Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-05-28 / 22. szám
6 HVAfiGHLkli^USOft GAPdA 1922 Rovás. A hűvösvölgyi gyermekmenhely. A Hűvösvölgyben uj gyermekmenhely létesült az állam pénzén, amelyet a dán evangélikus társadalom négymilliós adományával egészített ki Rewentlow Olga dán urhölgy. A menhely felavatása május 10-én ment végbe a legünnepélyesebb formák között; főhercegnők és grófnők, miniszterek, a lutheránus svéd és dán államok misszióinak és diplomáciai képviseleteinek a jelenlétében. A menhelyet, amelynek lelki gondozására róm. kát. lelkészt rendeltek s ahol a gyermekek ferencrendi apácák felügyelete alatt fognak állani, Schioppa Lőrinc pápai nuncius szentelte fel. Evangélikus lelkész nem volt hivatalos az ünnepélyre. — Rewentlownénak mindenesetre megvan az a személyes szabadsága, hogy lutheránus voltáról ne tegyen nyilvánosan bizonyságot Ugyanez a jog illeti Ásta Nilson svéd tanítónőt is, aki szintén lutheránus svédek jótékonyságát képviseli körünkben, aki az elmúlt nyáron gyermekszanatóriumot létesített a Balatonon, amelyben ugyancsak apácák gondozták és vezették mindennap misére a protestáns gyermekeket mindaddig, mígnem róm. kát. Tedeum zárta le az üdülés idejét, mely alatt protestáns papnak arra tájt hírét sem látták. De megvan nekünk, magyar lutheránusoknak is a jogunk azt követelni, hogy külföldi evangélikus testvéreinknek itteni képviselői lutheránus jótékonyság adományaival ne erősítsék a mi rovásunkra a katolicizmust. Hisszük, hogy az ellen az ő országaiknak lutheránus közvéleménye is felzu- dul. — Bernolák népjóléti miniszter urat pedig kérnünk kell, hogy hitbuzgó katolikus létére, hagyjon fel a minisztériumában uralkodó antiklerikális ultra protestáns irányzattal. Még a végső szerencsétlenségbe dönti vele magát a pápai udvar budapesti képviselőjét, a szegény, ártatlan Schioppa nunciust is. Figyelmessé kell őt tennünk az „Acta Apostolicae Sedis“ 1922 febr. 22 iki 5. számára, amelyben ezt olvassuk: „Mig a háború alatt a nyomorgók száma napról-napra nőtt, szerencsejavakkal gazdagon ellátott nemkatolikusok azzal az ürüggyel közeledtek a katolikusokhoz, hogy Ínségüket önkéntes segítséggel enyhítik, valóságban pedig, hogy őket az egyház anyai öléről leszakítsák. Még ma is folytatják ezek az emberek munkájukat a katolikusok között, hogy ilymódon terjesszék közöttük az eretnekség gyalázatos pestisét. És sajnos a testi szükség a tömegek tudatlanságával egyesülve vallási dolgokban meg nem szolgált eredményeket hoz nekik.“ Csak nem akarja tíernolák miniszter ur, hogy a menhely- lelkész, a ferencrendi apácák, élükön a nunciussal beleessenek az eretnekség gyalázatos pestisébe, lutheranizál- janak ?! Csak nem arra szövetkezett vala Rewentlowné és Ásta Nilson ?! iiimiiimiiiiiiimiimimmmiimiiiimiiiimiiimiiiiiimiimiimmmimimimiiiiimi Könyvek és folyóiratok. A Független Szemle május -júniusi száma a következő tartalommal jelent meg: A buddhizmus befolyása a nyugati kultúrára (Schmidt I.). A magyar szabadelvüség küzködései .(Esszetai Hémár). Kaliforniába és vissza (György 1.). Andreas Ady (Hatvány). Jegyzetek. Könyvismertetések A magas színvonalú folyóirat előfizetési ára félévre 180 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Vili., Baross-u. 3. Deáktéri épületeink múltja címen Dr. Hitt- rich Ödön főigazgató, a bpesti ev. főgymnazium igazgatója, a Deáktéri Ev. Szövetség f. év márc. 3-iki estélyén felolvasást tartott, melynek szövege most nyomtatásban is megjelent. A Deáktéri templom eredeti (tornyos) épületének képével és rajzával díszített, több régi okirat szövegével gazdagított 26 oldalas füzet a Deáktéri lelkészi hivatal, az ottani Szövetség és a főgymn. igazgatósága utján 20 koronáért beszerezhető. A nagy gonddal, sok egyházszeretettel s beható levéltári búvárkodások alapján megirt tanulmányt, mindazok figyelmébe, kik egyházunk múltja s a pesti egyház küzdelmes története iránt érdeklődnek, melegen