Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 2. szám - Néprajz és néprajzi kutatás. Németh Sándor
36 sek, önmagukban bizonyosak. Ilyenek a logikai alapelvek. Honnan a tiszta, ezen minden tapasztalattól független bizonyosságok? Ezt Aristoteles már nem kutatja. Nem tett különbséget a valóság és megismerés között. Továbbá a valóság ontológiai egységéért küzd a platoni dualizmus ellen. A forma, mint a változás eszközlője, aktív principium, az anyag hordozza a változást, passzív. A tiszta forma, az első mozgató, azáltal van hatással a világra, hogy vágyat kelt maga iránt. Magában a változásban hat egy elv: a célszerűség elve s a belső célszerűség felfedezése nagy haladást jelentett az organikus élet magyarázatában. Az ember feladatát nem egy ideális követelmény határozza meg, hanem az emberi természet. E lényeg kifejtése az erkölcsi cél. A nevelés a természetes törekvés célszerű -elősegítése. (Folytatjuk.) Néprajz és néprajzi kutatás. (A néprajz és a tanító.) A művelődés folyamata a falu és a város között egyre több határjelet mos el. Messze kell mennünk, ha a falu ősi életével, a népélettel akarunk találkozni. A falu házai, a lakosok öltözete, étele-itala, munkamódja, beszéde és muzsikája, lakodalma és temetése, egész közösségbeli élete olyan egyforma, mintha a közösség tagjainak tilos volna a szokott, szabott kereteket áthágni. Az az érzésünk, mintha ezt az ősi életet, a népéletet, íratlan törvény szabályozná, mely a nép tudata alatt él, s nekünk bizonyos mértékig titokzatos. Minél ódonabb a népélet, annál szigorúbb ez az íratlan törvény s maradandóbb a hagyományos életformák uralma. Mesére, dalra, nyelvre, művészetre gyakran alkalmazzuk a ,,nép“ jelzőt: népmese, népdal, népnyelv, népművészet. Mit jelent ez a szó? Az emberi alkotás népi jellegét, népiségét miről lehet felismerni? xAnnak, ami népi, éppúgy megvan a maga sajátos színe, íze, zamata, melyről ráismerhetni, akár a virágnak vagy gyümölcsnek. Alkotója a nép, a társadalom többi rétegeihez viszonyítva sajátos egyéniség. Azt a hatalmas tárgyi és szellemi műveltségkincset, amelyet a nép alkotott s hozott létre az idők folyamán, csak a tudomány tudja áttekinteni s rendszerezni. Ez a tudomány a „néprajz“. A néprajz, néppel, népekkel foglalkozik, s más elnevezései: néptudomány, néptan, nemzetközi szakkifejezésekkel: ethnológia, ethnographia, folklore. A néprajz egyes ágainak tárgykörét, munkamódját a következő jelzőkkel jelöljük: tárgyi néprajz, szellemi néprajz, egyetemes néprajz, leírónéprajz, összehasonlító néprajz. A magyar néppel foglalkozó néprajzi tudomány neve: magyar néprajz: tárgyi része: magyar tárgyi néprajz, szellemi része: magyar szellemi néprajz'. A néprajz módszerét tekintve történeti tudomány, mert vagy az egész emberiség birtokában lévő szellemi
