Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-05-07 / 19. szám
4 HVA]4GáliIKUS0ft URPüR 1922 átalakulása eredményezhet. Más lélekre van szüksége a nemzetnek. Ezt a más lelket a magyar nemzet lelkében látja egyesítve. Ha végére tekintünk a problémának,*a nemzet fogalma nem merül ki az egy földön lakók, az egy állam keretében élők, a közös érdekek szálaival összefüzöttek tömegében. Nemzet csak ott van, ahol van a nemzetnek történeti hivatása, ahol ez a hivatás elevenen él az emberek lelkében, ahol a nemzet egésze a történelmi tradíció földjén áll, ahol a nemzet egészére a történelmi álmok és események csillagos égboltja borul. Az igazi kultúra feladata ezt a történélmi és ethikai gondolatot szolgálni. A Luther-Társaság sem elégszik meg az ismeretek terjesztésével, hanem arra törekszik, hogy az emberek lelki, érzelmi világát is megnemesitse, jellemét megerősítse, a valláserkölcsi és nemzeti eszmények szolgálatára. Majd különös részletességgel szól a nemzeti műveltség fontosságáról, nevezetesen a nép szellemi és erkölcsi szintjének emeléséről. Példákkal világítja meg a társasélet kirívó hibáit, melyek valósággal megölik a társadalmi élet nemzeti karakterét és megmérgezik a magyar ember lelkét. Szól a társas érintkezés hangjáról, az élvezetek és szórakozások kiáltó, erotikus jellemvonásairól. Lelkiismeretet költögető szóval szól a magyar nőkhöz, hogy önmaguk és leányaik lelkét s a lelkűk tiszta kultúráját védelmezzék. Mert a nagy nemzetek jövője nemcsak a férfiak, hanem a nők gyenge kezében van elhelyezve. A nők sokat tehetnek; még a férfijellem kialakulása is a nők lelki emelkedettségétől és erkölcsi Ízlésétől függ. Utolsó szavával is arra kéri hallgatóit, ne menjenek el üres szívvel a Luther-Társaság ünnepéről, vigyék magukkal azt a szent elhatározást, hogy a nemzetet a művelődés igazi kulturfokára felemelni életükkel és példaadásukkal is igyekezni fognak. Kapi püspöknek magasan szárnyaló s nemes hévvel megtartott szónoklata után — mely a miskolciakat láthatólag mélyen érintette — még a Hymnust énekelték el a hivek, kiknek sorából sokan nyomban az ünnepély után a Luther-Társaságba beléptek. * Másnap, kedden reggel ismét megkondultak a harangok s a nemzeti hadsereg miskolci evangélikus katonái, tisztjeik vezetésével vonultak be a templomba, hol Kapi Béla püspök, ki egyetemes egyházunk részéről a tábori lelkészet felügyeletével van megbízva, Taubinger Rezső tábori főesperes oltári szolgálata után Lukács 3, i4 és Zsid. 11, 6 alapján tartott szószéki* beszédet, melyet a katonák nagy figyelemmel hallgattak meg. Közben a katonai zenekar Kapi Gyulának, a püspök édesatyjának „Isten a mi oltalmunk“ kezdetű örökszép zeneművét adta elő. Délben a tisztikar vendégelte meg Kapi püspököt, ki azután budapesti kísérőivel a fővárosba s másnap Sopronba utazott. Itt említjük meg azt is, hogy május 21-én a Luther- Társaság Nyíregyházán tart irodalmi ünnepet. iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiimiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiii Evangélikus ifjúság. A keresztyén ifjúsági egyesületi vezetők konferenciája. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Szövetsége megállapította a május hó 9—12-ig Pécelen tartandó vezetői konferenciájának programmját. Az előadások gyakorlatiak lesznek s a keresztyén ifjúsági egyesületi munka különféle ágaival, a vezetők személyével s a munka módszerével foglalkoznak. Érdekes újítása lesz a konferenciának, hogy bemutatásra kerül egy minta összejövetel a falusi Keresztyén Ifjúsági Egyesületek számára egy bibliai eszmecsere és egy cserkész tábortűz. Dr. Fries Károly és Stordet James