ajánljuk, mert a tanulmány sok érdekes és kultúrtörténeti szempontból is rendkívül becses adatot tartalmaz. Dr. Bruckner Győző: A Szepesség népe. Budapest 1922, 84 lap, ára 50 K. Kapható a „Szepesi Szövetség“- ben és Scholtz testvérek könyvkereskedésében (IX., Ferenc- körut 19—21). A tudós szerzőt, mint aki számos maradandó becsű tanulmánnyal gazdagította a magyar művelődés és egyháztörténetet, már nem kell lapunk olvasóinak bemutatni. Úgy hisszük, hogy már a neve is garantálja, hogy ezen legújabb munkáját is érdemes elolvasni, nemcsak a született cipszernek, hanem mindazoknak, akik valaha a Poprád vizéből ittak és a Tátra fenséges vidékén megfordultak. Bruckner ezúttal a Szepesség lakosságát ismerteti és jeles történetírói tulajdonságai: a teljes forrásanyag, józan kritika és tárgyilagos előadás ezen kis terjedelmű művében is megnyilvánulnak. De azért megnyilvánul benne az a szeretet és ragaszkodás is, mely hosszú évek óta a Sze- pességhez, annak népéhez és kultúrájához fűzi. Sorra bemutatja a szepesi németséget, majd a tótokat, gorálokat, ruténeket és zsidókat és nyiltan föltárja azt a veszedelmet ié, mely a kulturaalkotó németség pusztulásával az egész Szepességet fenyegeti. Megjegyzendő, hogy e tanulmány már a világháború kitörése előtt nyomásra készen állott, tehát ezt az állapotot is tünteti fel. De az előszó rámutatván a mostani helyzetre, hangsúlyozza, hogy a Szepesség ezentúl is a magyar nemzethez hű cipszerek tulajdona. Dr. Sz. Ö. iiimmiiiiimimiiiiiimuiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiuiiiiiiiiiim Gazdasági feladatok. , Dr. Szabó Zoltán: A növények szervezete, az általános növénytan elemei. Budapest 1922. A szerző tulajdona. A magyar növénytani irodalomban már évtizedek óta nagyon érezhető hiányt pótol dr. Szabó Zoltán munkája, ami fél emberöltő tudományos munkájából merített tapásztalatok alapján hivatott tudós szerzeménye. Az előszó szerint repetitoriumnak készült, de tekintettel tartalmára és terjedelmére igazi, jó tankönyv, ami a külföldi irodalom hasonló munkáit, amelyekre eddig az általános növénytan kérdései iránt érdeklődők utalva voltak, nemcsak teljesen pótolja, hanem sok tekintetben felül is múlja azokat. A mű letárgyalja a sejttant, a szövettant, a növény szerveit és az egész növényt, nemcsak a külső-belső alaktant adja, hanem mindezt élettani és berendezkedési (oekológiai) kérdésekkel hozza kapcsolatba, részletesen foglalkozik az egyén fejlődésével és ez alapon egy egységes képet ad a növényről, mint élő szervezetről. Ezen újszerű felfogási mód, anyagbeosztás, tárgyalás igen alkalmas arra, hogy az általános növénytan ne csak a szakemberek előtt legyen ismeretessé, hanem nagy közönségünk szélesebb rétegei is megkedveljék azt, amire egy földmivelő államban igen nagy szükség van. A szerző nagy szaktudása, nagy paedagogiai jártassága, kitűnő, tömör, világos és mégis mindig lekötő előadóképessége, ami úgy a szakkörök, mint a nagy közönség növénytant kedvelő egy része előtt is eléggé ismeretes, az újszerű felfogással a legjellemzőbb vonásai a műnek. A munka becsét, használhatóságát nagy mértékben emeli a sok, szép, jól elhelyezett rajz, amit igen helyesen megválasztva, részben a legjobb forrásmunkákból vett át a szerző, részben pedig maga készített. A megértést és az emlékezetbevésést nagyon előmozdítják az egyes fejezetekben vagy azok végén közölt könnyen áttekinthető táblázatok. Iskoláinknak a mű beszerzése annál is inkább ajánlható, mert anyagilag is jóval kisebb kiadásokkal jár, mint a hasonló német Vvagy más idegen munkák beszerzése. A nagy közönség, annak különösen a növénytermeléssel foglalkozó része, különösen a szaporodásról, csírázásról, táplálkozásról, növekedésről, a testalakitás (fejlődés) belső és külső irányításáról, továbbá a berendezkedésekről szóló fejezetekben talál sok olyan megszívlelni valót, amit a jelenlegi többtermelés korszakában alaposan hasznára fordíthat, Pf- Vr É»
