Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)

1921-10-02 / 40. szám

BVflNOÓlilKUSOK Li A Pd A 3 1921 Istentisztelet után a tagok a díszterembe vonultak, iol Dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő, sűrű tetszés- lyilvánitás között tartotta meg a közgyűlést bevezető be­szédét. Kiindulva a reánk kényszeritett igazságtalan béke- «ötés egyházjogi következményeiből, elkerülhetlennek je- ezte azt, hogy a közgyűlés az elszakított országrészeken akó kerületi tisztviselők és bizottsági tagok helyeit be­töltse főleg azért, hogy elszakadt híveinket ne tegyük ki izoknak a veszélyeknek, melyek reájuk az anyaországgal .aló kapcsolat további fennmaradásából háramolhatnak. Majd megköszönte az egyházaknak azt, hogy a katedrati- Irumot tavaly 70 fillérre emelték fel s hangsúlyozta a drá- irasági pótlékok felemelésének szükséges voltát. Végül Dr. Raffay Sándor püspöknek, mint elnöktársának hervadha­tatlan érdemeit melegen méltatva, javaslatot tett, hogy a közgyűlés a püspökkel szemben 30 éves lelkészi jubileuma alkalmából fejezze ki hálás elismerését. Javaslata alapján a közgyűlés lelkesen üdvözölte a püspököt s működésére Isten áldását kérte. A megnyitó beszéd után dr. Raffay Sándor püspök terjesztette elő évi jelentését. Szavait a 59. zsoltár 1—5 versével vezette be s hálásan jegyezte meg azt, hogy .külső világunk zilált volta és belső vilá­gunk békétlensége nyomot hagy életünk minden egyes megnyilvánulásán*. Elsősorban elszakított testvéreinkről emlékezett meg, hozzájuk küldve .szivünk szeretetét, lel­künk imádságát.* Majd arra kérte lelkésztársait, hogy ne elégedjenek meg a templomi szószék hatásaival, hanem a belmisszióval kapcsolatos pásztori kötelességek hú teljesí­tésével. az evangélium átélésével, az önzetlenség gyakor­lásával, a segítés fáradhatatlanságával s az alkotó munka mohó vágyával igyekezzenek híveik mindennapi életének evangéliumi irányítást adni. A tanári és tanítói kart arra intette, hogy — addig is, mig több internátust létesíthe­tünk — igyekezzenek iskoláinkban a tiszta evangéliumi szellemet meggyökereztetni s a templomozásban, belniisz- sziói munkákban jó példával előljárni. A vallástanitás nagy jelentőségét hangsúlyozva, szükségesnek mondotta azt, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket az egyetemes köz­gyűlés tisztázza. Felhívta a közgyűlés, illetve a belmissziói bizottság figyelmét a szórványok gondozására, diakonisszák és diakónusok alkalmazására s a városi misszióra, végül az Evang. Szövetségnek gyülekezeti megszerveztetésére. Majd beszámolt a kerületben tett hivatalos útjairól s a német egyházak összejöveteleire történt kiküldetéseiről. Visszaemlékezve 40 év előtti szarvasi diákságára, az ottani árvaház felavatását élete egyik legnagyobb örömének ne­vezte. Áttérve egyházunknak az államhoz való viszonyára, sajnálattal konstatálta azt, hogy az állam szemében még mindig csak másodrendű egyház vagyunk s az állam magatartása, miként az főként a főrendiház újjászervezé­séből kitűnik, az egyenlőség és viszonosság szempontjából még most sem kielégítő. Másrészt elismerőleg állapította meg azt, hogy az állam a mi terheinken könnyíteni igyek­szik, bár e részben is sok még a jogos, de teljesítetlen kívánságunk. Az u. n. .Keresztény kurzus4 — nézete szerint — mellékutakon jár. A katholikus egyház még ma sem az idősebb testvér, hanem egy hatalmasabb és tehe­tősebb szomszéd ; bár a józanabb katholikusok, különösen az Egyesült Kér. Nemzeti Liga körében szép testvériesitő törekvést tanúsítanak. A többi protestáns egyházzal szem­ben reményét fejezte ki az iránt, hogy mielőbb a legtel­jesebb testvéri bizalom és szeretet fog minket összefűzni. Hálásan emlékezett meg a külföldi protenstánsok s kivált az amerikai lutheránusok anyagi segítségéről, melyre vo­natkozó elszámolásainkat Dr. Morehead professzor meg­nyugvással tudomásul vette. A külfölddel való összeköt­tetés szálait nem is szabad elejtenünk a jövőben sem, mert azoknak erkölcsi értékére is nagy szükségünk van. Azon lesz, hogy a jövő évi első lutheránus világkonferencia legalább előkészítő ülését itt tartsa meg. Kerületét illetőleg elismerőleg nyilatkozott a hivek adakozó készségéről, mely több helyen a lelkészekkel szemben is megnyilatkozott. Az aszódi Petőfi-gimnázium iránt szeretné felkelteni a nemzet érdeklődését. A szarvasi főgimnáziumot Dr. Hittrich Ödön látogatta meg, az ottani tanitónőképző ügyeit pedig Landgraf), számvevőszéki