Evangélikus Népiskola, 1943
1943 / 5. szám - Műhelyünkből: - Buti Sándor: Nagy magyar gazdák, a tudományos gazdálkodás fejlesztői.
109 annak a gyógykezelését is értette. Hogyan? (Mélyre forgatva az altalajt tette termő talajjá.) Ma is igy javítják a makacs szikeseket. Konyhakert. Tessediknek a felesége is résztvett a munkában A falusi asszony hol mutathatja meg gazdasági tudását? Tessedikné salátát, hagymát, zöldségfélét termelt és megtanította azok termesztésére a leányokat, asszonyokat is. Gazdasági iskola. Tessedik könyvet is írt a magyar íöldmívelés- ről. Megírta hibáit, de az orvosságot is. Tanítani kell a magyar ifjúságot a szakszerű, haladó földmívelésre — mondotta. Nagy áldozattal megvalósította kedves tervét, iskolát létesített. Ez volt az első gazdasági iskola. Száz és száz diákot tanítottak Ott Tessedik útmutatása alapján. Hogyan? (Elméleti, gyakorlati oktatás). A legnagyobb bánata volt, hogy pénz hiányában iskolája megszűnt. Folyószabályozás, öntözés, répacukor. Mennyi terve volt a nagy magyar gazdának! Megvalósult-e? Miért nem? A rakoncátlan folvók mederbe szorításával mit ért volna el? Az öntözés miért fontos különösen az Alföldön? Mostanában mi épült a Kőrösön? A cukor fontossága. Részlet össze jogi.: Hány évet élt Tessedik? Hol? Milyen volt akkor az Alföld? Milyen volt a nép? Mit akart Tessedik? Kiért fáradt? Mit termelt? A talajt hogyan javította? Mik voltak még a tervei? Az iskoláját miért alapította? Ma hol vannak ilyenek? Kik járnak oda? Te miért akarsz odajárni? Hogyan emlegetik Tessediket? Megértették-e? Te mit gondolsz róla? Hol volt a jutalma? (A jó lelkiismeretben). Él az emléke „üdvös tettei”. (Kép: a szarvasi gazd. isk.) Sokszor kinevették Tessediket, nem hittek neki. Te elcsüggedtél volna? Tessedik nem csüggedt el. Eszébe jutott az intés* Szeresd felebarátodat! Azért, bevonult szobájába. Bezárta ajtaját. Kulcsolt kezekkel, lehajtott fejjel beszélgetett Valakivel. Azután újra kezdte munkáját az emberekért. Ima és munka. Ez az emberek nagy ereje. b) Festetics György gróf. Tessedik munkájára sok jó magyar felfigyelt Ezek között volt a keszthelyi gróf is: Festetics György, aki szintén sokat foglalkozott a magyar föld jobb és okosabb művelésével. Arra a gondolatra jött, hogy idősebb ifjakat kellene össze- gvűj+eni és belőlük képzett gazdákat nevelni. Miért volt ez okos gondolat? Kitől kért Festetics tanácsot? Miért? Igv épült fel a keszthelyi gazdasági akadémia (Georgikon). Festetics iskolája a nagybirtokosok részére nevelt szakképzett tisztviselőket: gazdákat, gazdatiszteket, intézőket. (Szemléltetés: Festetics szobra. Keszthelyi gazd. akadémia). c) Fáy András takarékpénztára Ha egy gazdának elpusztul egv lova, tehene és nincs pénze otthon egy másikat beszerezni, hova fordul? Mikor kap könnyen? (Ha van betétje.) Csak milyen embernek v van a takarékban pénze? Fáy A. látta, hogy a magyar ember egyik tőbaja az, hogy nincs a szükséges időben pénze. Ezért tőkegyűjtésre intette kortársait. A takarékos ember, ha baj éri, a tőkéjéhez nyúlhat. Ez a költő és író nagy jót tett nemzetével, midőn az első pesti takarékpénztárt megszervezte. d) Széchenyi István gróf munkái. Tudj átok-e, ki volt a legna
