Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 1. szám - Egyesületi élet - hivatalos rész - Somogyi Béla: Zongor Béla 1881-1942. - Páger Antal és Kerecsendi Kiss Márton. S.
20 ZONGOR BÉLA ____________1881-1942____________ A z elmúlt esztendő ragadta el az élők sorából az egyházegyetem volt főjegyzőjét, a körmendi gyülekezet 25 éven át munkálkodott lelkészét, a vasi közép egyházmegye esperesét: Zongor Béla kormány- főtanácsost. Hogy itt megemlékezünk elhúnytáról, nemcsak a szoros munkaviszony alapján tesszük, ami e sorok Íróját vele két és fél évtizeden át az evangélikus népoktatásügy szolgálatába állította. A nyugalmi éveit alig megkezdve, a jól megérdemelt pihenést alig élvezve tört rá a gyilkos kór s ledöntötte azt a férfiút, aki mindig úgy állt előttünk, mint erőteljes egyéniség, mint szilárd elhatározású s külső fellépésében mindig határozott férfiú. Széles látókörű, mindig határozott ítéletü, mert alapos tudású s különösen szigorú lelkiismeretű emberként töltötte be a reábízott tisztet. Hozzánk közelebb különösen az a felismerés hozta, amellyel az elköltözött az evangélikus népokatásügy jelentőségét, építő szerepét az egyház, a nemzet életében látta. Mintaszerű esperesi működésének egyik legnagyobb gondját mindig az iskolaügy fejlesztése képezte. Nem so- kallott ezért semmi fáradtságot. A kicsiny dolgokban éppúgy a lelkiismerete volt vezető eszméje, mint a nagyobb feladatok terén: az iskolák fejlesztésében, a tanítói állások, illetmények biztosításában. Jól felszerelt iskolákban tudta csak elképzelni a sikeres munka színhelyét s mindig azon volt, hogy állások betöltésénél a korábbi díjazás ne csorbuljon, sőt, ahol csak lehet, azon javítani lehessen. Az iskolaépület és tanítólakás újraépítése volt egyik legnagyobb gondja s ahol kellett, nem ismert fáradságot, felhasznált és felkutatott minden támogatást, hogy csak korszerű helyiség álljon a népoktatásügy rendelkezésére. A tanítói állás megbecsülését, ahol csak lehetett, elősegítette a cím nyújtásával. Sokszor látszott keménynek — de mindig igazságos volt. Zárkózottnak látszó magatartása mögött érző szív rejlett. Sokan nem tudják, mennyire tudta becsülni a kötelességét híven teljesítő tanítót! Ha mulasztást látott, korholt, fenyegetett, de többször megbocsátott, mint valóban büntetett. Munkájának gyümölcse sokáig áldja emlékét s maradandóvá teszi nevét. Kegyeletünk jeléül legyen e néhány sor is pálmaág a kisgeresdi temető új sírján s világító fénysugár lelkünk mélyén, amely megőriz egy nevet s figyelmeztet arra, hogy az igaznak emlékezete áldott. . Somogyi Béla. # Páger Antal és Kerecsendi Kiss Márton. A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesülete a budai képző nagytermében a múlt év november 16-án ünnepélyes közgyűlés keretében méltatta Páger Antal színművész és Kerecsendi Kiss Márton szerző szerepét a „Harmincadik” c. film országos sikere alkalmából. Padányi Franck Antal elnök üdvözölte a két neves férfiút a nagyszámban megjelent tagok és vendégek sorában. Utalt a film nagy szerepére a társadalom felfogásának irányításában, különösen a nagyközönség széles rétegeire gyakorolt rendkívüli hatásával. Azért a film írójának és főszereplőjének ünneplésére s a tanítói küldetéstudatról szóló gondolatok kifejtésére hívta össze a közgyűlést, üdvözölte a művészben a gerinces férfit, aki nem úszik az árral, hanem az idők szellemének irányt ad. Biztosította, hogy sokan vagyunk, akiknek a szellemi segítségére mindenkor számíthat, valahányszor a film területén a jobb Magyarországért küzd. Köszön-
