind az egészre utal s az egész Ravasz Lászlót mutatja s át meg áthatja az egészet Írójuk nemes világnézete: az ethikai idealizmus. Akik ismerik Ravasz Lászlót, azok rátalálnak ebben a könyvben az ő lelkére; akik még nem ismerik, ebből a könyvből leghamarább és legjobban megismerhetik. A kunhegyes! konferencia memoranduma, ez az egyháztörténeti fontosságú irat 5 koronáért kapható. Megrázó erővel, méltóságteljes nyelvezettel, klasszikus tömörséggel, világos áttekinthetőséggel, bibliai szellemben mutat rá a magyar ref. egyház romlottságára s a gyógyítás módjaira. Minden református embernek okvetlen meg kell szereznie ezt a felséges írásművet, de érdekelhet épugy minden evangélikust is, sőt minden magyar embert. Kapható a Bethánia könyvkereskedésében (Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 9.). Imrék Sámuel: Szabadok vagyunk. Budapest Kellner Ernő, 1921. 12 lap. Ára 12 K. Ezsaiás XXI. 11-12. v. alapján lendületes s mély vallásos és hazafias beszéd, amelyben a bajai evang. lelkész örömmel szivében, hálával Isten iránt és rendületlen bizalommal a haza szebb jövője iránt ád kifejezést a maga érzületvilágának Baja városának a háromévi szerb rabságból való felszabadulása alkalmából. Az elő- és utóima is az alkalom komoly ünnepélyességének méltó kifejezése. Közönségünk Baja evang. papját „Ég felé“ c. alatt kiadott imádságos könyve után a világháború alatt is előnyösen ismeri. Több hazafias beszéde és imája is közkézen forog. A legitimitás kérdése történelmi és politikai megvilágításban címmel egyetemes egyházunk ügyészének Sztehlo Kornél udv. tanácsosnak tollából egy kis röp- irat jelent meg (Toldy Lajos bizománya; Ára 15 kor.), írója a tőle megszokott jogászi elmeéllel világítja meg a legitimitást, mint jogi- és politikai fogalmat s a történelmi fejlődés helyes vázolása után — melyben találóan utal
