Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-08 / 2. szám
1922 HVAflGáUIKUSOK LkAPüA 7 János vallástétele. Én Szentéin, én Áldott Kegyetlenen», Kéked élned kell, győiedclmcsen. Hiszek lövődben, szent hkrtnadnnpodbtin, Hftr alrhn tettek : Isten ott Is ott vnn. S ha megvert és meyprőbftlt la keiíyetlen, Tudom, még fölmagaMztal. Én liiszek benned rendületlen I Ott voltam a QecícmAnén Veled, LAttain halálos u^yötrődésedet. Hívll ottani JucIAm osökja oaattnnAsAt A. vad poroszlók mély AlmélkodAsAt. Hogy fegyver nélkül Is blzt&l Ügyedben ... Féltettelek nagyon t>Ar: — De hittem benned rendületlen ! Álltam a főpap udvarán Veled, 9 Átéltem mind a szörnyűségeket, Sorsod’, mikor F*éter Is megtagadhat, Ém FllAtusék mikor oserbetiagytak. A kézmosAst a tárgyalóteremben, As ordltő zaldókut .... — De Kittem benned rendületlen ! Majd mikor meigeaufolt a csőcselék S nem volt, ki rAtvüc szólna, hogy i elétől Mikor ruháidra kockAt vetettek, Náddal verését büszke, szent fejednek ... — Az ostor most Is Itt csattog szivemben,— LAttalnk. meggyalázva, — De hittem benned rendületlen ! S JaJJ 1 Attn Ink a Golgoták hegyén, F*rll>ékjeld vértől vörös kezén, , Latrok között, tövissel koronázva, Arcul pökdösve, poklokig- alázva. Sirattalak, de kétségbe nem estem, S szent holnapodra várván, Én hittem benned rendületlen I Én szentem, én Áldott Egyetlenem, Kéked élned kell, győzedelmesen, Hiszek lövődben, szent harmadnapodban. . BAr sírba tettek : Isten ott Is ott van. S ha megvert és megpróbált le kegyetlen, Tudom, még fölmagasztal, Én hiszek benned rendületlent iiiiiimiiiiiimiimiiiiiiiiiinimiiiiiiiimminiiiimiiimiituiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiH EGYHÁZI ÉLET. Újévi üdvözlés. A fővárosi evangélikusok ez idén is tisztelegjek újév reggelén Dr. Raffay Sándor püspöknél. A püspök Györy Lóránt v. miniszter üdvözlő szavaira válaszolva rámutatott arra, hogy ma az evangélium realizálására van szükség. Teljesen összekuszált jelenben, bizonytalan jövő előtt állunk, őseinknek csak külső erőszak ellen kellett megoltalmazni az evangéliumot, ma visszás és meg- hasonlott lelkeket kell az evangéliummal meggyógyítani Az evangélikus egyház helyzete sohasem volt ilyen válságos, mint ma: a magyar evangéli- likusok számbelileg is megfogyatkoztak és az evangélikus öntudat is meggyöngült. Viszont kifelé nagyot erősödött az evangélikus egyház. Ma már minden nemzet evangélikus egyházával kiépítette összeköttetését. Az Evangélikus Szövetségnek egyik föladata éppen ennek a kapcsolatnak megszilárdítása legyen. A nagykárolyi (Careii-Mari) evangélikusok viszonyairól „A mi kis Sionunk“ cim alatt Rédei Károly lelkész szerkesztésében a múlt év advent- jében megjelent lap ad számot. A nehéz viszonyokkal küzdő kis egyházközség 1919. évi kimutatása 91.189 K tiszta vagyont. 1920. évi költségelőirányzata mintegy 3.600 K fedezetlen hiányt tüntet fel; az aranykönyvében feltüntetett 1920. évi adományok összege mintegy 13.000 K-ra rúg. A templomot az 1920. év folyamán 4164 egyháztag látogatta, 220-al több, mint az előző évben. A hitoktatás csak a legutolsó 1920—21. tanévben volt zavartalannak mondható; a város különböző iskoláiba járó evang. vallásu tanulók száma 32 volt. Jellemző az ottani viszonyokra, hogy a lelkész hitoktatói munkásságáért semmiféle díjazásban nem részesült, mert az állam a tanulók csekély száma miatt a lelkészt nem honorálja, a nehéz gondok közt élő szülőket pedig az önzetlenül dolgozó lelkész megterhelni nem akarja. — Az evang. Nőegylet a Leányegyesülettel karöltve az egyház segélyezésére ismételten is rendezett templomi hangversenyeket, melyekről a helyi lapok igen elismerőleg nyilatkoztak. A hangversenyek körül kivált Gréger Györgyné, Honigberger Hardy Helén ének- és hegedüművésznő szerzett nagy érdemeket. A Nöegylet tagjainak csekély volta dacára, most egy betegápoló diakonisszát iparkodik Nagykárolyra hozni. — A kis egyháznak 3 év óta evanélikus Leányegylete is van, mely énekkarával, műkedvelő előadásokon való részvételével s a szegény iskolás gyermekek felruházása körül kifejtett buzgóságával aratott nagy elismerést. Az egyletnek könyvtára is van; tagjai nagy szeretettel és tisztelettel övezik lelkészüket, ki kicsiny gyülekezetét a belmissziónak sokoldalú felkarolásával valóban magas nívóra emelte. Az egyház jelentése szeretettel emlékezik meg két derék hívéről, Matolcsy Sándorról és Pénzéi Mihályról, kik ezüstlakodalmuk alkalmából tekintélyes összegeket adtak az egyháznak. Az Orosházai nőegylet a leányegylettel karöltve a szegény gyermekek felruházására dec. 4—5-én karácsonyi vásárt rendezett. A vásár védnöke Dr. Raffay Sándorné volt, kinek a vásár céljaira tett 500 koronás adományát az orosházai evang. nők e helyen is hálás szívből köszönik. A vásár tiszta jövedelme 92,243 K volt, mely ösz- szeg az egyház szegény gyermekeinek felruházására fordittatott. Vallásos estélyek. A .Szabadkai (Suboticai) Evang. Nőegyesület“ agilis vezetősége az 1920. évben megkezdett adventi vallásos estélyeket 1921-ben ismét felújította. Advent 1. vasárnapján Szántó Róbert helyi lelkész tartott felolvasást „Belmisszió vagy a keresztyén szeretet munkája“ cimen, amelynek kapcsán a belmisszió két nagy hősének Francke Hermann Ágostnak és Bodelschwing Frigyesnek az életét is ismertette. Advent II. vasárnapján Becker Mihály ujsóvéi lelkész olvasott fel a keresztyénségről. Stein J. aforizmáiból mutatott be néhányat, Szántó Róbertné pedig költeményeket szavalt. Advent Ili. vasárnapján Jahn Jakab kiskéri lelkész: .Luther ethikája“, advent IV. vasárnap Szántó Róbert „A történelem nagyasszonyai“ cimen tartott előadást. *
