Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 12. szám - Dr. Garai József: A gyermektanulmány, a tanító és a tanítás

299

egyike Keletkezése pedig az újabb neveléstudományi mozgalmaknak tulajdonítható és a tanítóra is feltétlenül gyakorolt hatást, nemcsak a tanítás módjára. De a népiskola belső élete is egyengette a gyermektanulmány útját. Ugyanis maga a tanítóság állandóan tudatában volt az ezt megelőző és követő időben annak, hogy tanítania a gyermeket kell, tehát egyik legfontosabb teendője a gyermek megismerése volt. Ez azonban a gyermektanulmányozás megindulása előtt inkább megérzésszerű, az igazi tanítói elhivatottságból származó, de nem felülről, nem tudományos szempontok szerint irányított gyermekismeret volt. Azzá nagy nevek tették. Tanítók, de különösen orvosok. Feltűnő a gyerméktanulmányozók között szereplő orvosok nagy száma. Ennek azután természetes következménye lett, hogy a természettudományi-orvosi gondolkodásmód és tudományos vizsgáló módszer is bevonult az iskolába. A neveléstudományit is igyekeztek természettudomány; alapokra vezetni azáltal, hogy kölcsönvették annak sajátos kutató módszerét, a kísérleteket.

Gyakran e módszert tesztmódszernek szokták nevezni. Ha ily módszert akarunk a gyermek megismerésére alkalmazni, akkor célszerű Baumgarten Fr. berni tanulmányozó szerint a következő három kérdést feltennünk:

a) Mely teszteket alkalmazzuk?

b) Mikor megbízható a teszt?

c) Hogyan kell a teszttel bánni?

A tesztmódszer az egyetlen lélektani módszer, amellyel valamely egyén lelki természetét kísérletileg megvizsgálhatjuk. A „teszt” szó angol és jelentése találompróba (Stichprobe); a módszer — egészen általánosan — abban áll, hogy a képességeit és tulajdonságait megvizsgálandó egyénnel lehetőleg egyszerű feladatokat oldatunk meg. „Ossza a felrajzolt távolságot két egyenlő részre” — a szemmértéket vizsgáló egyszerű feladat. A számemlékezet vizs- gálására használatos a következő próba: „Tanuljon meg a lehetőség szerint gyorsan hét számot!” A figyelem vizsgálására is ismeretes ilyen eljárás: „A könyv ezen oldalán található összes n és r betűket húzza at”- A szóbeli kifejezőképesség hasonló tesztje: „Képezzen a • nap, tavasz, öröm szavakból mondatot”. A képzelet vizsgálására: „Képezzen ugyanezen három szóból — nap, tavasz, öröm — három különböző kis,történetet”. Az ily feladatok számát ma már 15.000-nél is többre becsülik.

Az ily eljárásokkal vizsgálhatjuk:

a) A lelki képességeket, mint pl.: ítélőképesség, alkalmazkodóképesség, emlékezet, összpontosítás, akaraterő, kitartás stb.

b) Mindazon készségeket, amelyekkel vagy tehetségünk alapján rendelkezünk, vagy amelyeket gyakorlással szereztünk. Legtöbbször az ügyességről van itt szó.

c) Ismereteket: ezek lehetnek az egyes iskolai tárgyak tanulásának eredményei és olyanok, amelyeket a hivatásra való készülés és a hivatás gyakorlása révén szereztünk, esetleg olyanok is, amelyek a környezet hatásai és amelyek kultúrális, politikai vagy szociális természetűek, mint pl.: hány munkanélküli van az országban? ki találta fel a mozit? a telefont? ki volt Edison? stb.