Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-12-31 / 52. szám
BVArtOáülKUSOK ÜAPWA 7 unr2 „minden más szabadság felett való, miként az ég a föld felelt" (Luther-Masznyik), Petőfi a haza szabadságáért s igy lesz a hazaszeretet, mig Luther a hit diadalmas hőse. Petőfi, e lángsziv, szive gyűjtőlencséjén át nézi és ezzel gyújtja lelkesedésre a nemzetet. Luther szellemének lobogó szövésekével robog Sión mohos, dohos üregébe s ezzel gyújt a hitvilágába: ö a lángész. Emberfeletti erő heviti egyiket is. másikat is harcra, midőn a nép nyelvén, a megvetetten szólalva, a belső életet javitiak. sziveket reformálják, Isten, illetve haza szolgálatába hajtják. Isten igazságára, nemzet igazára bocsátottak fényt, meleget s igy lett azáltal Isten szava a népé, ezáltal pedig a nép szava Isten szava. A hit apostola az ev. szeretetet szabaddá, a szabadság apostola a szabadsagot evangéliomi szeretetté tette. Luther jelszava: .Inkább mindent, semhogy az Igét hagyjuk". Petőfi jelszava: „Világszabadság“. (Egy gondolat bánt engemet...) Luther Dávid hárfáját, Petőfi a nemzet lantját pengette, de mindkettő tolmácsa egy: a szív Mig az egyik: .Erős vár a mi Istenünk* szent zsolozsmával „beleénekelte magát a reformációba", úgy a másik Nemzeti dalával: .Talpra magyar..." az önvédelmi harcba. Petőfi c dalára elmondhatják ellenségeink, mint Luther énekeire a jezsuiták, hogy több lelket gyilkolt, mint egyéb iratai által. „Hit, szabadság és népszabadság I A protestantizmus zászlajára mindkettő fel vagyon írva. Vérrel írták fel. Egyik anya, másik a lánya", írja ■ Luther életének Írója a Hajótörés c alatt Petőfi szellemében is az anyaszellemet, az öröklött lutherit és nem a szláv fajt kell keresni, melyre csak megtévesztés a Petrovics név Az egész Petófi-iro- daloin feltűnő hiányának tulajdonítják, hogy a költő szláv származását nem szívleli meg eléggé azon határozmányok között, melyek költészetét, jelleme alakulását s a kor mozgalmaiban való állásfoglalását befolyásolták. És e szo- ciálista folyóirat megjegyzésének igazságot ád a Mincrva- Társaságnak a magyar szellemi élet történetének növelésére kiadott folyóirata *. A „bt-ol vádolták — Írja th. — ugvlátszik fogékonyabbak a magyarság faji és Ízlésbeli — mondjuk: exotikuma iránt, mint az ősibb magyar.. .“ Igy jutunk mellékvágányra! Hát hogyan van az, hogy a „beolvadóit" zsidó az egész földkerekségen zsidó marad. Valamint a hindut'1 egykedvüvé vallása teszi, mely nem tűri a megindultságot. a meghatottságot, a könnyeket, valamint az iszlám1, ez a pozitív és agresszív vallás teszi kötelességévé követőinél a harcot, a háborút, a felforgatást s igy a költő a nyugalomba helyezett kardot imigy énekli meg: „keresztyén dárdái, melyet nem merítenek vérbe ...“ úgy a protestantizmus az a vallás, mely a szabadság utáni vágyat adja, hol keresse a fényt, a léleknek színképeit, a hőenergiát, a szívnek melegét a hivő lélek. Lutheri jellem könnyen ver gyökeret a magyarnál, mert hiszen rokon: rombolja az erre valót, hogy szebbet építsen. Az idegen lutheránus egy-kettőre asszimilálódik a magyarral, de a zsidó soha egy nemzettel sem. bár nyelvét tökéletesen bírja. A valláshóditás hatalmát ismerték a vallásalapitók, ismerték a koránmagyarázók, a talmud kommentátorai a második Mózessel, Maimonidesszel élén, ismerték a kér. hit reformátorai, a második Pál apostollal. Lutherrel élén. De ismerték az uralkodók is, melynek eklatáns példáját mutatja nemzetünk története, az apostoli király, kinek reformsikereiről igy jr Horváth: „Ily nagy átalakulást. ily csendben, ily