Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-11-26 / 48. szám
1922 HViiriaAiiiituso* uanh Bethlen Gábor nikolsburgi békéjének háromszázados évfordulójára. Irtai Dr. Bruckner Qyőző egyetemi ni. és miskolci jogakadémiai prodékán. „Em'ckezzünk régiekről", — a Magyar Történelmi Társulatnak ez a jelszava ma a megpróbáltatások korszakában minden becsületes, hithú magyar embernek irányítást és útmutatást nyújthat hazánk újjáépítési munkálatainál. Hiszen a jelenben nincs örömünk, jövónk kétségbeejtő és bár mindenünk elveszett, mégis megmaradt nemzetünk dicső múltja, melyet tőlünk senki el nem rabolhat. Ez a nagy múlt ad erőt kétségbeesésünkben és biztat azzal, hogy megcsonkittatásunk dacára újra feltámadunk! Ilyen fénypontja nemzeti történelműnknek ama háromszáz évvel ezelőtt — ’1622. január hó 7-én — megkötött nikolsburgi béke. Csodálatosan hasonló súlyos helyzetben volt akkor is nemzetünk. Az ország háromfelé szakadt, a nemzet ereje megtört és jövője bizonytalan s reménytelen volt E válságos időben a csüggedt magyar nemzet megmentője Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelme volt. Bethlen Gábor felvette a harcot a Habsburgok kormányzati rendszerével, mely csak császári korlátlan Impé- numot ismert Mihelyt 1619-ben a Habsburg-ház egyik legtipikusabb és legreakdonáriusabburalkodója, II. Ferdinánd trónralépett, megindult a küzdelem a Hobbes abszolutisztikus elvei szerint szervezett monarchia ellen, mely egyébiránt a machiavellizmus politikáját honosította meg. Ily viszonyok mellett a bizalmatlanság király és nemzet között teljes volt. A pápai teokrácia ellen harcolt úgyszólván egész Európa és e harcban egyúttal megtörni óhajtották Európa fejedelmei a Habsburg-dinasztia abszolút mindenhatóságát is, mert e család szegődött leghívebben a pápai teokrácia csatlósává és politikai túlsúlyával állandóan veszélyeztette Európa békéjét. E harcokban, melyek egész Európát megrázkódtatták, jelentékeny szerephez jutott Bocskay István fejedelemsége óta a kis Erdély. Erdély kezdettől |fogva a Habsburgellenes táborban állott A felkelések fészke Bocskay óta állandóan Erdély, mert ott volt legerősebb a protestántizmus hazánk területén. E kor protestánsai a kath. Habsburgokkal szemben alkotmányos életünk biztosítására törekedtek és az alkotmánynak kiegészítő részei volt már ekkor Erdélyben a vallásszabadság is, amelyhez hozzájárult a személyes szabadság s a tulajdon sérthetetlenségének törvényes biztosítása. Bethlen Gábor ezeknek az eszméknek megvalósítására ragadott fegyvert 1619-ben és változó szerencsével harcolt három éven át. A besztercebányai országgyűlés 1620-ban magyar királlyá kiáltotta ki Bethlen Gábort és már-már a Habsburgokkal való szakításra volt kilátás, midőn II. Ferdinánd a fehérhegyi csatában tönkretette a protestáns Csehország hadurát és a litterae majestatis széttépésével külsőleg is jelezte, hogy Csehország önállósága és függetlensége porbahullott — volt ás megsemmisült. Csehország leverése után Magyarországra hasonló sors várt. Az európai protestáns fejedelmek megrémültek II. Ferdinánd sikereitől és megfeledkeztek arról, hogy Bethlent az eddiginél hathatósabban támogassák pénzügyileg. Velence a Habsburgok sikerei miatt tétovázott és folyton halasztgatta a szövetség megkötését Bethlennel. Bethlen hívei közt is mutatkozni kezdett a kishitűség és azért diplomatikus tapintattal a francia udvar közvetítésével megkezdte Bethlen II. Fer- dinánddal a béketárgyalásokat, melyek azután a nikolsburgi békéhez vezettek. A nikolsburgi béke feltételeit Bethlen Gábor 1621. december hó 31-én fogadta el és II. Ferdinánd 1622. január hó 7-én irta azokat alá. Bethlen Gábor feláldozta a békében a királyi címet, de megmentette azzal szemben a nikolsburgi békében Bocskay müvét: a bécsi békét és alkotmányunknak 1608-ban kiépített alaptörvényét. Ünnepélyes tiltakozást tartalmaznak a Habsburgok hagyományos politikája ellen, amely Magyarországra épp oly végzetes lehetett volna, mint- Csehországra, melynek nemzeti államiságát megszüntette és örökös tartománnyá sülyesztette le azt. A