Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-04-09 / 15. szám
1922 HVAflGÓLjIKUSOK UAPUfl ó zálva az emberiség személyes öntudata. így azután örömmel csatlakoznának vissza az Egyháztól elszakadt részek is, illetve: XVI. századbeli centrifugális reformációt követné egy centripetalis reformáció. Ez lenne a legszebb megoldás, mert az Egyházon ez esetben a fauszti eszme valósulna meg, t. i. halál nélkül menne át a mai megvénhedett- ség bői egy uj, erőteljes életbe. Azok, akik hisznek az Egyház halhatatlanságában : kellene, hogy tudatosan dolgozzanak ezért Mert na a protestánsság egyesülne egy világcentrumban, mint rivális okvetlenül legyőzné az Egyházat, főleg ha a protestáns világcentrum Jeruzsálembe tenné székhelyét, ami ki nem maradhatna. Lehet, hogy a halhatatlanság csak ebben a még kialakulandó testben fog érvényesülni. De ha az Egyház megtérne, akkor ö üdvözülne, vagyis: halhatatlanná válnék. A reformátori eszmekör ha eléretett a XVI. században, elérhető az a XX. században is s azért a kér. egyházakban föl kellene állítani egy-egy evangélizáló szervet, amely állandóan működnék az egyház javításán. «uiiuiuiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiitiuuiiiiuuiuiiuiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitii KÜLFÖLD. Amerika. • Az amerikai segélyakció római megvilágltás- barr vagy: .Ami Rómának fáj ?• Az mActa Apostolicae Sedis• — világit bele az amerikaiak .gonosz fondorlataiba* — sírja el Róma fájdalmát a fejedelmekhez és államfőkhöz intézett Írások titkárának a pápaválasztással kapcsolatos beszédében (1922. febr. 22-iki 5. sz.J a következőkép: mMig a háború alatt a nyomorgók száma napról napra nőtt, szerencsejavakkal gazdagon ellátott nemkatolikusok azzal az ürüggyel közeledtek a katolikusokhoz, hogy ínségüket önkéntes segítséggel enyhítik, valóságban pedig, hogy őket az egyház anyai öléről leszakítsák. Még ma is folytatják ezek az emberek munkájukat a katolikusok között, hogy ily módon terjesszék közöttük az eretnekség gyalázatos pestisét. És sajnos a testi szükség a tömegek tudatlanságával egyesülve, vallási dolgokban meg nem szolgált eredményeket hoz nekik. Azonban nem elégszenek meg azzal, hogy a katolikus egyházat saját területén támadják hevesebben, mint valaha, hanem min- denkép azon fáradoznak, hogy az egyházat megakadályozzák befolyásának vad országokban (apud barbaros) való kiterjesztésében. Segítségükre van az a körülmény, hogy a katolikus missziók a háború következtében nagy veszteséget szenvedtek személyzetben és vagyonban egyaránt, mig ők duskálkodnak minden lehető segédeszközökben. A legnagyobb fontosságú tehát, hogy ti, fömagasságu atyák, olyan pápát válasszatok, aki az egyház belsejében és az egyházon kívül folyó emez üzelmeknek véget vet Mit szólnak ehhez azok, akik az amerikai segélyakció áldásait élvezik ? Adakozzunk az „Evangélikusok Lapja“ fenntartására. Lapunk javéra újabban a következő adományok folytak be kiadóhivatalunkba : Pusztaföldvári egyházközség 40, Artner Oszkár Budapest 100, fanecz nővérek Budapest 40, Dr. Réthy József Szeged 50, Roszner Lajos Szeged 100, Czirbusz Endre Kondoros 40, Göllner Aladár Budapest 100, Édeskuty Jenő Budapest 140, Adóm Vilma Budapest 40, N. N. Kőszeg 50 koronát Midőn az adakozóknak köszönetünket fejezzük ki, reméljük, hogy a jó példa másokat is arra fog késztetni, hogy bevételeinket önkéntes adományaikkal is gyarapítsák. aniiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiimiiiiimiiiiiiimimiiMiiiiimiii EGYHÁZI ÉLET. Lapunk húsvéti száma, a rendesnél bővebb terjedelemmel, az ünnepek előtti szerdán fog szétküldetni. A Protestáns Országos Árvaegylet 1922. március hó 16-án tartott választmányi ülésén a folyó évben befolyt alábbi adományokról tétetett jelentés: A Dán Kartárs Segélyakció 500 dán koronát — 66,500 magyar korona. Jezerniczky Aladár ref. lelkész Chicagóból 1000 K. A Svájci Magyarok Nemzeti Szövetsége Zürichből 2500 K. A „Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára“ 5000 K. Néhai ö?v. Káposztás Kedves Testvéreim! Váratlanul nagy szerencse ért bennünket. Hálásan köszönjük meg a jó Istennek, hogy az örökváltság terhe után, most jelentékeny nagy- összegű kárpótlásra van kilátásunk. Nemes gondolkodásunknak abban állítsunk örök emléket, hogy létesítsünk olyan gazdasági iskolát, mely főleg földműveléssel foglalkozó magyar alföldünknek érdekeit fogja szolgálni. Ezen közérdekű s emberszeretet szolgálatából fellobbanó indítvány oly kitörő örömmel találkozott, mely a nép egészséges közakaratának fényes megnyilatkozása volt. Így ünnepelte a tömeg Haviár Dánielben a tekintélyt s engedelmeskedett bölcs vezetésének. Kár hogy a közlelkesedés csakhamar ellobbant s Haviár Dániel halálával ez életrevaló tervezet szintén elhalt. De más emlékezetes jelenetben is érvényesült a népszerű nagy papnak, Haviár Dánielnek tekintélye. Kétségesen nehéz szülés gyötrelmében kínlódott a szemérmes fiatal anya. Szülők és rokonok a halálos vergődés láttára papot és orvost sürgősen hivattak a beteg ágyához. Csaknem egyszerre érkeztek a jajveszékelő családba, hogy ha még lehet segítsenek a fenyegető bajban. Isten nevében szólott a pap. Prófétai ihlet sugárzott komoly alakjáról, mikor megimádkoztatta a nehéz beteget. Így szólt hozzá: Leányom! Bízzál a jó Istenben. Téged választott ki, hogy akarata rajtad teljesüljön. Ó változtatja fájdalmadat örömmé. Ne félj! Bízzál Istennek segítségében. És az ima áthatotta a hallgatókat s térdre borulva összeolvadtak egy szent érzelemben. A zsidó orvos is együttimádkozott s mikor a műtétet sikerrel végezé maga igy nyilatkozott: „Nem hittem, hogy próféták élnek közöttünk, de most látom, hogy fenkölt lélek által Isten szól emberekhez s szívesen osztozom a hívőkkel az ő dicsőítésében.“ Haviár Dániel koporsója felett a költői lelkű Győry Vilmos mondott igazság erejével jellemző szavakat, amikor tacitusi rövidséggel igy szólt: „Most örökre távozik, ki tanításában bölcs, Ítéletében igazságos, feddésében méltóságos, vigasztalásában édes, fenyítésében kíméletes, minden intézkedésében emberséges igazi tekintély volt.“ Benka.
