Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 1. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész
39 Egyik fontos alkotása Krúg Lajosnak az egyesület külön szaklapjának: az Evangélikus Népiskolának újraélesztése volt 1924-ben. Ekkor kiváltak a reformátusok tanügyi lapjából s megindította Krúg az ő szerkesztésében az Evangélikus Népiskolát. 1924-től 1935-ig szerkesztette magas színvonalon, nagy körültekintéssel. A lap kiadója is ő volt. 1923. november 9-én Somogyi Béla vezette Krúg Lajos megbízásával a közgyűlést, mivel az alelnökök: Uhrin Károly és Perényi Rezső is. nyugdíjba vonulván, lemondtak. A közgyűlés Krúg Lajost díszelnökké, alelnök társait pedig tiszteletbeli elnökökké választotta meleg elismeréssel adózva munkásságukért. Krúg Lajosnak 10 éves elnöki működése után meleghangú távirattal mondott üdvözlést és köszönetét. Ez a közgyűlés Somogyi Bélát elnökké, Grieszhaber E. Henriket és Stark Bélát alelnökökké, vitéz Szügyi Károlyt titkárrá, Hrabovszky Mihály ismételten s Királyfalvi Gusztávot jegyzővé, Kiszely Jánost pedig pénztárossá választotta. 1934- ben kezdődött meg az evangélikus ^gyház zsinata, amelynek képviselőjéül Somogyi Béla, Kemény Péter, Mendelényi János és Bérces Lajos választattak meg az egyházkerületi tanítóegyesületek részéről. Ezévi egyesületi munka főleg a tanítóság zsinati kívánságainak összeállítása volt, ami az elnök és dr. Balázsovics i Gyula munkájában került a zsinat elé kinyomatva. A három éven át tartó egyetemes zsinat a tanítóság képviselőinek hangját is több ízben hallotta s engedett is részben az ő előterjesztéseiknek. így a tanítóság az egyházi élet minden fokán nagyobb képviseletet nyert s a sok előkészítő munka és. fáradozás nem volt hiábavaló. 1935- ben Somogyi Béla átvette Krúg Lajostól az Evangélikus Népiskola szerkesztését. Megkezdte a Kapi—Papp-féle könyveknek Kapi püspökkel együtt újra alkotását s e munkát három év után 1938-ban be is fejezte, amivel 5 kötet korszerű könyvvel látták el a tankönyvirodalmat. Az egyetemes tanügyi bizottság tagjaiként megbízást nyert az evangélikus „Utasítás és Tanterv“ elkészítésére a népiskolák számára, ami könyvalakban jelent meg s került minden tanító kezébe. Ugyancsak beválasztatván a zsinat után a szabályrendeletkészítő bizottságba, több szabályrendeletet is alkotott s többnek szerkesztésében tevékenyen résztvett. Az Evangélikus Népiskolát 1.926-tól kezdve Cegléden jelenteti meg. 1936-ban Révfülöpön, az Üdülőházban tartott közgyűlésen tisztújítás volt a régi vezetőség megválasztásával s itt vendégül látta mint előadót az egyesület a Néptanítók Lapja szerkesztőjét: Drózdy Gyulát. 1938-ban eíhúnyt az egyesület 15 éven át volt pénztárosa: Kiszely János, Cegléden. Kiszely János halála súlyos vesztesége volt az egyesületnek. Ritka adottsággal rendelkezett. A gyakorlati élet kitűnő ismerője volt. Az egyesület kiváló számtan tudósa, aki mindig tervezett, alkotott és az egyesület anyagi ügyeit kiváló érzékkel, rátermettséggel irányította. Sírja felett az elnök fejezte ki az egyesület háláját. Nagy hálára kötelezte egyesületünket neje: özv. Kiszely Jánosné, ki vállalta férje halála után az egyesület lapjának kiadói teendőit s ugyanazzal a lelkesedéssel, hozzáértéssel irányította azt s vezeti a mai napig is. Lelkes, áldozatos munkája nélkül lapunkat
