Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 11. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész
286 Szólt a gyermektanulmányozás jelentőségéről, annak különféle módozatairól, főleg a különböző „Teszt”-kísérletekről s tárgyalta a gyermektanulmányi kísérleteknek a tanítóhoz és a tanításhoz való viszonyát. Főleg a szókincs vizsgálatának módszerét emelte ki, mint egyik ilyen kísérletet. Bár a tanítóság nagyrésze még idegenkedik a lélektani kísérletezésektől, azok fontosságát az előadás után mindenki érezte s hasznos tanulságokat vont le abból. A nagy tetszéssel kísért előadás után Kristóf Kálmán csíkvándi tanító „A természeti, gazdasági és egészségi ismeretek” tanításáról tartott előadást. Különösen a falusi népiskola idevágó feladatát ismertette. Kiemelte e kérdés gyakorlati fontosságát a nép gazdasági haladásában. Rámutatott e tárgyak tanításánál a szemléltetés fontosságára. Idegen államok jó példája mellett hangsúlyozta egy-egy mintagazda termelésének megismerését. Szólt a házszemle, istállószemle és határjárás fontosságáról. Előadását nagy tetszés kísérte és élénk vita, illetőleg hozzászólás követte, amikor Gaál Sándor és Kiss Gábor ny. igazgatók s mások élénkítették felszólalásukkal az előadást. Az indítványok során Bajor János bonyhádi igazgató, körzeti iskolafelügyelő terjesztett indítványt az egyházkerületi közgyűléshez leendő felterjesztés végett. Indítványában annak kimondását kérte, hogy az egyházkerületi közgyűlés rendelje el, miszerint az osztatlan iskolákban teljesen, a részben osztott iskolákban pedig felerészben a lelkészek végezzék a vallásoktatást. Az indítványt a közgyűlés többek hozzászólása után elfogadta. Másik javaslata a levitatanítók és kántor tanítók külön munkájának megfelelő díjazását szorgalmazta. Az egyházkerületi közgyűlés a vallásoktatás áthárítására vonatkozó javaslatot levette a napirendről, mivel már a népiskolai bizottságban hasonló kérdésben ellenkező értelemben határozott. Niederland Vilmos pénztári és Eisele Frigyes ellehőri jelentése után került sor s. Grieszhaber E. Henrik halálával megüresedett elnöki szék betöltésére. Somogyi Béla országos egyesületi elnök ismertette e tárgyban az előző nap tartott választmányi ülés állás- foglalását s kérte, hogy a közgyűlés is egyhangú véleményével tegye magáévá a választmány javaslatát. Hivatkozva a Kertai János által is előadott szempontokra, amelyekre a választmány az elnök személyét illetőleg helyezkedett, javasolta Ludván Sándor celldömölki igazgatótanító, körzeti iskolafelügyelő megválasztását a megüresedett elnöki tisztre. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Ludván Sándort választotta elnökévé, kinek Kertai János átadta az elnöklést, néhány szóval köszöntve őt. Majd Somogyi Béla az országos egyesület és a közgyűlés nevében köszöntötte Ludván Sándort. Utalt új munkaterére, ahol Sass István, Grieszhaber E. Henrik és Krug Lajos, aki most is friss szellemi erőben van, jártak előtte. Hangsúlyozta az egyhangú bizalmat, ami iránta megnyilvánult. Ennek alapja eddigi tanítói működése, családi elkötelezettsége, amelyben a tanítói hivatás apáról fiúkra száll. Kérte az egyesületi eszme célkitűzéseinek irányába állított munkálkodást, az evangélikus tanítói eszmény, az evangélikus lelkűiét kiábrázolásának megvalósítását. Intette a tanítóság anyagi és szellemi érdekeinek képviseletére.