nikolsburgi béke megmentette tehát nemzeti létünket $ és ez volt Bethlen Gábor fejedelem higgadt és ravasz diplomáciájának egyik legértékesebb eredménye. A nikolsburgi béke kiemelt nemzeti Jelentőségén kivül azért is fontos és nagyhorderejű, mivel a vallásszabadság biztositásdval alkotmányunk egyik sarkalatos jogelvéi is kodifikálta törvénykönyvünkben. A nikolsburgi béke valláspolitikai tartalma türelemre intette a Habsburgokat és figyelmeztette őket arra, hogy a protestánsok vallásszabadsága nem királyi kegy, hanem a nemzetben gyökerező és ő általa biztosított jog. A nikolsburgi béke hazánkban a vallásszabadságnak is egyik alapfundamentuma. A nikolsburgi béke kihatással volt azonfelül még a külpolitikára is. sőt mondhatnám, egész Európa protestáns alattvalóira döntő befolyást gyakorolt. A nikolsburgi béke akadályozta meg II. Ferdinándot abban, hogy a nyugati harctéren aratott sikereit a végletekig kiaknázhassa. A kath. liga és Wallenstein németországi győzelmeit tette Bethlen Gábor hadvezért és diplomáciai zsenialitásával a nikolsburgi békében vitássá. Ez ad a nikolsburgi békének nemzetközi jelentőséget. A nikolsburgi béke igy európai tekintélyt szerzett Bethlen Gábornak és befolyást biztosított neki Európa összes politikai kérdéseinek Kelet és Nyugat között és az európai fejedelmek versenyeztek abban, hogy vele szövetséget kössenek. Sógora lett Gusztáv Adolfnak, a nagy svéd királynak és a nikolsburgi béke révén döntő tényezője lett az európai politikának a kis Erdély, amely ekkor élte aranykorát és jelentékeny nemzetközi szerepét a nagy fejedelemnek, a nikolsburgi béke szerzőjének köszönhette. A nikolsburgi béke az ország belsejében is éreztette hatását. Az ország konszolidálódott és a rend és nyugalom lehetővé tette a békés fejlődési minden téren. Különösen az egyházi élet és az iskolaügy örvendetesen a szabad fejlődés utján haladt előre. Bethlen Gábor az ískolaüg'et karolta fel legerősebben és ő volt hazánk első kulturpoli- tikusa. A népoktatást általánossá tette és megnyitotta a jobbágyok gyermekeinek is a különféle fokú iskolákat. Legkedvesebb eszméje volt a főiskolaügy fejlesztése. Gyulo- fehérvárott egyetemet szervezett és udvartartása kiegészítő részének tekintette azt; tekintélyes alapítványt tett (20000 fii) a főiskola fejlesztésére, külföldről hivott be elsőrangú tudósokat és pedagógusokat (Opitz, Biesterfeld, Alfstedt) ' és külföldi egyetemeken saját költségén járatott egyszerre is 20 ifjút. Legszívesebben töltötte idejét a gyulafehérvári híres könyvtárban, tudós professzorai körében. A nikolsburgi békében lefektetett kultúrpolitikai szellemnek hajtásai a gyulafehérvári főiskolán kivül, a kolozsvári, nagyenyedi, debreceni, sárospataki ref. és késmárki és eperjesi ev. főiskolák. Bethlen kultúrpolitikai programijával szinte beleilleszkedik a mai korba, mikor szintén magasabb kultúránk vonzóerejével óhajtjuk megtépett hazánk területét visszahódítani és ez kölcsönöz a nikolsburgi békének, Bethlen Gábor nagy alkotásának 300-ados évfordulója alkalmából a megemlített és dióhéjban kifejtett nemzeti, politikai. alkotmányos és nemzetközi jelentőségén kivül még nevezetes aktuális fontosságot is. luuiimiiiuiiiuuiuiiuiiuiiiiiiiHiniiimiiinnnitimiiimiiiiimmiiitmmiiMiuiiiiiiM Mi — és a biblia. Máté 9, is—26 Négy nehéz esztendő múlt cl azóta, hogy hazánk legjobbjai, főemberei térdreborulva sírták el legnagyobb fájdalmukat! s mire az ezeréves Nagymagyarország vesztét hirdető halotti énekek hanghullámai a Kárpátok bérceihez értek, a magyar hegyek ormain már dögmadarak raktak fészket Hullaszagra jöttek s miközben hangos vijjogásuk a megfogyatkozott kurucok kesergőit is elnémította, hazánk testét éhes csőrükkel egyre nagyobb mohósággal kezdték marcangolni. A halottas házat már sipolók sokasága lepte el, tornácaira kiváncsiak gyülevész népe települt, midőn az igazak néma gyászának csendjét egy uj, hangos fohász törte meg: „Jer, vesd reá kezedet és megelevenedik." És Jézus felkelt, velünk tartott s a gyász örve alatt tolakodó sokaságot eltávolitván, a magyarság kezét kezébe lógta.
