Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-05-07 / 19. szám
6 ByR^ŰÉíilKUSOK ÜÄP 1922 A pozsonyi éjszaka. Ha leszüli az alkony a pozsonyi tájon, Halkuló éjszakán születik az álom, A pozsonyi tájon. Bus fekete égbolt valami nagy {gyászt hoz. Mozzáöltözköciik ahhoz a nagy {gyászhoz. Pozsonyi nagy gyászhoz, Nappali valósáig ajtaja bezárul. Ami bent élt titkon, az most mind kitárul. Szabadon, magfátul. Kin igát ja az éjjel könnyes szivek álmát. Úgy van, mintha most is régi Pozsonyt járnák, . Magyar Pozsonyt járnák. Hullámzik az utca . . . Koronázó dómra Káragyog a napfény s a korona róla A sugarat szórja. Hófehéren néz az elfutó habokra Magyar kar megvédte királj'aSszony szobra. Gyönyörű szép szobra. Magyar zene zendül. 'Valahol dal támad, Sir benne az öröm, mosolyog a bánat. Magyar dal. igy támad. Szép ábrándszövetbe bus fekete szálon Valami nagy kínt sző a kegyetlen álom : Hogy ez mind csak álom. Az a Pozsony nincs már. Meghalt, eltemették, Bűnök és a végzet múlt sirjába tették. Elátkozták lelkét. Csak a sirja van még és fölötte hetykén Bontogatja lombját az idegen repkény. Övé lett a napfény. Hej, de az igazság kerülhet a sírba, Mégis örök élet van neki megírva. A halált lebirja I Magyar igazságot keresztfára vitték. A halálát örök Nagypénteknek hitték S a Husvét nincs itt még. Be eljön, de eljön! Fölvirrad a Husvét. Magyar lesz, mienk lesz öreg Pozsony ismét. Mert eljön a Husvét! Hamvas József. iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiüimiiiiiiiiiiiimuiiiiiniiiiitiimiiiiiiiiKiiiiiiiniii Mi — és a biblia. I. Pét. 2, 10-20. Az Evangélikus Szövetség nem a mai idők múló szenvedéseinek enyhitésére alakult alkalmi tömörülés, hanem egy, az egyház szebb jövőjéért küzdő s azt előkészítő szervezet: Mint ilyen, kell, hogy a keresztyén jellemek nevelésére kiváló gondot fordítson s tagjait Krisztus igazi követőinek táborából toborozza. Péter apostol intelmeit tehát véssük jól szivünkbe. A lélek ellen vitézkedő testi kívánságoknak jelenlegi — és sajnos, a magyar társadalom egyik rétegét sem kímélő — általános tobzódása parancsolólag követeli azt, hogy legalább mi, a Szövetség tagjai, lépjünk rá minél hamarabb az igazi evangéliumi puritán élet útjára. A testet meg-meg- tagadó és igazán a hitből fakadó jó cselekedetek útjára, melyet a megtartóztatásnak, a törvénytiszteletnek, az engedelmességnek s a szenvedéseknek kövei szegélyeznek, de amely mégis az igazi boldogsághoz vezet. . Önönmagunkat nevelve, másokat is nevelünk. Keresztyén jellemekké válva, a hasonló, Istent dicsőitö egyéniségeknek egész sorát teremthetjük meg. Csak igy lesz egykor a szövetség mustármagjából terebélyes fa, csak igy lesz mai szerény hajlékunkból az igazi keresztyén szabadság erős vára. Mert szabadok csak úgy lehetünk, ha mint Istennek szolgái, ennek a szolgálatnak minden következményét magunkra nézve levonjuk. Cselédek vagyunk, de az embereket szolgálva, Istennek szolgálunk; s mivel a földi hatalmasságok urai nem mindig jók, nem kíméletesek, hanem sokszor szívtelenek, el kell tűrnünk azokat a keserűségeket is, melyek az emberi rendelések iránt való engedelmességből folynak, mert az emberek méltatlanságait Istenről való meggyőződésünkért szenvedjük el. Szenvedni, önmagában véve még nem érdem. De Istent szolgáló jó