Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 2. szám - Néprajz és néprajzi kutatás. Németh Sándor
38 képződményekkel foglalkozik, amelyek a nép lelkében keletkeztek, benne élnek s hagyományként szállnak nemzedékről-nemzedékre. Ilyenek például a jog, az erkölcs, a hit, a művészet, a nyelv, azaz a jogszokások, néphit, népköltészet, népzene, népnyelv, stb. A magyar népi világ zárt kerek egész volt még a közeli múltban is. Ma már nem az. A mai modern idők minden régit elsöprő áramlata az ősi népi világot is hovatovább megsemmisíti. Már nem is a réginek egyik vagy másik részlete pusztul, hanem az egész omladozik. A kutatónak attól kell félnie, hogy a régi népi világ képe elmerül a mind kuszább s zavarosabb jelenben. A régi van veszendőben, tehát bennünket elsősorban annak kell érdekelnie, ami még a múltban gyökerezik, ami az ősinek ma is élő mása, leszármazottja. Tájékozatlan a néprajz célja felől s járatlan a néprajz tárgyában az, akit csak a cifra holmik, festői képek ragadnak meg. Ilyen érdeklődők a néprajz túristái, akik csak üdülés, szórakozás, de nem megismerés végett járják a nép világát. Ezek szempontjából a vizsgálandó jelenségeket vagy népcsoportokat „érdekesekre'“ és „nem érdekesekre“ lehetne osztani. Az ilyen osztályozással azonban a tudomány nem érheti be. Az ő szempontjából nincsen érdekes vagy nem érdekes, hanem mindig a való tényeket látja, s célja a nemzeti önismeretünket elmélyíteni. A magyar néprajz nemzeti nemzet- ismereti tudomány, édestestvére a nemzeti történelemnek. Belőle is, mint történelmünkből mindig erőt, hitet meríthetünk egy új magyar életcél megvalósítása érdekében. És befejezésül szóljunk még a tanító és a néprajz kapcsolatáról. A tanító, aki helyi adottságánál fogva — tehát a falusi tanító — legkönnyebben kapcsolódhatik bele a néprajzi gyűjtésbe és kutatásba. Szorosabb értelemben vett oktató- és nevelőmunkáján kívül a falu népével, evvel az ősi közösséggel is gyakran, sőt mindig érintkezik, tudja ügyes-bajos dolgaikat, ismeri helyzetüket, s így közelebbről is megismerheti és megfigyelheti az egyes néprajzi jelenségeket. Gyűjtő- és kutatómunkát végezhet egyaránt a tárgvi és a szellemi néprajz területén. Rajzolja vagy fényképezze le az ősi házakat, udvar s házbelsőt, használati tárgyakat, az egyes népszokások jeleneteit, A szellemi mondákat, történeteket, babonákat, s babonás szokásokat, egyes alkalmi versikéket, köszöntőket, regőséneket, falucsúfolási rigmusokat, stb. Jegyezze le népe nvelvének sajátosságait, s ha eredeti népdalokra talál, gyűjtse azokat is, vagy pedig hívja fel az ezekre hivatott szakemberek s kutatók figyelmét. Különösen ez utóbbi területen, a szellemi néprajz területén gyűjthet legtöbbet a tanító. Nagyon sok tanító tett már s tesz ma is értékes szolgálatot szorgalmas gyűjtőmunkájával a magyar néprajzi tudománynak. Gyűjtését legjobb, ha a „Magyar Néprajzi Társaságinak küldi el, mert ez a tudományos társaságunk van hivatva arra, hogy a gyűjtött magyar néprajzi aúyagot osztályozza, rendszerezze és a hivatásos kutatók s szakemberek részére is hozzáférhetővé tegye. Tanítás közben is felhasználhatja a tanító gyűjtése eredményét. Itt csak a beszéd- és értelemgyakorlatra utalok, így pl. a honismertetésnél (a községünk ismertetésénél) feltétlenül szüksége van, hogy
