Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 2. szám - Koczor Ferenc: Az evangélikus többlet
52 A többlet előttünk'úgy jelenik meg, mintha plusz volna. Mintha a Felesleg kérdése volna. Hát nincs bennem többlet? Ha számba veszem önmagamat, nevelői munkámat, hivatali területemet, hát seholsem találok többletet? Értem a szakmámat, iskolába becsülettel eljárok, pontos vagyok, tervszerű munkát végzek, felsőbb hatóságaim kifogástalannak ismernek, előírásokon kívül még jóval többet teszek, alkotások is jelzik kezeim nyomát, hát mi még az a többlet, amit kívánnak tőlem! Kedves Pedagógus Testvéreim! Ez még nem értéktöbblet! Lehet, hogy jobb munka, értékesebb munka, de ez még nem az igazi értéktöbblet. A többlet nem a kellő és felesleg közti különbség. Láthatárunkat ki kell terjesztenünk nagy területek meglátására, szemünket jól meg kell nyitni a dolgok igaz megismerésére, hogy megsejthessük az igazi külön értéktöbbletet! Kedves Pedagógus Testvéreim! Mire neveljünk és hogyan neveljünk? Ez a két kérdés örök problémája volt minden kornak, amelyet újra, meg újra meg kellett oldani. A nevelés céltudatos beleavatkozás az ember természeti életébe, és így nem mindegy, hogy milyen nevelői munka érvényesül és az kinek a szolgálatában áll. Hiszen az ember társas lény. Élete, tevékenysége egy közösség keretén belül érvényesül. Ezért minden kornak változhatatlan kívánalma volt, hogy olyan egyének nevelődjenek a közösség számára, akik harmonikusan beleépülnek a közösségi életbe maga és a közösség boldogulására. A nevelés bölcsei a célok és módszerek egész rendszerét dolgozták ki, s rajta voltak, hogy azt világossá tegyék elméletben s hatásossá a gyakorlatban. A nevelés valósága mindig két tényezőn nyugszik. A gyermeken, a nevelés tárgyán és a nevelőn, a nevelés alanyán. Ebből szükség szerint következik, hogy azok, akik a nevelést intézik, mindkettőt birtokolni óhajtják. Kedves Pedagógus Testvéreim! Minket, a ma pedagógusait a jelenkori nevelés célja és módszere érdekel. Az elmúlt koré csupán annyiban, amennyi és amilyen tartalmat adott az nekünk és amilyen hatással, következménnyel járt mireánk. # A mai pedagógiában nincs egységes nevelési eszmény. A legkülönbözőbb nevelési irányok, iskolák és célkitűzések törik meg az egységes szempontú nevelés irányát és tagolják darabokra a neveléstudomány területét. Ma a neveléstudomány a keresés stádiumában van. És mi egy végnélküli pedagógiai próbálkozásnak vagyunk szemtanúi és résztvevői. Ezek a próbálkozások teremtették meg a nevelési eszmék és elvek sokaságát, — a sokfajta alapvetést és célt, — ezek a próbálkozások létesítettek újabb- és újabbfajta iskolákat, hogy kis idő
