Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 12. szám - Hogyan tanítja Montessori az írást és az olvasást?
272 tüt ragasztani, azért, hogy a gyermek lássa, hogy melyik betű hová való. A magánhangzók legyenek piros színűek. Amint a gyermek néhány magán- és mássalhangzót ismer, elővesszük azokat a rekeszeket, amelyekben ismert betűk vannak. E§y szót pl. mama a kezdőhanggal hangsúlyozva tisztán és érthetően kiejtjük, majd pedig többször ismételjük. A gyermeknek nem kell külön semmit sem mondanunk, ő már megy is a rekeszhez, kiveszi belőle az m-et és leteszi, majd az a következik stb. Ez a kirakás könnyebb, nehezebb azonban a kirakott szó elolvasása. Ebben segítségére kell lennünk a gyermeknek. Amint ez megy, háttérbe kell vonulnunk, segítem nem kell, legfeljebb egy-egy szót mondunk. A gyermek azután kirakja azt. A gyermekek nagy örömmel csinálják e gyakorlatokat. Ha egy szót kimondunk, melyet ki akar rakni, akkor probléma elé állítja magát: a hangok jelképeire kell emlékeznie, azokat ki kell keresnie és egymás mellé rakni helyes sorrendben. Nagy öröm számára, ha munkája sikerült, ha jelekkel ki tu ja magát fejezni, ha elolvassa valaki, amit ő kirakott. Evvel a módszerrel a gyermek belső lelki képességeit fejlesszük. Egy szép napon azután a kirakás készsége spontán módon kitör a gyermekből. Ö írni akar anélkül, hogy valaki erre ösztönözte volna. Érdemes megfigyelni írását: nem szótagot ír, hanem egész szót. Ezért, ha az írás módját a gyermektől akarjuk ellesni, akkor ne erőszakoljuk rá a szótagok írását. Amikor először ír a gyermek, igen boldognak, megelégedettnek érzi magát és azt hiszi, hogy azért tud írni, mert már elég nagy. Kitör belőle az öröm. Mindenhová írni akarnak és boldogan mesélik el ezt a nagy eseményt. Ha pedig a gyermekek látják, hogy társaik már tudnak írni ,akkor könnyen utánozzák őket. Az egész abc-t nem is ismerik még és írnak. Megtörténhet az is, hogy lesz olyan gyermek, aki keresztülment mind a három fokozatojn és még nem ír. Ekkor a tanítónak kell a gyermeket írásra ösztönözni 4. A betűk alakja, szépsége igen jó. Nagyon hasonlítanak a dörzspapiros mintabetükhöz. Nem is csoda, hiszen kézmozgásukban annyira benne van a betűk helyes alakja, hogy írásuk csak szép lehet. A szokásos módon tanított gyermek írásával nem is lehet ösz- szehasonlítani. Hiszen ha vonalelemekből tanulták meg a gyermekek az írást, az később is igen sokáig kiütközik munkájukból. A sok vonalelem, a fel és lehúzások miatt csaknem lehetetlen, hogy írásuk folyékony legyen. A fonomimikai módszer és Montessori eljárása közötti főbb különbségek a következők: 1. Montessori nem választja el egymástól az írás és olvasás tanítását, kezdetben teljesen együtt tanítja; a fonomimikai eljárás kezdetben elválasztja az írást és az olvasást és később együtt tanítja. A gyermekek nála szabad választás folytán — legalább is a többség — előbb tanul meg mégis írni és csak azután olvasni. 2. Az előzőkből következik: Montessori előbb az írott betűket tanítja; a fonomimikai eljárással előbb néhány nyomtatott betűt
