Evangélikusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 31-34. szám)
1920-12-20 / 34. szám
1920 EVANGÉLIKUSOK Li APU A \ 5 ház vagyonának elkobzására. A 250. cikk szerint ugyanis: „A 232. cikk és a IV. címhez tartozó függelék rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a magyar állampolgároknak vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt Osztrák-Magyar Monarchia területein fekvő javat, jogai és érdekei nem esnek az említett rendelkezésekben megszabott lefoglalás vagy felszámolás alá . Ezek a javak, jogok és érdekek a jogosultaknak minden ilyen rendszabálytól vagy a kisajátításra, kényszerkezelésre vagy zár alá vételre vonatkozólag 1918. év november 3-ától a jelen szerződés életbelépéséig alkotott bármely rendelkezésektől mentesen, fognak visszaadatni. Az említett javak, jogok és érdekek abban az állapotban fognak visszaadatni, amelyben azok a szóbanforgó rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Azokat a felszólalásokat, amelyeket magyar állampolgárok a jelen cikk alapján esetleg elő fognak terjeszteni, a 239. cikkben említett döntőbíróság jogja elintézni.* A békeszerződés ezen cikkének helyes magya rázatából folyik, hogy a szomszéd államok az egyetemes egyház által kezelt alapítványokból részt nem követelhetnek. Az alapítvány kezelése a magyarhoni evangélikus egyháztól el nem vehető és az alapítvány célja ezután is teljesítendő. Ha az alapitó nem úgy rendelkezett, hogy a jövedelmekben csak magyar honosok vagy csak bizonyos vidékeken lakók részesülhetnek, az alapítványok jövedelmeiben azok az evangélikusok is részesülhetnek, akik mint tőlünk elszakított véreink egyházunk kebeléből kiváltak. Éppen úgy részesülhetnek ezek a gyámintézet segélyezésében, amely segély különben nem szorítkozik a magyarhoni evangélikus egyházhoz tartozókra. Másként van ez a közalappal és adóalappal, amelyek rendelkezésüknél fogva kizárólag a magyarhoni evang. egyház céljaira szolgálnak. Különös szabályozást igényel a nyugdijintézet, amelynél szerzett jogokról van szó, de az is figyelembe veendő, hogy a nyugdijszabályzat 26. szakasza szerint elveszti nyugdíjigényét az a tag, „aki a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyház kebeléből kitér, illetőleg kiválik.* Ezen szakasz szigorú alkalmazása alig lesz keresztülvihető, mert a testvérszeretet is megkívánja, hogy az elszakitásban ártatlan véreink rövidséget ne szenvedjenek. » A megosztás tárgyát fogja képezni a kerületek vagyona, miután a dunáninneni és tiszai kerület vagyonát a cseh-szlovák kormány elfoglalta a nálunk megmaradt megyékre eső részt követelni fogjuk. Nagy gondot kell fordítanunk az eperjesi kollégium alapjaira és alapítványaira, (íogy ezek az alapítók céljainak megfelelőleg rendeztessenek. A békeszerződés szerint egyezmény létesítése lévén tervbevéve, egyetemes egyházunknak már a mai közgyűlésen bizottságot kell kiküldenie, amely a tárgyalásokat az illetékes körökkel megkezdje és az egyezményt az, egyetemes közgyűlés felhatalmazása alapján megköthesse. Ezen bizottság kiküldése azért sürgős, mert a békeszerződés életbelép, mihelyt ezt iiárom nagyhatalom ratifikálja, és ha nem jelentkezünk idejekorán, attól lehet tartani, hogy a kormányok az egyezményt nélkülünk fogják megkötni. Azt indítványozom, hogy az egyetemes gyűlés kormányunkhoz felterjesztést intézzen, amelyben a bizottság tagjait bejelenti. A kiküldendő bizottság feladata lesz egyetemes egyházunk, egyházkerületeink és egyéb egyházi és iskolai testülcteink vagyonát minden jogtalan támadás ellen megvédelmezni és a tőlünk elvett vagyonra jogos igényeinket érvényesíteni. Az egyetemes egyháznak összes alapjaira és alapítványaira vonatkozó adatoknak és ezen vagyonok jogi természetének ismertetését az általam az egyetemes egyházi értekezlet megbízásából a folyó év tavaszán szerkesztett munkálat tartalmazza. Az egyetemes gyűlés lesz hivatva már most afelett is határozni, mi történjék addig is, mig a békeszerződés szerint az egyezmény létre nem jön, vagy a bírói döntés meg nem történik, az elszakított területeknek az alapokból és alapítványokból való segélyezésével. Határoznia kell különösen arról is, kiadandó-e a nyugdíj, mielőtt a nyugdijintézet ügye az egyezmény által nem rendeztetik? Azon kérdésre nézve, hogy gyakorolhat-e az egyetemes egyház fegyelmi hatalmat az elszakadt területeken lakó tisztviselőink felett és üldözhetők-e híveink egyházi vétségek és politikai magatartásuk miatt, a békeszerződés a következő intézkedést tartalmazza: 76. cikk: „A volt Osztrák-Magyar Monarchia területének egyik lakosát sem lehet zavarni vagy zaklatni, sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914. évi julius 28. napjától kezdve az említett területek állami fennhatóságának végleges elismeréséig tanasitott, sem pedig állampolgár- sági viszonyainak a jelen szerződés alapján való rendezése miatt*. Nem tartom célszerűnek, hogy az egyetemes
