Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-11-13 / 46-47. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1921 november 20. 46—47. szám EVMUKM UPJi A* egyetemes felügyelő. Magyarhoni evangélikus egyházunknak azt a sajátos intézményét, mely szerint az egyház kormányzása s képviselete egy a kerületi elnökségek felett álló világi ember kezébe van letéve, hazai jogfejlődésünknek s a lutheri szellemnek közös szüllötte. Zsinatpresbiteri alkotmányunkat kálvini alapokra fektettük, de az egyetemes felügyelő tisztsége a német lutheránus fejedelmeknek egyházfői jogállására emlékeztet. Érthető tehát az, hogy mi ezt a méltóságot lutheri jellegűnek valljuk s magasra értékeljük. A lutheri szellemnek egy másik megnyilatkozása azonban, nevezetesen az őszinteség egyenes nyíltsága nemcsak megengedi, hanem egyenesen meg is követeli azt, hogy vezéreink jelleme, köz- szereplése ne legyen mentesítve semmi kritika alól. Szabadok vagyunk, mert lutheránusok vagyunk; s igy az egyetemes felügyelő positióját is nem az ő tisztségének méltósága, hanem csak e tisztségnek méltó betöltése alapozhatja meg. Egyházunk Prónay Dezső báró személyében évtizedeken át olyan vezért vallhatott magáénak, kinek mély vallásossága, traditionális egyház- szeretete, tipikus függetlenségi érzülete és gazdag gondolatvilága egyházunk életműködésére erősen kiható értékeket képeztek. Megszoktuk azt, hogy egyetemes közgyűléseinket nagyszabású, eszmékben dús felügyelői beszéd nyissa meg; s most, hogy ezt nélkülözzük, felsír a lelkünk, hogy Prónay visszavonulásával mindent elvesztettünk. Ám tudjuk azt, hogy „rész szerint vagyon bennünk az ismeret“. Az a tény tehát, hogy jelenlegi egyetemes felügyelőnk, Solymossy Lajos báró, évi jelentésében szorosan az egyházi alkotmányhoz igazodva, csupán „hivatalos eljárásáról s általában az egyetemes egyház életében felmerült mozzanatokról" számolt be, egymagában véve nem nyújt még alapot arra a feltevésre, hogy az ő személyében az elvesztett értékek helyett nem nyertünk másokat. Egyetemes felügyelőnket a beiktatását rövidesen követő oláh megszállásegyházunktól hosszabb időre elszakította. Őt közelebbről megismerni, ve- zéri talentumait mérlegre tenni nem volt alkalmunk. Az a körülmény azonban, hogy őt közegyházunk az áldozatkészségnek ugyancsak jellegzetesen evangélikus értéke alapján emelte mai vezető állásába, azt sejteti velünk, hogy benne anyagiakban szűkölködő egyházunk nemeslelkü patronust és sínylődő intézményeinkéit talpraállító mecénást fog nyerni. A közgyűlésnek a felügyelő iránt kifejezett bizalmi nyilatkozatából ez a feltevés csendült ki s az egyház bizakodása csendes várakozásra késztet. Ne feledjük el azt, hogy a materializmus tobzódó korszakát éljük. A névleges evangélikusok tábora tömött sorokban áll a szoros kapu előtt s nem tud, mert nem is akar belépni oda, ahonnan feléje csak lelki táplálékot nyújtanak. Az egyház csak prédikál, nekünk pedig kenyér kell... pénzre, vagyonra, jó módra vágyódunk l Ezt visszhangozzák a templomok üres falai s az egyháznak, mely minden bajt, minden panaszt orvosolni van hivatva, a nyomortól, bőségtől egyaránt elsekélye- sedett lelkeknek ezt a szomorú zokszavát is meg Szerkesztőség S Budapest, Vili. kér., Ollől-ót 24 biAoi. hová a kéziratok; Kiadóhivatalt Vili, Szeatklrúlyl-n 51. sx-, bor* az előfizetési dijak küldendők. Lapreklamációk |f). Kellner Ernő könyvnyomdájába Budapest, ?, Csáky-vtes 10 küldendők. Alapította Dr. Raffay Sándor. Előfizetési ár évi 100 korona. Egyes szám ára 3 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztőt Kirchner Rezső püspöki titkár. Társszerkesztő és felelős kladőt Dr. Scholtz Oszkár az O.E.Sz. igazgatója.
