Evangélikus Népiskola, 1943

1943 / 1. szám - Dr. Garai József: Campe és az újabb lélektani irányok

hús, még mozogni sem tudna. És ha testünkben boncolással bárhol keressük a lelket, azt sehol sem találjuk meg, mert láthatatlan, a lelket nem látta még senkisem. A tanító megkérdezi a gyermeke­ket, ha a lélek nem látható, talán hallható, mint a szél, vagy érez­hető, mint a tűz, vagy ízlelhető, mint a só vagy cukor? A növendé­kek felelete természetes egyértelmű: egyik sem hallott, egyik sem érzett, nem is ízlelt lelket, de a lélek nem is szagolható. így ha ér­zékszerveinkkel nem fogható fel közvetlenül, könnyen arra lehetne gondolni, hogy talán nincs is. Rámutatnak azonban arra is, hogy a látszat igen gyakran megcsal bennünket. Kísérletet is végeznek: ernyő mögé lámpát tesznek és segítségével képet állítanak elő a falon. Az ok a fény, amely azonban nem látható közvetlenül, mivel az ernyő mögött van, hatása azonban nyilvánvaló. A hatásból tehát következtethetünk a létezésre. Hasonlóképp áll a helyzet a mág­nessel is, annak ereje sem látható, nem hallható, nem is szagolható, nem is ízlelhető. És hogy a mágneses erő tényleg a mágneshez tar­tozik, az hatásából következik. így van ez a lélekkel is. Behoz egy kutyát, jól megnézeti a gyermekekkel, maj'd azt ,mondja nekik, hogy hunyják be a szemüket és úgy próbálják a kutyát elképzelni. Ezt az elképzelést nem a testünk hajtja végre, ez a lelkünk műkö­désének eredménye. Lelkünk tehát egy oly dolog, amely előállíthat valamit. Tovább keresni kell a különbséget a tükör és a lélek kö­zött,, hiszen a tükör is képes valaminek az előállítására. Azonban mégis igen nagy a különbség közöttük. Ha a tükör elé lépünk és az megadja képünket, a tükör nem tudja azt, hogy mit csinál, a lé­lek ellenben tudja. A tükör nem tud sem a tárgyakról, sem a dol­gokról, amelyeket előállít, a lélek igen. A lélek tehát oly lényeg, amely képes valaminek az előállítására és tudja is azt, hogy vala­mit előállított. Lelkünk segítségével válik tehát lehetővé a könyv elképzelése, a harang hangjának, a virágok illatának, a mazsola ízé­nek, bőrünket ért nyomásnak (fájdalomnak) felfogása is. A különb­ség megismerésében érzékszerveink segítenek bennünket. A kérdés már most az, hogy miben áll az érzékszervek szerepe? Tulajdon­képpen a lélek eszközei a megismerés számára. Lelkünk segítségé­vel válik lehetővé a térben levő tárgyaknak és az időben lefolyó eseményeknek, cselekményeknek megismerése. Az érzéki megis­merésből következik a szemlélet. Ezért a született vak számára semmit sem jelent a szín, a született süket számára pedig semmit sem jelent a hang. A szemlélet lényege a felfogásban és abban a gondolatban keresendő, amelyek a felfogáskor ahhoz hozzákapcso­lódnak (a múlt tapasztalatai). Mennyire mai gondolatok ezek! Vég­eredményben lelkűk lényeg, tehát, amely magáról tud valamit és elképzelhet valamit. Mindebben pedig igen fontos szerepet játsza­nak az érzékszervek. Amit mindeddig elmondtunk, annak illusztrálására egy képet is mutat, amelyen öt fiú van. Az egyik egy képes könyvet néz, a másik csengővel játszik, a harmadik egy égő libatollat szagol, a ne­gyedik almát eszik és az ötödik elvágta az újját. Mindez az ember öt érzékét ábrázolná. A gyermekek mögött a falon van egy tükör, benne láthatók a gyermekek, a tükör azonban természetes, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents