Evangélikus Népiskola, 1943

1943 / 12. szám - Olvasóink és előfizetőink figyelmébe! - Dr. Papp Ferenc (1871-1943.)

268

szemekkel vettek búcsút a mindenkor megértő, magyarul érző és tanító tanárról.

Nyugaimi éveit Budapesten töltötte, mert irodalmi terveit csak itt látta megvalósíthatónak. Még tanári működésének idejére esik főművének Kemény Zsigmond c. életrajzának megjelenése. (Két kötet. I. kötet: 1922. II. kötet: 1923.) E művét az Akadémia adta ki, amelynek 1921-ben levelező és 1939-ben rendes tagjává lett. Erdélyi nevelősködése idején ismerkedett meg br. Kemény Zsigmond leszármazottjával, Kemény Anna bárónővel, akitől az életrajzi adatok legnagyobb részét kapta. Ugyancsak nagy segítségére volt br. Kemény Gyuláné is. Lelki rokonságot érzett Keménnyel, akinek súlyos mondatai és lélektani alapon megírt művei ^szerinte a magyar történelmi regényírás mesterművei.

1921-ben a Kisfaludy Társaság is rendes tagjává választotta. Ezenkívül tagja volt a debreceni gr. Tisza István Tudományos Társaságnak, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, stb.

Egykori tanárának soha el nem múló emléket állít a Gyulai Pál c. kétkötetes művében, amelyet szintén az Akadémia adott ki (1935—-1941). Az irodalmi Társaságok felolvasóülésein kisebb értekezésekkel szerepelt s mindenkor megbecsülést és elismerést vívott ki magának. Legutolsó műve egy kisebb Petőfiről írt értekezés, amelyet az Akadémián olvasott fel 1941-ben.

Dr. Papp Ferenc nem rejtette véka alá tudását, hanem igazi pedagógushoz illően, szétosztogatta. Szombathy Viktor kérésére vállalta egy Kemény regénynek népszerűsített alakra való átdolgozását és az érthetőség miatt jegyzetekkel való ellátását a Nemzeti Könyvtár sorozatában. Bátran elmondhatjuk róla, hogy hazánkban ő volt a jelenkor legjobb Kemény ismerője. Ily értelemben kérte őt fel Voinovich Géza, az Akadémia főtitkára, hogy rendezze sajtó alá br. Kemény Zsigmond műveinek kritikai kiadását és lássa el azokat előszóval. Papp Ferenc örömmel vállalta a megtisztelő munkát, ám már akkor a betegség gyakran kínozta szervezetét s kénytelen visszautasítani a megbízást; azonban készségesen ajánl maga helyett fiatal, tehetséges munkaerőt. Voinovich sajnálkozó levele mutatja, mennyire elismerték az Akadémián is Papp Ferenc nem mindennapi tehetségét és alapos tárgyismeretét.

Papp Ferenc most már pihenni akar s pihenésre Budapest többé nem alkalmas. Hívja, várja a szülőföld. Feleségével 1943. év késő tavaszán hazaköltözik az ősi Horváth-kúriába. Többé nem foglalkoztatják nagy tervek. Megelégszik az elért sikerekkel, kitüntetésekkel s az emlékek között most már csak pihenni akar. Szerető hitvesével együtt ki-kisétál a mezőre, hogy testileg-lelkileg felüdüljön a természet hatalmas templomában. És egy őszi napon a betegség újra előfogja a legyöngült szervezetet s október 13-án megtért őseihez. Megtért a kemenesmagasi temető csendjébe a nagy fiú, nagy apjához. Megtért az égi honba, hogy Kemény Zsigmond leikével együtt álmodjon a Zord Idők-ben egy békésebb, boldogabb, megelégedettebb világról.

S én, ki e sorokat most Isten kegyelméből papírra vethetem, mint lélekvirágcsokromat odahelyezem dr. Papp Ferenc frissen- hantolt sírjára. Legyen az ő emléke áldott, pihenése pedig békes- séges. Bertalan Sándor tanító.