Evangélikus Népiskola, 1944

1944 / 1. szám - Vincze Lajos: Tanítói szemmel

28 küzd. Az isteni igazságszolgáltatás és kegyelem pedig a bűnnél és megtérésnél áll legközelebb emberhez és nemzethez egyaránt. Előttünk az orosz példa. Tanuljon belőle az ország, az egyházak és a nép vezetősége. Aki künn volt, ha csak csíráját hordta is lelkében a kommunizmusnak, örökre kiábrándult tévhitéből. Jeges zuhanyként hatott az ilyenekre az orosz falvak minden képzeletet felülmúló nyomora, elmaradottsága, szánalomraméltó életszínvonala. Lát­hatták, hogy megszűnt az egyén, lélektelen géppé, akaratnélküli rabszolgává süllyedt az ember. Látva a faluk képét, a kézimalmon őrlő asszonyokat, az évszázadok előtti viszonyokat, az volt az érzé­sem, hogy itt megállt az idő és én egy rég letűnt korba jutottam. Amikor az elavult, kopadozó, gazzal körülnőtt ablakmélyedésekbetn, kiszögelésekben füvettermő templomokat láttam, arra gondoltam: ezek száműzték az Istent, de Isten is elhagyta őket! Mennyi könny, szenvedés jut még osztályrészül nekik, míg elérnek a megtért té­kozló fiú békéjéhez, nyugalmához! Hogy nem kerülünk-e mi is az orosz néppel közös sorsba, Istent megtagadott tékozló életre, a né­met és orosz fegyverek mérkőzésén dől el! Dőreség azt hinni, hogy minket mások is megmentenének. A mai nézetekkel összehasonlítá­sul kínálkozik „A gazdagról és Lázárról” szóló bibliai történet. A pokol kínjai közt gyötrődő gazdag így kiált fel a mennybe: „Atyám küldj le valakit a halottak közül enyéimhez,,hogy elmondhassa mi történt velem! „annak hisznek”. így van ma sok ember. Majd csak akkor hisznek, ha elvesztettek mindent: vagyont, életcélt, örömet, reményt! Pedig kár volna, ha a keresztyén Európa többszázmillió lelke veszítené el mindezt! Bárcsak érezné meg népünk az orosz példából, hogy amíg meg­vannak templomai, ne hagyja üresen azokat! Ilyen válságos idők­ben méginkább kapaszkodjék bele Isten segítő kezébe! Amikor hazafeléjövet magyar földre értünk s láttuk a magyar címert, a piros-fehér-zöld lobogót, hallottuk himnuszunkat és köny- nyes szemmel széttekintve újra magyar földet, magyar asszonyt, magyar gyermeket, magyar férfit láttunk, akkor éreztük igazán, hogy ennél a földnél szebb, drágább nincs a világon! Éreztük, amit a költő érzett 100 évvel ezelőtt . . . „A nagy világon e kívül, nin­csen számodra hely ...” Bár pusztul körülöttünk minden, de ezt a helyet, a mi orszá­gunkat kíméld Atyánk, Istenünk! TT. T . Vmcze Lajos. Felhívás és kérelem! Felhívás és kérelem! Az új esztendő elején megismételjük kérő szavunkat igen tisztelt előfizetőinkhez. Szíveskedjenek beköldeni az 1944. évre szóló 13 P előfizetési díjat a múlt évről esetleg fenn­maradt hátralékkal együtt. A legnagyobb zavarok állnak be fizetési kötelezettségeink körül, ha nem sietnek segítségünkre. Cím: Orszá­gos Evangélikus Tanítóegyesület pénztára, Cegléd, 42.523. Az egye­sületi tagsági díjakat kérjük Várkonyi Endre pénztárosunk címére küldeni: Budapest, I., Bécsikapu-tér 9. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents