Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-09-24 / 39. szám

1922

BVAnGáuil{USOf{ UAPÜA

3

zetben felszólít közebéd követte, melynek részvevőit lelkes felköszöntők között a líceumi zenekar is gyönyörködtette. A délután folytatott közgyűlés azután kisebb ügyek elintézése mellett a somogymegyei gyülekezeteknek a somogyi egyházmegyéhez való csatoltatását tárgyalta meg, elrendelvén azt, hogy e kérdésben előbb az egyes egyházközségeket kell meghallgatni. A nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és -árvák segélyt kaptak s a falusi lelkészeket arra kötelezte a közgyűlés, hogy városi kartársaikat az espereseknél összegyujtendő terményben adományokkal támogassák.

Este 6 órakor a kivilágított templomban a Luther- Szövetség tartott vallásos estélyt, melyet AltdörJérnék, a mi hires soproni orgonistánknak Bach-játéka vezetett be. A H-moll fuga elhangzását Kapi Béla püspöknek a hit- hűségről és a vallási türelemről tartott magasröptű előadása követte. Marcsekné művészi éneke és egy orgonával kisért szép kettős után a soproni egyházi végyeskar Bachnak •Jézus, te vagy életem" kezdetű kantatejából adott elő szebbnél szebb részleteket. Az estély után a közgyűlés tagjait soproni nőegyletünk vendégelte meg.

Dunántúli testvéreink ünnepét a másnap, vasárnap tartott egyetemes gyámintézeti közgyűlés s az azt megelőző istentisztelet tette teljessé. A püspök az összes esperesek, teol. tanárok, lelkészek kíséretében magyar- ruhás leányok és marcona tekintetű hadastyánok sorfalai között vonult be a gyönyörűen feldíszített templomba, hot Schőll Lajos esperes oltári imája után Dr. Kovács Sándor budapesti teol. akadémiai tanár prédikált Költői szárnya- lásu beszédében megindultan emlékezett meg arról, hogy 25 évvel ezelőtt ugyancsak szept. 17-én, ugyanebben az órában avatták fel öt lelkésszé. A mély hatást keltett szép prédikáció után Radvánszky Albert bárónak, az egyetemes gyámintézet világi elnökének az ő közismert meleg egyházias- ságáról tanúskodó s ékes németséggel meg is ismételt megnyitó beszédével — melyben az elnök a gyámintézet történetére is kiterjeszkedett — kezdetét vette a gyámintézeti közgyűlés, melynek főpontját Hermann soproni esperesnek, az egyetemes gyámintézet uj egyházi elnökének beiktatása képezte. Az elnököt küldöttség vezette be a templomba, hol Ziermann esperes Radvánszky bárónak üdvözlésére hosszabb beszédben fejtette ki programmját. öt is épen 25 év előtt avatták fel e helyen lelkésszé s szebb jubileumi ajándékot — mondotta az uj elnök — nem rendezhetett volna részére az egyház, mint aminöben most része lett. Azon sohasem álmodozott, hogy valaha püspök lehessen; de midőn még mint gyermek a Gusztáv Adolf naptárt olvasgatta s az egyesület kiváló nagyjainak képeit nézegette, felébredt benne a vágy, hogy ó is az evangélikus egyház gyámintézetét szolgálhassa. Mint elnök úgy fog tenni, mint az az aranyművcstanonc, ki az általa készített aranyfeszületbe mindenét beleölte; a gyámintézet érdekében ó is mindenét, utolsó talentomát is feláldozza. Majd gyönyörű példákkal ecsetelte az özvegyek, árvák nyomorát s hangsúlyozta azt, hogy rajtuk nemcsak pénzzel, hanem azzal is segíteni kiván, hogy a gyámintézeti munkába az ifjúságot is bekapcsolja s az ifjak szivét a reájuk váró közéleti munkára kikészíti. Végül küldöttségek üdvözölték az elnököt, azután a közgyűlés a napirenden levő ügyek tárgyalására tért át.

nnininniiiiiniHiiimiHiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiim

A Veres PAIné leánynevelö intézetnek Hl. tanéve kezdődött szeptemberben. Az interndtus férőhelyeinek megfelelően 71 növendéket vett fel, de igen sok jelentkezőt kellett visszautasítani. Ugyanaz a helyzet a líceumban is, melynek csupán első évfolyamába 45 növendék vétetett fel, de a jelentkezettek száma itt is jóval nagyobb. Most nyílt meg a liceum III. évfolyama szabad tanfolyamaival — ennek több mint 20 hallgatója van. A líceumba beirottak összes száma eléri a KXkat. Szeptember hó 28-án az aszódi Petőfi-gimndzium javára Petöfi-estét rendez a líceum, melyen Dr. Raffay Sándor püspök, az intézet alapítója, mond beszédet, mig a gazdag műsort a növendékek számai alkotják. Erre az ünnepélyre mindenkit tisztelettel meghív az igazgatóság s egyúttal kéri, hogy a nemes célra való tekintettel adományaival járuljon hozzá az est bevételének emeléséhez.

