Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 12. szám - Dr. Garai József: A gyermektanulmány, a tanító és a tanítás
302 „Gyermekek, újfajta versenyt rendezünk az osztályok (v. fiúk és leányok) között. Arra vagyok kíváncsi, hogy kik tudnak több szót leírni. A verseny nagyon egyszerű. Le kell írnotok majd egymásután azokat a szavakat, amelyek éppen eszetekbe jutnak. De most nem úgy írunk, mint a füzetbe szoktunk, sorban, egymás után, hanem egymás alá. így ni. (A táblán egymás alá vonaikákat húzunk). Ha leérünk a papíros alsó széléhez, akkor újra fent kezdjük el. Az a nyertes, aki a legtöbbet írja le. De vigyáznotok kell, mint más játéknál is, hogy mit szabad s mit nem szabad csinálni. Vannak ugyanis olyan szavak, amelyeket nem szabad leírnotok. Nem szabad leírni például ilyeneket: Duna, Sándor, Budapest, Magyarország, stb., tehát azokat, amelyek nagy betűvel kezdődnek. (Tulajdonfőnevek). Ne írjátok le a nevek előtt álló „a” és „az” szókat (névelőket). Nem szabad ismételni sem a szavakat. Mindig új szót kell keresnetek (a ragozott szó nem más szó). Nem kell nagyon sietnetek, de azért állandóan dolgozzatok; 15 perc időtök van. Nem szabad a szomszé»- dunk papírosára ránézni, s nem szabad még suttogó hangon sem beszélni. Aki megakad, annak jusson eszébe, hogy mindaz, amit látunk, teszünk, gondolunk: szó. Egyszerre kezdünk és vezényszóra egyszerre hagyjuk abba.. Még egyszer elmondom, mire vigyázzunk: nem írunk nagy betűvel kezdődő szavakat, nem írjuk le az „a” és „az” szókat, minden szót csak egyszer írunk le. Ceruzát föltartjuk, rajta!” Közben nagyon ügyelünk arra, hogy egymásra ne nézzenek. Ha van rá mód, széjjelebb is ültetjük őket. Akik megakadnak, azokat csendben biztatjuk. A feldolgozás főbb szempontjai a következők: a) Átfutjuk a leírt szavakat és — amennyiben egyszeri elolvasásra sikerül — kihúzzuk az ismétlődéseket. b) Ezután a papíroslapot felvagdaljuk úgy, hogy minden szó külön papírdarabkára kerüljön. c) Egy-egy gyermekírta szavakat ábc-rendben összerakjuk. Az összerakott szavakat — ekkor az ismétlődések egész bizonyosan kitűnnek — kiselejtezzük s megszámláljuk a szavakat. Ezt a számot a külön meghagyott fejlécre odavezetjük. Ezután az adatokat tartalmazó maradék papírszeletbe csomagolt és betűrendbe rakott szavakat kapoccsal összekapcsoljuk. A további feldolgozás már csak egy-egy vidék egész anyagának összegyűjtése után lehetséges. Ez központi irányítással történik. A gyermektanulmányok ezen legújabb magyar problémájából ? következő tanulságok adódnak a tanító számára: a) Miként vehet részt a tanító egy nagyobb közösség által kitűzött gyermektanulmányi kérdés megoldásában mint adatgyűjtő és b) Milyen tanulságokat vonhat le a maga által gyűjtött adatokból az oktatás számára. Ezen utóbbi pontnál természetes, hogy tekintetbe kell vennie mindig az átlagot is és igen célszerű az azzal való összehasonlítás, nehogy hamis eredményekhez jussunk. Megemlíthetjük itt azon ellenvetéseket is, amelyeket az ismertetett vizsgálati módszerrel szemben tenni szoktak. így, mivel a