cselekedetek ellenére méltatlanul szenvedni — ez már igazi evangélikus jellemvonás s Istennél kedves dolog. A soproni evaog. líceum volt tanítványaihoz. „ A soproni evang, líceumi diákszövetség* (a soproni evang. líceum volt tanítványainak egyesülete) elnöksége ez utón tudatja a soproni evang. líceum összes volt tanítványaival, hogy nevezett egyesület Sopron városa s benne a soproni evang, líceum megmaradásának övömére és a létesítendő líceumi Diákotthon javára a soproni evang. líceumban érettségizett urak részvételével a folyó évi junius havának egyik, még ezután meghatározandó napján istentisztelettel kezdődő közgyűléssel, hangversenynyel a renovált Diákkutnál tartandó ünnepéllyel kapcsolatos egyetemes soproni evang. líceumi érettségi találkozót rendez. A rendezőség ezúton kéri fel a soproni evang. líceumban a legrégibb időtől fogva a legutolsó esztendőig érettségi vizsgálatot tett urakat, hogy a tudnivalókat részletesen tartalmazó meghivő megküldése céljából pontos címüket volt osztálytársaik ismert címeivel együtt érettségi vizsgálatuk évszámának jelzésével egy levelezőlapon május hó 15-ig Dr, Wrchovszky Károly kúriai bíró, törvényszéki elnökkel, mint a „Soproni Evang, Líceumi Diákszövetségu elnökével {Sopron,' Törvényház) közölni szíveskedjenek. mmmiimiiMHiiiiiiiiiiiimiimiimmmiiimiiiiiiiiimiiiiimtiutimnmiiiiiEiiiiiiiin EGYHÁZI ÉLET. Pozsony — az ősi magyar koronázó város képét varázsolta szemeink elé a pesti Deák-téri Evang. Szövetség által Három Végvár címen rendezett előadássorozatnak második estélye, mely április 28-án nagy érdeklődés és a hazafias lelkesedés kitörő megnyilvánulásai mellett folyt le. A Gyermek Kórus által előadott „Hiszekegy“ elhangzása és Győry Lóránt rövid üdvözlő beszéde után Kozma Andor, az ismert jeles költő s a Deáktéri iskola egykori tanulója, olvasta fel „Pozsony“ cimü, a város elvesztése felett érzett fájdalmainkat megrázóan ecsetelő gyönyörű költeményét. Majd Szentmihályi T. a m. kir. Operaház jeles tenoristája adott elő néhány szép kurucdalt, melyek Mikolik Kálmán zongorakisérete mellett stílszerűen vezették be a történelmi korfestés terén valóban remekműszámba ment azt az előadást, melyet Pozsony múltjáról és jelenéről Dr. Kovács Sándor teol. akad. professzor tartott. Bevezető szavaiban a négytornyu pozsonyi várat, mint római emléket és a koronázó dómot, mint [a király- koronázások élő bizonyságát tárta szemeink elé; majd áttért Pozsony keletkezésének a római, a hun-avar emlékeknek s a morva birtoklásnak ismertetésére. A magyar uralom alatt hamarosan erősség, vármegyei központ lett Pozsony, mely a földrajzi helyzet teremtette gazdasági jelentősége, valamint a hozzá kapcsolódó egyházi- és hadászati érdekek révén már 1291-ben várossá és Mátyás király alatt az ország első városává lett. Sokat szenvedett Pozsony a magyarság által találóan ludasoknak nevezett huszitáknak, a csehek vezette nemzetközi hordának rablóhadjáratai miatt, melyek révén a szláv faj már akkor is a legnagyobb zsarnokságnak és a legszertelenebb féktelenségnek klasszikus képviselője lett. Mátyás király Akadémia Istropolítana címmel bolognai mintára már egy 13 évig fennállott egyetemet is létesített Pozsonyban s igy az általunk nemrégen felállított — s jelenleg hontalanná vált — pozsonyi egyetemet