Kapí Béla püspök

a római katolicizmusról.

A magyar katolikusok egyházi életének klerikális elhajlásait lapunkban is nem egyszer szóvá tettük. Nem támadás célzatával — mert a felekezetek békés együttműködését mi nemcsak hangoztatjuk, hanem híven és őszintén ápoljuk — de tettük ezt azért, hogy olvasóink figyelmét ébren tartsuk s azokat, akik a nemzeti egység érdekében való „mindent lenyelés"-nek szószólói voltak, a nemzet belső egységét veszélyeztető békétlenke- dések komoly voltáról meggyőzzük

Most egyik püspökünk adott kifejezést e részbeni mélységes aggodalmának. Kapi Béla ez évi püspöki jelentésében hangsúlyozza azt, hogy sohasem tartozott a katolikusokkal való együttműködés „hiszékeny optimistái" közé, de azt igenis remélte, hogy „a róm. kát. egyház — figyelemmel a nemzet exisztenciális életszükségleteire — megőrzi és minden elhívott vezérével és munkásával megőrizteti ezt a keresztyén összhangot, mely a társadalmi és nemzeti együttdolgozás előfeltételét képezi“.

Hogy ez a remény nem vált valóra, annak illusztrálására Kapi püspök többek között a következőket mondja:

A róm. kát. egyház uj törvénykönyve olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapjában renditik meg a vallásfelekezeti békességet. A törvénykönyv az evangélikus templomban megkötött házasságot nem ismeri el törvényes házasságnak. A belőle szármázott gyermekeket törvénytelennek bélyegzi. Ezen házasságból származott róm. kát. vallásu gyermekeket is hasztalan viszik el a róm. kát. templomba, azokat is törvénytelennek tekinti. A protestáns egyházak szertartásain és istentiszteletén való részvételt saját hiveire nézve bűnnek minősíti. Az áldozástól való eltiltással, az oldozat megvonásával, a legerősebb lelki fegyelmezéssel oltja hivei leikébe azon tanítását, hogy a prote>táns egyházak a lélek veszedelmei és az üdvösség eltemetői.

Ezen rendelkezéssorozat az állandó vallásfelekezeti harc megindítója. Mert várhatja-e az állam a róm. kát. egyháztól, hogy a társadalmi és nemzetépitö munkájában egyesüljön azzal a protestáns egyházzal, melynek keresztyén jellegét s az Isten országa szolgálatában álló hivatását kétségbevonja, szertartásait, szent cselekvényeit meg- bélyegzi?... És várhatja-e az állam a protestáns egyház tói az önérzetnélküliséggel határos ama önmegtagadást, hogy elfelejtve szégyent és megaláztatást, közös munka- mezőn dolgozzék az öt megbélyegező katolikus egyházzal ?

Az egyházaknak a hivek hitéletét érintő rendelkezései, az egyházak belső ügyét képezik. Mivel azonban az egyház élete az államban történik, ezen rendelkezések a legközelebbről érintik magát az államot is. Evangélikus és református egyházunk törvényeit csakis királyi szentesítés emeli törvényes erőre Bizonyára hasztalan várnánk oly törvények szankcionálását, melyek a vallásfelekezeti békességet veszélyeztetik s a nemzet vallási meggyőződése szerint rétegeződö osztályai közé a viszálykodás tüzét vetné. Királyi tetszvényjog biztosítja az uralkodó ama fő- felügyeleti jogát, mellyel az apostoli király jogkörébe ütköző s az állam belbékéjét veszélyeztető rendelkezések ellen védekezhetik. A csalhatatlansági dogma meghozatalakor gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1870. augusztus hó 10-én értesítette a róm. kát. egyház összes érsekeit és püspökeit, hogy a vatikáni zsinat több határozatával szemben a király felségjogával él. És midőn ezen királyi rendelkezés ellenére, jekkelfalusi Vince székesfehérvári püspök a vatikáni zsinat határozatait kihirdette, vele a király rósz-