Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-22 / 4. szám
t 1922 újból a bizonytalanságok ide-oda lengő hullámain hány- kodott. A tudomány és művészet nagy fellendülése idején — a renaissance korban — mérhetetlen fényűzése és pazarlása miatt emelkedő erkölcsi hanyatlással járt. Keze végleg elszakadt az áldó kéztől, utjai messze elkalandoztak az egy igaz úttól. Krisztus és a nő között ijesztő sötét távolság feküdt. Ezekből az elkalandozásokból, ebből az ijesztő távolságból k$lt természetszerűleg életre a reformáció kora. A reformációé, amely a középkori viszonyok között valósággal második megváltás volt a nő életében. A ködös homályból uj világító-homlokok emelkednek fel s a Máriák és Márták elszántan, boldpg^zenvedőn, tömegesen mennek vissza igazi helyükre, az Űr lábaihoz, .hol egy a szükséges dolog." A középkor asszonya hatalmas lendülettel Krisztusra talált. . És még valamire. A reformáció olyan megrázó erejű ajándékot nyújt a nő felé, minőt emberi kéz még soha nem nyújthatott. Ez a megrázó erejű ajándék: a biblia. A könyvek könyve, melyben az élő Istennek lelke lüktet az élő Krisztus élete és halála által. .Amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk és kezeinkkel illettünk, az életnek igéjéről". Kezdi János apostol levelét. Ez a biblia. Tisztitó, átformáló ereje nem maradhatott nyomtalan. A reformáció kora termelte az első mélységes szellemű nőt, a nagyjellemü, széplelkü, munkás Nagyasszonyokat. S e nagyasszonyok voltak az első igazi női belmisszió munkásai Isten országának. Isten országának s egyben szeretett magyar hazánknak is. Mert a reformáció nemzeti szellemet és műveltséget hordozott magával, amerre csak elhaladt. Oh, ha az akkor megtalált egy, egyetlenegy igaz utón: az evangélium sugárzó utján haladt volna azóta a nő, ma nem kellene könyomolva hazánk romjai felett jajongani. A nagy fellendülés korát azonban újból csak ingadozások kora követte. A nő messze elkalandozott ama sugárzó tiszta, egyszerű útról. S sorsát talán soha bizonytalanabbnak nem érezte, mint a háború előtt letűnt uj korban. A nőkérdés folyton felszínen hánykódott, A szélsőségek által csúnya meghurcoltatásban részesült. Uj asszony- typusok támadtak, kikből a jogokért hajszolódó féktelen- kedők, vagy a kávéházi puha tétlenségbe süppedt gyöngék egyaránt torzai voltak az igazi nőnek, főleg a prot. magyar asszonynak. Még a legjobbak is hanyatlást mutattak, mert az őket körülölelő puha, illatos jólétben elfeledkeztek Rá gondolni, kinek mindent köszönhettek. A biblia lassan kicsúszott a finoman iveit kezekből. A nagy ajándék elfeledten lapult a poros nippek tömkelegében vagy hallgatóan húzódott meg a hatalmas szociológiai munkák alatt. Sárga leveleit itt-ott faluhelyen öreg nénik ujjai forgatták csupán. De hagyjuk a tegnapokat. Nézzük a mát, mert ettől függ a mi mindennél égetőbb holnapunk, a sóvárgott, kérve-kért, reszketőn féltett drága magyar jövő. A magyar jövő 1 Oh e gondolatra imádságra ver a szivem minden dobbanása, mint székely falum tornyában a vészharang, ha ég az Alszeg, vagy kiönt a Maros. E gondolatra erők rohannak rám, melyből szikrázó bátorság csap át a gyöngékre. És gyönge, rügyfakasztó érzések, mintha pálma hajtana a lelkemben az erősek jutalmazására. A magyar jövő! Mit tegyünk hát mi nők, hogy e jövőt teljes erőnkből szolgáljuk ? A kérdés oly igen nehéz. Mit tehet a mának asszonya, midőn körülte minden olyan nyugtalanító és bizonytalan. Olyan lehetetlen és zavaros. Fárasztó és fájó. Fájó ... 