a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetségének főtitkárai bejelentették a konferenciára való megérkezésüket. A konferencián résztvenni szándékozó vezetők, lelkészek és tanitókingyen elszállásolásban részesülnek és az ellátásért egy-egy napra semmi esetre sem fizetnek többet 100 koronánál. Smith B. Fred Budapesten. A Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége magyar osztályának fogadóünnepélye. A magyar protestantizmusnak előkelő vendége volt az 1922 április hó 29-ik—május hó 1-iki’napjain. Az amerikai egyházi élet egyik legkimagaslóbb vezérférfia és Amerikának egyik legjelesebb szónoka látogatta meg világkörüli útjában Budapestet. Hét hónap óta tartó és még több hetet igénybevevő kőrútján eddig megfordult Honoluluban, Japán, Korea, Kina, Hátsó- és Előindia minden nevezetesebb gócpontjában, Kairóban, Jeruzsálemben és Konstantinápolyban, a Balkánon, még kilenc állam fővárosába utazik el, mielőtt visszatér hazájába. Mint a Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetségének és az Egyesült Államok valamennyi protestáns egyházát egyesitő Szövetséges Tanácsnak kiküldötte, a nemzetek és a keresztyén egyházak egymásközötti jobb megértésének és testvériesülésének eszméit hirdeti és szolgálja e kőrútjával. Budapesten is több előadást tartott; beszélt gyermekekhez, diákokhoz, felnőttekhez. Mind, mind igyekezet megnyerni a hatalmas eszme számára, amelynek megvalósulása érdekében agitál az egész világon. A Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetségének magyar osztálya április 29-én este 7 órakor teaestélyt rendezett az előkelő vendég tiszteletére a skót misszió disztermében. Ennek keretében folyt le az ünnepélyes fogadtatás. A hatalmas termet egészen megtöltötte a nagyszámú hallgatóság. A „Jövel Szent Lélek Ur Isten" eléneklése s Kaczián János főesperesnek ezt követő imája után Dr. Raffay Sándor püspök, a Világszövetség alelnöke, mint a magyar osztály elnöke lépett az emelvényre és megnyitó beszédében a következőket mondotta: A Nemzeti Jóbarátság Egyházi Világszövetségének magyar osztálya nevében a legmelegebb szeretettel köszöntőm a hívásunkra itt megjelent ünneplő közönséget. A Szövetség, melynek kiküldöttét ma körünkben üdvözöljük, már jóval a háború előtt, 1907-ben alakult meg. Azon évben május 6-án gyűlt egybe az előkészitö bizottság Londonban. Majd junius 25-én Hágában jöttek össze a nemzetek képviselői és érlelték tovább az eszmét, hogy lehetne közelebb hozni egymáshoz a népeket, melyeket politikai és gazdasági érdekek és ellentétek szülte gyűlölködés, meg nem értés, szándékos és nem szándékos félreértés választ el egymástól. Ebben a munkában a béke hirdetőjének a földön az egyháznak kell előljárnia. Amit a politikusok és nemzetgazdászok elrontanak, azt csak az egyház teheti e téren jóvá. A hágai konferencia meghívta a világ összes egyházait, hogy vegyék ki részüket e munkából. 1908-ban már 130 megbízott jelent meg Londonban s Nagybritánniából 12.000, Németországból 4000 tagot jelentettek be. Ekkor már lapjuk is volt. Angol cime: „The Peacemaker“, német cime: „Die Eiche“. Ugyanezidőben 1905-ben Amerikában hasonló mozgalom indult meg. Itt alkották meg az amerikai kér. egyházak szervezetét: „Federal Council of the Churches of Christ in Amerika“, „A Krisztus egyházainak szövetséges tanácsa Amerikában“ néven. 1914 augusztus 2-án Konstanzban volt az első nagyszabású gyűlés, amely megállapította a Világszövetség elveit és szervezetét. Ugyanezen év aug. 10-re volt a hasoncélu róm. kát. konferencia is összehiva Lüttichbe, de ezt a világháború kitörése miatt nem tartották meg. Azóta a pápa egyháza teljesen elzárkózott a protestánsokkal való együttműködéstől.