békében keveset mulathat a világtörténelem. Rüdinger, a magyarok ellensége pedig példátlan tüneménynek mutatja, hogy a magyar nép oly •rögtön, több középfokok átugrásával lett bevezetve a kiképzett kultúrái életbe. Lemondott vándoréletérö), zsákmányoló kalandjairól s az európai államélet viszonyaiba lépett be1. Felismertette ezt a hatalmat Luther is a választó- fejedelemmel. Luther tehát nem a néptől tért el és az uraknak tapsolt, mint életirója megjegyzi, nem félúton állt Minerva; Faj-kérdés az irodalomban. — Jegjzetek a Petőfi »Gáspár: A Mid körül. * ií'l GoWlzíher: A koránm.iifyará/.ás különféle irányairól. ^Dr. Kerékgyártó: .A műveltség fejlődése Magyar országban meg, sőt a sikert biztosította, midőn a pápa kezéből kicsavarna Pálcát s világi hatalom kezébe adva, allnmilgyet csinált. Nagyon természetes, hogy a vallások, amint a hittragédia hazájában, Keleten1, úgy Nyugaton is hatással vannak egymásra s előnyösen vagy hátrányosan befolyásolhatják egymást s kiválhatnak egyénekből, nép és nemzetekből, értéket vagy salakot. , Amint uj lap kezdődik a magyar nemzet történelmében a keresztyénség felvételével, úgy a reformációval is. A hitszabadság igéiévé! szállt a népszabadság igéje is. fezt mutatja úgy Luther élete, mint a történelmünk lapjai és nagyjai is. Mindezekből kitűnik, hogy az irodalomban nem faj- kerdést kell nézni melyre az adott alkalmat nem elfogultságból. de az igazság kiderítése szempontjából kell megragadni. Történelmünk aranylapjai mutatják azt is, hogy Istenért, hazáért csak a szabadságszeretó magyar tudott együtt egyszerre vérszerzödésképen vért ontani. A szabadságszeretet- ben ölelkezik a magyar a nagy reformátorral s ez.Ölelkezés fénysugárként vonul, tüzoszlopként vezet egy nemzet életében. A magyar föld a legfogékonyabb volt a hitszabadság befogadására: Szábadság, itten hordozzák véres zászlóidat. A rabmagyar szabadságdalnokát, a lelkirabok sza- badságliósét egy szívben hordozzuk. Szellemi hagyatékaikban vesszük az egyiknél az Isten igéjéhez, a másiknál a szabadsághoz kötött Iclkiismeretet; a jós lelket ; a szabadság igéjét, az Ige szabadságát, melynek egyike a nemzeti öntudatra, másika kercsrlyén öntudatra ébreszt s vezet a nemzeti életen át az örökéletre. Hit, remény és szeretet szól e kettő müvében s etetendő hatásuk alatt az égi szellemek megérzékülve a földiekkel küzdenek. Petőfi protestáns lelket nem fitogtatta, de a nemzeti trdek védelmében megmutatta tettekben; mert hiszen a protestantizmus mindig egy volt nemzeti ételünkben a nemzeti érdek védelmével. A protestáns anyák szellemi ajjaikkal e két szót írják gyermekük szivébe, hazáért, szabadságért ! Ez volt ii »a Petőfi szivében ! (s.) Petőfi. Ott a körösparti zsupfedeles házba', Ott lettünk mi henned gazdagon megáldva! Dalok fejedelme — profecikus lélek : Nagy álomlátásid beteljesülnek; Egy világ figyel ránk, ha dalaid zugnak. üli mert: „anyám az álmok nem hazudnak...“ E béklyóbavert, e koldus titán-nép (Törődött testén száz nyílt seb vagyon) A Dantou-lclkU győztesek hitében Általad ma is: nagyság, hatalom. Ruhánk rongy, cafat... És Segesvár síkja, Mely lángoló hősi véredet beitta, Erdély és Bácska bitornak terein; De reng, dübörög, mint az Aetna mélye S titkon átzug rajt' szebb jövő zenéje, Halljuk — és nem fáj többé semmisem ! Lobogj, lobogj csak reflektori fénye Vak éjben küzdő martyr-magyaroknak, — Oh nézd: szivünkben virágos az oltár! És szellemedtől ihletett a föld is, Hol a nagy Istennek Örökfenségii Gondolata voltál! 6'. Pohánka Margit 1 GoUtzihcr: A hmklhmiiiis hatása az iftzlainra.
