Evangélikus Népiskola, 1942
1942 / 12. szám - Műhelyünkből - Néhány gondolat az olvasás-írás tanításáról
276 fejképen megörökített mozzanathoz érünk. Ekkor vétetjük elő a könyvet s a tanulók önállóan beszámolnak az azon látottakról.) A gyermekek — az év elején — még nagyon gyakorlatlanok a képolvasásban. Beszámolójuk összefüggéstelen, hiányos, hézagos. Ezzel semmiképen nem elégedhetünk meg. Arra kell törekednünk, hogy beszámolójukból értelmes mondatokra tagolt kis szóbeli fogalmazvány kerekedjen ki. Ezt azonban csak fokozatosan, gyakori mintamutat- tással és állandó gyakoroltatással érhetjük el. Az első hangok tanítása kapcsán, amikor a módszeres menetnek ehhez a lépéséhez érünk, mi magunk is elmondhatjuk azt, ami a fejképről — hat éves szemmel nézve is — elmondható. Később csupán elkezdjük a kis fogalmazványt s ezzel késztetjük a tanulókat arra, hogy ők is keressék a legmegfelelőbb kifejezési formát. Az egyik ABC-s könyvben a „z“ fejképe egy gyümölcsfát tisztogató embert ábrázol. Az erről való beszámolást — a tanulók hozzászólása után —- így kezdem: ,,Ösz volt. A fákról lehullottak a levelek. Zombori bácsi öreg almafája is megkopaszodott. Csak néhány száraz levelet zizegtetett a szél rajta“. . . Amikor idáig érek, felszólítom az egyik tanulót, hogy folytassa. A gyermek utánozni igyekszik az én beszédemet és észrevehetően keresi a szabatos kifejezési formát. Amikor befejezte, megkérdezem a többieket: ,,Tetszett-e, ahogy X elmondta? (—) Mi tetszett? (—) Mit lehetett volna szebben mondani? (—) Miről lehetett volna még beszélni? (—) Te, Y, mégegyszer kezdd el s ezt se felejtsd ki beszédedből! (—) Csak ezután térek rá a hang elvonására és annak kézjellel való megerősítésére. A kéz jelről — illetőleg a betű megismertetése után a tábláról és könyvből való — olvastatással kapcsolatban igen fontos teendőnk az olvasott szavak, mondatok tartalmának megvilágítása, értelmének kerestetése. Ez azonban korántsem merülhet ki a sablonos „Mit olvastál?“ „Mit jelent ez?“ kérdések felvetésében, sem száraz szó- magyarázatban, vagy a gyermek leikétől távol álló meghatározások halmozásában. Ezek helyett a szemléltetésnek, cselekvésnek, gon- dolkodtatásnak, rávezetésnek, rokonértelmü szavak felidézésének, körülírásnak, a helyzet elképzeltetésének, megjelenítésnek kell tág teret biztosítanunk. Az eddig elmondottakkal szorosan összefügg az a kérdés is: Miként dolgozzuk fel az ABC-s könyvben, az egyes betűk alatt közölt összefüggő kis olvasmányokat? Bár a tanterv az I. osztályban nem kívánja a szó szoros értelmében vett „olvasmánytárgyalást“, mégis annak szelleméből önként következik, hogy az I. o. kis olvasmányait — már a betűismertetés időszakában — az olvasmánytárgyalás módszerével kell feldolgoznunk. Az alább közölt vázlat erre nézve kíván példát mutatni. Tanítási egység: a „féri ceruzája“ c. kis olvasmány. A tanítás ideje: 1942. december 8. Tárgyi cél: Az olvasmány tartalmának megismertetése. Alaki cél: Rossz szokások irtása, jó szokások meggyökereztetése, az olvasás megkedveltetése. Tanítási eszközök: Könyv, tábla, kréta, ceruza.
