Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-05-22 / 21. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1921 május 22. 21. szám EIKUKUSOK URU Sitrkcutóiég i Bidipeit, vili. k»r, I I Előfizetési ár évi 100 korona. Sltrkfllltőlég 1 Badapest, Vili. kér., OllAI-dt M. szán, hovA l kézi rátok j' Kiadóhivatalt Vili, Sientklrályl-a SI. mu, hová az előfizetési dijak küldendők LapraklamAcIók ifj. K.im.r Enrf u*yv aywadájáka Budapest, V., Cssky-utca 10 kDIdaadSk. Alapította Dr. Raffffay Sándor. ■gyas szám ára S korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Kiadja Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő: Kirchner Rezső püspöki titkár Tlrisisrktsztfl éa felelős kiadd: Dr. Scholtz Oszkár az 0. E. Sz. igazgatója. „Egy akarattal, együtt.“ A Pünkösd lelke uj erőt öntött tagjainkba. De ez az eró csak akkor fog belólQnk uj, nagy tetteket kiváltani, ha ezentúl mindnyájan megy akarattal együtt* leszünk. A magyar társadalom ezernyi bajának régen felismert végsó oka az a szomorú tény, hogy nincsen meg bennünk az akarásoknak az az egysége, mely az apostoloknak számbelileg kicsiny, de lélekben hatalmas társaságából, erős evangéliumi szövetséget teremtett. A számtalanszor felpanaszolt .turáni átokénak az a lényege, hogy még a tisztánlátó vezéreket sem fűzi össze az megyakarat* ; mert a nagy célok elérését a megoldás körül támadt véleményeltérések kislelkü kiélezése, a kicsinyes mellékcélok előtérbe nyomulása s a kiviteli akarásoknak egymást kergető, egymást elnyomó tülekedése állandóan veszélyezteti s nem egyszer meghiúsítja. Célunk pedig világos: egy keresztyén és magyar haza megteremtése. A cél nem uj, de uj annak felismerése, uj a mi felébredésünk. Ámde ha már egyszer megláttuk azokat a vészes fellegeket, melyek keresztyénségünk s nemzeti egyéniségünk szabad kifejlődését veszélyeztetik, akkor az apostoli híradásból kiáramló tanulságot meg is kell szívlelnünk. Mert nem tudnak egyet akarni azok, kiket csak a véletlen, a közös ellenség fenyegető réme s a múló veszélyek terelnek össze közös táborba. Az akarások egységét csak a világnézeti alap egysége biztosítja. Ezért van szükség az evangélikus társadalom energikus, céltudatos megszervezésére. Ezért kell a szövetségi eszmét országszerte bevinni minden evangélikus gyülekezetbe, hogy egyházunk fáradt tagjait a Szentlélek segélyével uj energiával, a szolidaritás erejével telítsük. Szövetségnek nevezzük szervezetünket, mert ellenségekkel állunk szembe. Harcunkat a hitetlenségnek Antikrisztusával s a magyarságot ezeréves ősi örökségéből kiforgatni iparkodó Sátánnal vívjuk meg életre-halálra. Már pedig ezek az ellenfelek éppen azért veszedelmesek, mert erejüket, befolyásukat, hatalmukat szintén egy akaratra alapítják. Krisztust akarják ledönteni arról a talapzatról, amelyre az ő eszményi alakját egy kétezer éves kultúrában megnemcsedett emberi társadalom állította. Ámde éppen azért, mert az Ur Jézus nemcsak miénk, magyaroké, hanem az egész világé, be kell kapcsolódnunk az ó nevében szervezkedő más nemzetbeli szövetségekbe is. Bele kell azokba kapcsolódnunk az akarat- egységnek olyan erejével, melyet a külföldi pro- tentantizmus is észrevesz, megbecsül s amelynek révén az Evangélikusok Világszövetségének mi is értékes láncszemévé válhatunk. Ezzel a gondolattal üdvözöljük a svéd lutheránus egyháznak körünkben megjelent s evangéliumi szeretettel fogadott kiküldötteit. Mert a svéd nemzet is már a reformáció korában lett lutheránussá, mint a magyar. De meg is maradt evangélikusnak — mert nem volt magyar s mert nagyjai, kicsinyjei „mindnyájan egy akarattal együtt ‘ voltak. Sch•