5 Eddig egy bizonyosság mégis csak végig vonult a nő életén: a család, mint legtöbb hivatás. Luther, Kálvin is magasztalólag mutatnak az anyára, a hitvesre. De ma, az asszony az otthon terhe alatt ros- kadoz. A leány világi munkatereken hajszolja a kenyeret. Az otthon meleg illata, művészi fészek, szerető hitestárs, boldogság, mind csupa elérhetetlen álom, mert nincs fedél, nincs lábas, nincs fazék és más fontos lim-lom. Akiknél pedig megvan ma is mindez, nincs meg az .egy, a szükséges dolog". S ezek vidáman perdülő, ellenséges dallamokra, az ellenség ritmusa szerint vígan lejtenek ama virágos mocsarak felett. A kérdés oly igen nehéz. A felelet oly egyszerű. A múltak asszonya megmutatta, hogy a nőnek a történelem folytonos hullámzásában, egyetlen biztos helye az Ur Jézus Krisztus mellett van. ő mellette a nő, ember és lélek. Egész. Erős. 0 mellette boldog bizonyosság. Mint ilyen, biztos szívvel munkálja a jövőt. A nehézségek meg- könnyülnek. A vívódások elülnek. A fájások reménységgé virágoznak. A nyugtalanító érzések helyén halk nyugalmak kelnek. Mint lágy aranycső permetez be mindent hűségünk. Türelmünk. Bő, nagy szeretetünk. Boldog szolgálatban munkáljuk otthonunkat, családunkat, embertársainkat, Isten országát s mindezek által drága, szép magyar hazánkat. Asszonyok, leányok, testvéreim itt és a szenvedések földjén: fogjuk meg egymás kezét szorosan, hozsannázva térjünk vissza ö hozzá, a mi egyetlen igazi helyünkre: az Ur Jézus Krisztushoz. KÜLFÖLD. Vegyesházasok esküje. A Rottenburgi (Württemberg) róm. kath. püspöki hivatal rendelete szerint a vegyesházasságot kötni szándékozó jegyeseknek jóval az esküvő előtt a sekrestyében, vagya plébániai hivatalban két égő gyertya közé állított feszület előtt az alábbi esküt kell letenniük, miután őket a lelkész előbb ünnepélyes formában az eskü szentségéről kioktatta. „Esküszünk a mindenható Isten színe előtt, hogy házasságunkat csak kát. lelkész előtt kötjük meg Házasságunkból származó gyermekeinket katholikus lelkésszel kereszteltetjuk meg, katholikus vallásban oktatjuk, neveljük. Ez esküvel ígérjük egymásnak Isién színe előtt, ha a halál felbontja házassági szövetségünket, a túlélő fél a kath. gyermeknevelés fogadalmát híven és lelkiismeretesen betartja. Én (katholikus fél) Ígérem, hogy jövendő élettársamat életemmel és szóval vidám és gondterhes napokban a katholikus vallás iránti tiszteletre serkentem. És én (nem katholikus fél) ígérem, hogy jövendő élettársam vallási kötelességei teljesítésének útjába soha akadályt nem gördítek. így esküszünk mindketten: Isten engem úgy segéljen és szent evangéliuma! Amen!“ Még a codex iuris canonici sem megy ennyire. A szocialistákkal fraternizáló német klerikálisok tehát pápábbak a pápánál. Szobrot Judásnak I Hol történhetnék meg ilyesmi, ha nem Szovjet-Oroszországban ? Kehler dán iró, mint szemtanú, Írja le a leleplezést. „Most rázendített a zenekar „A szép kék Dunán“-ra. Érre a zsidó (Swijarsk város parancsnoka) a vörösbevont szónoki emelvényre lépett s maga elé tette sisakját. Marxot, Engelst emlegette. Majd átadta a városnak a „vörös-kertet“ (a parkot, melyben a HVAHGáhlftUSOlt UAPtJA
