Evangélikus Népiskola, 1944
1944 / 1. szám - Az Evangélikus Népiskola megalapításának, fejlődésének rövid története
22 Derék gyerek vagy, András. A Mikulásnak annyi a dolga mostanában, — hisz a katonáknak is kell hoznia valamit — hogy sokszor megfeledkezik valakiről. Amikor rájön, már nem ér rá visszamenni oda. Ilyenkor más házba teszi le annak a részét is. Látod, nálam is többet tett le, hagyott is egy írást, melyben az áll, hogy neked adjam át. (Átadom neki az ő számára készített ajándékot.) Nesze, itt van, fiam. a tied! Remegő kézzel nyúlt utána. Mindig fátyolos szemében, mintha még több lenne a csillogás. Csak annyit tudott mondani elcsukló hangján, miközben két gyémántos könnycsepp pergett végig sápadt arcán: * „Tudtam, tudtam, hogy rólam sem feledkezik meg.“ Az utolsó padban felállott az, akinek a legtöbbet hozott a mikulás. Tanító úr! Nem azért kaptam én is többet, mert másnak a részét adta le hozzám a mikulás? Bizony fiam, így lehet! Keresd majd meg azt, akinek nem jutott s akinek részét te kaptad meg. Akinek a jó Isten többet adott, annál mindig letette másnak a részét is. Nekünk az a dolgunk, hogy becsületesen eljuttassuk annak, akinek jár! Büki János tanító, Györköny. Az Evangélikus Népiskola megalapításának, fejlődésének rövid története. 1889—1944. Az Evangélikus Népiskola c. folyóiratot néhai Papp József, a soproni evangélikus tanítóképző gyakorlóiskolájának volt vezetője, később az intézetnek tanára, majd igazgatója és Kapi Gyula tanító- képző-intézeti igazgató 1889-ben alapította. A pedagógia ügyei iránti ritka lelkesedését, nagy munkabírását, tudását, számos lelki kincsét, majd később anyagi áldozatait mind a lap szolgálatába állította. Örök hálára kötelezte az utókort felbecsülhetetlen értékű munkájával, mely fenntartotta 30 éven keresztül az ő szerkesztésében és kiadásában az Evangélikus Népiskolát, mint az egyetlen szellemi összekötő kapcsot az evangélikus tanítók között. Néhai Kapi Gyula, a soproni evangélikus tanítóképző-intézet nagynevű igazgatója, mint társszerkesztő és kiadó támogatta éveken át a lapot. Elévülhetetlenek az ő érdemei ezen a téren is. Nevének puszta megjelenése a címlapon elég volt ahhoz, hogy a felvirágzást, emelkedést elősegítse és szorosabbra fűzze egymáshoz a lapot és a tanítóságot. A folyóirat akkor 400 példányban jelent meg. A fellendülést azonban később anyagi téren hanyatlás követte. Nem menekülhetett az Evangélikus Népiskola sem a magyar átok alól. A tanítóság egy részének fojtogató közönye .vette körül. Papp József mindent elkövetett, hogy ebből kiszabadítsa. Irt, kért, könyörgött, körleveleket indított, de az előfizetések elakadtak, sőt elmaradoztak. Végső szorongattatásban Papp József a Dunántúli Evangélikus
