Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-07-02 / 27. szám
6 HVA^GÓinitUSOIt Li A pd A 1922 utján megállapodást létesített a magyar egyházzal, mely szerint a magyar egyház teológusai az amerikai egyesült lutheránus egyház szemináriumaiban felvételre találnak és a magyar bevándorlóknak különös figyelemben és gondoskodásban lesz részük. Raffay püspök tiz esztendővel ezelőtt Amerikában járt és már akkor tárgyalásokat folytatott a munkaközösségről.“ Nemrég az amerikaiak angolnyelvü hivatalos lapja regisztrálta ezt a tényt azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar egyházzal kötött eme szerződés az amerikaiak európai akciójának első pozitív eredménye. Mi is örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy ez az első szerződés, amelyet egyházunk külföldi egyházzal kötött. Smith B. Fred, a Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetségének főtitkára, aki világkörüli útjában Budapestet is érintve, a skót misszió Vörösmarty-utcai dísztermében előadást tartott, előadását azzal fejezte be, hogy kezet nyújtott Dr. Raffay püspöknek azzal a megjegyzéssel, hogy legyen az ő kézfogásuk Amerika és Magyarország kézfogása. Aki tanúja volt e jelenetnek, nem fogja azt egyhamar elfelejteni. Keresve is nehezen lehetett volna két olyan férfiút kiválogatni, akinek külseje és jelleme oly szembetűnően fejezte volna ki a két népnek a típusát. Az a kézfogás valóban Amerika és Magyarország népének kéz- szoritása volt. íme — itt a második magyar-amerikai kézfogás! Büszkék lehetünk rá, hogy Amerika gerinces lutheránus egyházával a mi egyházunk szorított kezet elsőnek. * Az amerikai lutheránusok éberek, önállók, akik lutheri bátorsággal emelik fel szavukat minden visszaélés, jogtalanság, embertelenség ellen. A louisvillei lelkészegyesület energikus tiltakozásban foglal állást a filmtársaságok ama divatba vett szokása ellen, hogy protestáns lelkészeket, mint nevetséges és ellenszenves alakokat szerepeltetnek filmjeiken. Jellemző, hogy róm. kath. papokat és zsidó rabbikat nem mutatnak be ilyen beállításban. Amerikai testvéreink antiprotestáns tendenciát látnak a dologban, azért protestálnak ellene. Nestos, észak-dakosai helytartó, egy markáns lutheránus egyéniség, az észak-dakosai egyetem alapítási emlékünnepén beszédet tartott, amelyben megállapította, hogy a tanerők részéről az egyház hitelvei, valamint az intézet alapítóinak s az azt anyagilag támogató férfiaknak és nőknek hite ellen a tanulók jelenlétében tett kijelentései, miután azok gyermekeiket tanítás és irányítás céljából küldik oda, az alkotmány és a törvények szellemének ép oly megsértése, mint a más hittanban való oktatás. Ez a kijelentés az egyetemi hatóságokat nagyon meglepte. Azok ugyanis -- úgy látszik, úgy vélték, hogy ez a gyakorlat az amerikai ideál: az egyház és állam elkülönülése alapján jogosult. D. Scherer a virginiai Richmond első angol lutheránus egyházának lelkésze, aki tagja a fiatalkorúak bíróságának és a közjótékonyság terén egyike a város legtevékenyebb polgárainak, harcot indított a mai börtönrendszer ellen fegyenc-farmok felállítása érdekében „Küldjük ki — úgymond — a foglyokat oda, ahol alkalmuk van jó, üde levegőt szivni. A jelenlegi szűk és egészségtelen viszonyok mellett elbocsátásuk után könnyen veszedelmessé válhatnak az emberi társadalomra nézve, miután több hónapot töltöttek ilyen helyen. Künn a vidéken, bár szabadságukban korlátozva, legalább egészségesek maradhatnának és talán már ez a tényező magában is nagyban hozzájárulna erkölcsi javulásukhoz“. * Az amerikai lutheránus egyház hatalmas erőt reprezentál. Az amerikai róm. katolikus lapok aggódó megjegyzésekkel közük az Egyesült Államok 1906—1916. évi statisztikáit az egyházak növekedéséről. A lakosság 17%-kaI szaporodott, a katolikusok 10 6%., a protestánsok 19-6°/o-kal. A katolikusok rámutatnak arra a körülményre, hogy a protestánsok a falusi kerületekben, a kisfalvakban és kisvárosokban a legerősebbek, ahol rendszerint nagyok a családok, mig a