Evangélikusok lapja, 1921 (7. évfolyam, 18-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
1921 BVAMGÉLiIi^ÜSOK LiAPdfl 5 tehetségét az egyén, igy végezhet maradandó épitő munkát a nemzet, igy keletkezhetik az egész emberiség együttműködése a felszabadulás felé: az igazi nemzetköziség. Az internacionalizmusnak olyan felfogása, hogy benne a nemzeti és faji sajátságok, mint veszedelmes korlátok kiirtandók, romboló kártevés, mely az emberiség fontos életszerveit akarja megsemmisíteni. Emellett elérhetetlen ábránd is, mert ha közös nyelvet, közös intézményeket tudna is ráerőszakolni az emberiségre, nem tudná megszüntetni a faji és éghajlati viszonyok különféle ségét, melyek örökre fönt fogják tartani a világnézeti fölfogás különbségeit. Az olasz formaérzék sohasem lesz a németség lelki sajátsága, amint az angol tárgyilagosságot sem veszi föl magába soha a francia. A turáni nem hódol be az egyént teljesen alárendelő szervezetbe. A szlávság erupciókra hajlandó heve mindig szélesebb keretekre fog törekedni, mint amekkorában rendeltetését teljesíteni tudja. Julius Caesar óta nyelvet és intézményeket változtattak a gallusok, franciák lettek belőlük, de ma is áll róluk, amit a nagy római mondott: Nem kell nekik más. mint hangzatos ötlet és dicsőség. Zrínyi Miklós az Áfiumban jel lemzi Európa népeit és amit ő a XVII. században elmondott róluk, azt szinte szóról-szóra elmondhatta nagy beszédében Kossuth kétszáz esztendő múlva. A népjellem élő energia és az energiák halhatatlanok. A magyar faj lelki szervezete Európa minden népe között a legfejlettebb az igazi nemzetköziség megértésére. Ezen a földön soha senkinek bántó- dása nem történt azért, mert idegen. Már első királyunk idejében itt találtak menedéket a vallási üldözés elől menekülő cseh papok. Századok folyamán idegen települők ezrei számára lett ez a föld nyugalmas otthon és uj haza. Nemzetiségeink megőrizhették nyelvi és faji sajátságaikat. Még olyan kis szigeteken is, mint nyugati határunk horvát községei, ahol ma is horvátul beszélnek, mig a Lajtán túl, Ausztria határait elnémetesitették. A világháború alatt az ittmaradt idegeneket senki se zaklatta. Európa egyetlen népét sem gyűlöltük. Minden elnyomott és szenvedő nép részvétre talált nálunk. Negyvennyolcban nem akartunk a szabadságukért küzdő olaszok ellen harcolni és ebből végzetes tragédia fejlődött kárunkra. A lengyel szabadság szószólói voltunk. Franciaország megfosztása ellen tiltakoztunk. Az embertelenül halálra ítélt török nép mellett lelkesen tüntetett ifjúságunk. A magyar együttérzett az emberiséggel. És emellett erősebb és mélyebb nemzeti érzés nincs sehol. Egyetlen irodalmat sem hatott át a nemzet küzdelmes élete annyira, mint a magyart. Egyetlen nép sem tartott ki ilyen céltudatosan és állandóan nemzeti volta mellett. Nem azzal, hogy akaratát másokra erőszakolta volna, nem azzal, hogy más népeket politikailag vagy gazdaságilag ki akart volna zsákmányolni, hanem a saját faji sajátságait, nemzeti jogait komoly ragaszkodással mentette át évszázadok hullámai között. Ez a bensőséges ragaszkodás ahhoz, ami az embert emberré teszi, teljesen megegyezik az evan- géliomi felfogással. Lelki épségünk megóvása anélkül, hogy másokat életük kifejtésében akadályoznánk vagy kényszeritenénk, az igaz ember és igaz keresztyén alapvonása. A keresztyénséghez való ragaszkodás sohasem akadályozta a magyarságot abban, hogy nemzeti értékeit kifejlessze, sőt a két hatalmas erő: az Isten és a haza iránt való szeretet együtthatottak Magyarország javára. A legszebb példa erre a reformáció százada. A három részre szakított, külső ellenségtől és belső viszálykodásoktól agyonsanyargatott országban megjelennek a reformátorok, és a bűneiben tönkrement nemzetet megtisztítják az evangéliom erejével. Az erkölcsileg megújult nemzetben föléled az öntudat, a szétszakadt nemzet lelkileg egységessé lesz és ez a szellemi egység, minden ellenséges törekvés ellenére is megteremti idővel az állami egységet. Mert az élet törvénye az evangéliom és a törvény ismerete adja meg a szabadságot Ma sem kereshetjük másutt a szabadulást. Nem a fegyverek ereje, nem a véletlen körülmények esetleges kihasználása biztosíthatja nemzetünk jövőjét, hanem a szellemben való megerősödés, az evangéliom vezető igazságai által való igazi felszabadulás, mellyel minden népek előtt emberileg értékessé tesszük magunkat és tetteink értékével Hirdetjük a magunk igazát. Életünk értékének emelése a, legfontosabb nemzeti feladat. Magunkat boldoggá tesszük vele, embertársainknak megmutatjuk vele az élet útját, nemzetünknek legyőzhetetlen erkölcsi fegyvereket teremtünk és az emberiség nagy közösségéből kigyomláljuk azt, ami pusztító méreg, egyengetjük az utat egymás megértésére. Mert az evangéliom igazsága minden nemzet igazsága, ereje és jövőjének egyetlen biztos alapja. Benne vezérre talál minden törekvés, ami az embert fölszabadítja, és ítéletet] ami leigáz. KÜLFÖLD. A francia protestánsok mai álláspontja a német protestánsokkal szemben. „Die Eiche" (Vierteljahrsschrift für Freundschaftsarbeit der Kirchen, München) F. Siegmund- Schultze lelkész tollából alapos tanulmányt közöl '„Anmerkungen zur Schuldfrage" címen. Dokumentumok alapján foglalkozik e két kérdéssel: Kik a főbünösök a háború felidézésében s a háború folytatásának módja szempontjából kiket kell bűnösöknek kimondani? Tanulmánya végén külön fejezetet szentel a francia protestánsoknak, s behatóan foglalkozik mai állásfoglalásuk okaival. A háború befejezése óta ugyanis már több francia protestáns egyházi testület foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen feltételek mellett lehetne a francia és a német protestáns egyházak kibékülését elősegiteni, létrehozni, hogy a barátságos együttműködés lehetővé váljék? A hozott határozatok
