Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-08-13 / 32-33. szám
Budapest, 1922 augusztus 13. 32—33. szám Vili. évfolyam. SttrlraiiUiég és kiadóhivatalt Budapest, Vili., SzentkirAlyl-utca 51 (ÜllAi-ut 24). Lap reklamációk írj. unmv Em« uiyvnyomdájába Budapest, V., Ctáky-utea 10 klldanifk. Alapította Dr. Raffay Sándor! Kiadja Elóflxetésl ár évi 100 korona. Egyes szám ára S korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. SCHOLTZ OSZKÁR. FőmankaUrs: KUTH^DEZSÓ. A vallásoktatás reformjához. Egy kérdést óhajtok intézni a vallásoktatással foglakozó hitrokonokhoz: Vájjon megvannak e győződve afelől, hogy tanítványaik, amikor a vallásoktatási óra után tanítójuktól búcsút vesznek, bizonyos meghatottságot, hogy ne mondjam áhi- tatos hangulatot visznek keblükben a szülői házba? Mert jólehet igaz az, hogy a jellem képzéséhez, a társadalomra nézve hasznos tag neveléséhez a természet jelenségeinek és törvényeinek valamint az emberi társasélet viszonyainak és szabályainak ismerete föltétlenül szükséges, mindamellett az is bizonyos, hogy a vallásosság életgyökerei a kedélyvilágban ágaznak el. Ha tehát egész embert akarunk nevelni, akkor az értelem kiművelése mellett az érzelmi világ húrjainak gyakorlásáról megfeledkezni vagy azt elhanyagolni nem szabad. A vallásos oktatásnak, helyesebben: vallásos nevelésnek elsősorban nem az értelem fejlesztésére, hanem a szív nemesítésére, emelkedett érzelmek gerjesztésére kell gondot fordítani. Márpedig akár vallásoktatási tankönyveinket vesszük szemügyre, akár a gyakorlati előadásokat hallgatjuk végig, többnyire azt tapasztaljuk, hogy hitoktatásunk majdnem egyedül az értelem fejlesztésére, az ismeretkör gyarapítására szorítkozik. Hiszen igaza van Bereczky Sándornak, hogy „az ószövetségi történetekben legmagasztosabb keresztyén igazságokat, hittani s erkölcsi tételeket szemléltetünk stb.“ (bár mellesleg mondva hazai történetünk és nemzeti irodalmunk lapjain is megtaláljuk az igaz keresztyénségnek nem egy példányképét), de ennek a szemléltetésnek csak úgy lesz maradandó hatása a gyermek leikére, ha ez azt — Kölcsey szavai szerint — „érzés és gondolkodás utján sajátjává tévé, ha saját magábaivkiforrva lényéhez kapcsolta, mint esti szellő a virágillatot, melyben megfürdött“. A vallásos nevelés mellett a gyermek lelkében a szemei elé állított természeti jelenségekből és az előadott eseményekből a mennyei Atya világkormányzásának (egy érett cseresznyeszem szemléltetésénél) és az erkölcsi világrendnek (Eli fiai) eleven tudata és. átérzése ébredjen föl. Föltétlenül szükséges tehát, hogy a gyermek ne csak a jó jutalmát, hanem a bűn büntetését is leikébe vésse. „Sokkal jobb a mi növendékeinkre nézve — mondja helyesen Bereczky Sándor — ha a világ bűneit a . mi előadásunk mellett ismerik meg, nímtha ez az iskolán kivül történik; mert a mi ismertetésünk úgy hat a gyermekre, mint a védő himlőoltás a himlő veszélye ellen.“ (Ev. L. f. é. 24. sz. 5. o.) Mikor például olvastatja a tanitó, hogy József az ő bátyjait három napi fogságra vetette; a lelkiismeret mardosásának kínjait, melyek a testvérek lelkét lesújtották, élénk színekkel és szívhez szóló szavakkal rajzolja le. Emellett a gyermek családi s gyermektársadalmi életéből is említ föl eseteket, amelyek a lelkiismeret hasonló működését világítják meg. A történetnek ilyetén összekapcsolása a jelennel élénk érdeklődést idéz fel és leköti a figyelmet. Ily módon lehet — úgy gondolom — azt a hitet, miszerint mindenható, mindent látó, végetlen bölcs, végetlen jóságos és igazságos Atya szeme előtt állunk, az ő kezében vagyunk jó s balsorsunkban fölébreszteni s úgy megerősíteni, hogy az nagy költőnk fent idézett szavai szerint a gyermek lényéhez kapcsolódjék. Ha a tanitó nem a gyermekek emlékezőtehetségét fárasztja szüntelenül szövegek könyv- nélkülöztetésével, hanem ehelyett elsősorban arra törekszik, hogy a gyermekek fogékony lelkében emelkedett hangulatot, nemes érzelmeket ébresszen, a szép, jó és igaz iránti meleg szeretet, viszont a rut, gonoszság és álnokság megutálása vérükké váljon, akkor a gyermekekre vonzó hatást gyakorolnak a vallásórák, melyeket örömmel látogatnak és lelki gyönyörűséggel hallgatnak. Tisztelet és hála ama derék hitoktatók iránt,