katolikusok, különösen az ir katolikusok a nagy városokban erősek, ahol a születések száma mindig hanyatlik. De nem veszik észre, hogy állandó és erős számbeli veszteség éri egyházukat azok részéről, akiknek gondolkodásában az Európában divó régi államegyház és állami zsarnokság szorosan összetartoznak és akik Amerika szabad légkörében egyházukat elhagyták. Sajnos, ezeknek legtöbbje nem lett protestánssá, de az is bizonyos, hogy megszűnt katolikus lenni Még félreismer- hetetlenebb tény az, hogy a római katolikus egyház ebben az országban gyarapodását a tömeges bevándorlásnak köszönheti és hogy talaját az ország lakossága körében, ha még teljesen nem is vesztette el, de csak nehezen tudja megőrizni. * Az amerikai lutheránus egyháznak nagy a tudományos súlya. Sok kiváló teológusa és más tudósa van, akik közül az utóbbi időben különösen az utóbbiak neve szerepel sokat. D. Knubel-é, az egyház elnökéé, a cambridgei Harvard-egyetem meghívásával kapcsolatban, melynek alapján ott egyetemi istentiszteletet, majd az azt követő hét minden napján konferenciát tartott. D. D. Elson-nak, a pennsylvániai Greenville Thiel-kollégiuma elnökének a nevét „Modern idők és az élő multu cimü most megjelent történelmi műve hozta forgalomba. A kiváló történettudósnak eddig általánosan ismert munkája : „Az Egyesült Államok története“. — Doving chicagói lelkész ismert hymnológus érdekes adatokat közöl az „Erős vár a mi Istenünk11 -ről. Kimutatja, hogy ez az egyetlen keresztyén egyházi ének, amelyet száz nyelvre lefordítottak. Európában 32, Ázsiában 23, Afrikában 32, Grönlandon, Észak- és Délamerikában 6, Ausztráliában 7 nyelvbe ültették át. — Szomorú vonatkozásban járja be Amerika köreit Dr. Bauslin neve. Az amerikai lutherániának ez a nagytehetségü férfia szivszélhüdésben váratlanul elhunyt. A springfieldi (Ohió) Wittenberg-kollégium Hamma teol. szemináriumának volt dékánja s az egyháztörténelemnek és a gyakorlati teológiának a tanára. Nagy szerepet játszott az amerikai egyház életében Különösen ismert volt, mint iró és kiadó. „A lutheránus mozgalom a XVI. századbancimü munkája annak idején nagy feltűnést keltett. iiiimiiiiiimiiiiiiiiiiimimmiiimmiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiimmiiiiiiiiiiiiimi Mí — és a biblia. I. Péter 5. 6—u. Isten dicsőségének legerősebb bizonysága az, hogy ő az ö hatalmas kezével olyanokká formál minket, aminő emberekre neki szüksége van. Tehet minket gyengékké, tökéletlenekké, állhatatlanokká, de az ő kegyelme révén erősekké, tökéletesekké, állhatatosakká is válhatunk. Istennek hatalma a leggyengébb testet is megerősítheti az állhatatosság erejével s a legtökéletlenebb, legtörékenyebb szervezetet is felemelheti az erkölcsi tökéletesség magaslatára. Alázzuk meg tehát magunkat az ő keze alatt, mert a mi felmagasztaltatásunk is egyedül tőle függ. Alázzuk meg magunkat ö előtte, mert tudnunk kell azt, hogy ő mindnyájunkat megpróbál. Mindnyájunknak meg kell küzdenie a kisértések ördögével, mert ezeket is Isten küldi szét azoknak elnyelésére, kik nem benne hisznek s nem reá vetik minden gondjukat. Mindnyájan meg- nyomorittatunk s ugyanazon nyomorúságokkal töltetünk be, mert Isten előtt egyenlők vagyunk. Vigyázzunk tehát s legyünk józanok; mert csak igy lehetünk evangélikusok. A józan ember pedig nemcsak a gyönyörök csábításait, hanem a gondok nyomasztó érzéseit is leküzdi. Mert tudja azt, hogy Isten gondoskodik rólunk s nem keli nekünk a holnappal törődnünk. Ne osszuk meg tehát gondjainkat Isten és a föld között, hanem minden gondunkat Istenre vessük. iimmiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimiiiiimmHiiiiiiiiiimimiiiHiiiiiiiiiii Lapunk javára újabban a következő adományok folytak be kiadóhivatalunkba: Csanó Annus Bpest 20 K, Fűrész Mária Alag 40 K, Protestáns Nők Szövetsége Szarvas 500 K, özv. Uray Emilné Székesfehérvár 50 K, Evang. egyházközség Ori- magyarosd 20 K, Szilárd Sándor Bpest 140 K, N. N. Bpest 150 K, Nagy Géza Kőszeg 120 K, Csaba Gyula Péteri 140 K, Darák Róza Orosháza 50 K.