elnök ésDr.Liedcmann F.főjegyző vizsgálták meg. A püspöki jelentés végül megemlékezett az elhunytakról, nyugdíjasokról és más személyi változásokról. A püspöki jelentés kapcsán a közgyűlés a lelké­szekhez, tanárokhoz, tanítókhoz, az egyetemes egyházhoz s a belmissziói bizottsághoz intézett püspöki felhívásokat magáévá tette s határozat erejére emelte; az Evang. Szövetség tekintetében pedig a javaslatot Dr. Schollz Oszkár felszólalására azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a Szövetség a püspök közvetlen és személyes vezetése alatt mint egyházkeriileti szervezet is megalakítandó. A szarvasi Luther Árvaház megnyitása, a közös tábori püspökség szervezése, a teológiai fakultásnak a pozsonyi egyetembe való beiktatása örvendetes tudomásul vétetett. Dr. Hittrich Ödön főigazgatót állami kitüntetése alkal­mából, — Dr. Balogh Jenő ref. egyházker. főgondnokot és Dr. Ravasz László püspököt megválasztásukból kifolyólag — Dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelőt pedig 10 éves felügyelősége alkalmából üdvözölte a közgyűlés s a kér. felügyelőnek még külön köszönetét is fejezte ki 10,000 koronás alapítványáért, melyet az egyházkerület nagynevű világi vezére jubileuma alkalmából a kerület rendkívüli szükségleteinek fedezésére tett. A közgyűlés továbbá felirt a kormányhoz a városi és készpénzfizetésü lelkészeknek a közalkalmazottak kedvezményében való részesítése, valamint a nyugdíjasoknak állami támogatása érdekében s tiltakozott a főrendiházi reform kapcsán ért sérelmünk miatt. Rész­vétét fejezte ki az elhunytak felett; Üdvözölte a nyugalomba vonult Under Károly lelkészt és Pctrovics Soma esperest, valamint az aszódi leányiskolát, mely 30 éves múltra tekint vissza A püspöki hivatalhoz beérkezett miniszteri rende­letek jegyzékének bemutatását a bizottságok kiegészítése követte, majd a megválasztott uj tisztviselők Törteti Lajos ceglédi lelkész, kerületi egyházi jegyző. Dr. Petrtk Aladár kerületi törvényszéki jegyző s Sailer Vilmos és Blatnicky Pál törvényszéki bírák tették le a hivatalos esküt. A f. évi nov. 10-én tartandó egyetemes közgyűlésre kiküldött közgyűlési tagok megválasztása, valamint a Baldácsy-alapitványi igazgatóság jelentésének bemutatása után az 57. pontból álló napirend részletes tárgyalására tért át a közgyűlés. A tiszai kerület felügyelői és a dunáninneni kerület püspöki székének be nem töltése tekintetében a közgyűlés Sárkány Béla kerületi egyházi főjegyző előadói javaslata alapján elvileg helyeselte azt, hogy e két rendkívül meg­csonkított kerület közigazgatási szempontból közös vezetés alá helyeztessék, de egyébként ennek a kérdésnek el­döntésére egyedül a két érdekelt egyházkerületet tartja hivatottnak. Dr. Liedemann Frigyes főjegyző, Dr. Haendel Béla, Dr. Petrik Aladár, Dr. Konkoly Elemér, valamint Dr Scholtz Oszkár kér. jegyző a jogügyi bizottság javaslatait adták elő. A békéscsabai egyházközség szabályrendeletének módo­sítása során a közgyűlés elvi jelentőségű határozatot is hozott, amennyiben az E. A. 48-ik szakaszát úgy értel­mezte, hogy az egyházközségi felügyelőnek, mint a képviselő­testület tagjának megválasztására kizárólag a közgyűlés van hivatva s igy a felügyelő választás a képviselőtestület hatáskörébe át nem utalható. A közgyűlés tiltakozott továbbá a niunkásbiztositó pénztárak túlkapásai s tan­intézeteinknek, tanítóinknak .iskolai üzemek*, .üzemi mun­kások* gyanánt való minősítése ellen s felír a népjóléti miniszterhez a pénztárak által beszedett biztosítási járu­lékok visszaadatása iránt. A népiskolai oktatás körébe vágó ügyeket Blatnicky Pál cinkotai lelkész, pestmegyei alesperes és kerületi tan­felügyelő ismertette. A közgyűlés felirt a kormányhoz az esperességi tanügyi előadóknak és körlelkészeknek a lelkészigazgatók csoportjába való felvétele s vasúti igazol­vánnyal való ellátása érdekében, továbbá kötelezhetni kérte az állami iskolákban levő evang. tanítókat az evang. vallástanitásban való segédkezésre. Az igazgató-taritók hatásköréről szóló szabályrendeletet a közgyűlés meg­erősítette ; továbbá felterjesztést intézett az egyetemes gyűléshez a tanítóink érdekében tartandó teol. tanfolyamok rendezése iránt. Dr. Hittrich Ödön főigazgató kerületi tanfelügyelő a polgári iskolákról és középiskolákról szóló jelentést ter­jesztette elő. A közgyűlés felirt az egyetemes gyűléshez a tanítókat képesítő vizsgálatok egyszerűsítése iránt; fel-

Next

/
Thumbnails
Contents