Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 11. szám - Műhelyünkből
lejtsétek el, hogy minden olyan vízbemártott test elmerül, amelyik nehezebb az általa kiszorított viz súlyánál. b) Táblára írom. Még pontosabban is megmérhetjük a súly veszteséget, ha ezt a kísérletet pontosabb eszközökkel végezzük. Ezt a természeti törvényt egy Archimedes nevő görög tudós állapította meg először, azért Archimedes törvényének mondjuk. Ezt a pontos mérleget pedig, amivel pontosan megmérhetjük a súlyveszteséget, Archi- medes-féle mérlegnek. Elvégezzük ezzel a pontosabb készülékkel is a kísérletet! Ti is segíteni fogtok. (A kísérlet elvégzése.) Azt már tudjuk, hogy mennyit veszít a vízbemártott test súlyából. Azt is megtanultuk, hogy melyik test süllyed el? Az a kérdés, hogy mi úszik? c) Tedd bele ezt a nagy darab fát ebbe a tál vízbe! Mit tapasztalunk? Úszik. Nem süllyed le. Mekkora helyen nehezedik rá a vízre? (Amilyen széles és hosszú.) Tehát nagy területen ráfekszik a vízre. Mennyi vizet szorít ki, ha ilyen szélesen ránehezedik a vízre? (Sokat.) (Nehéz lenne azt megmérni és sokáig tartana, hogy mennyit.) Azért megmondom. Egy 7 kg-os fatuskó pl. legalább 10 kg. súlyú vizet kiszorít a helyéből. Milyen tehát az a 7 kg-os fa az általa kiszorított víz súlyánál? (Könnyebb.) Mivel könnyebb, azért mit tud a vizen? (Úszik.) Hát egy 7 kg-os vasdarab, ha vízbe- mártjuk, mi történik vele? (Lesüllyed.) Milyen a 7 kg-os vas a helyéből kiszorított víz súlyánál? (Nehezebb.) Igen, mert 1 kg-ot szorít ki, vízbe mártva csak 6 kg. Állapítsuk meg tehát: Milyen testek úsznak a vizen? Amelyek könnyebbek a helyükből kiszorított víz súlyánál. Például: Táblára! 15 kg-os vízbemártott tárgy által kiszorított víz 8 kg; mivel a tárgy ennél nehezebb, elmerül. 50 kg-os vízbemártott tárgy által kiszorított víz 56 kg; mivel a tárgy ennél könnyebb, úszik. 80 kg-os vízbemártott tárgy által kiszorított víz 75 kg; mivel a tárgy ennél nehezebb, elmerül. 150 kg-os vízbemártott tárgy által kiszorított víz 170 kg; mivel a tárgy ennél könnyebb, úszik. d) (Miért úszik a vasból készült nagy gőzhajó?) Milyen az általa kiszorított víz súlyánál a vasból készült hajó? (Könnyebb.) Megpróbálhatjuk ezzel a vas-, vagy réztállal is? Tegyük a vízre! Mi történik vele? (—) Pedig miből van? (—) Milyen a helyéből kiszorított víz súlyánál? (Könnyebb.) Pedig elég nehéz a réz, vagy a vas, hogyan lehet mégis könnyebb, mint a helyéből kiszorított víz súlya? (Szélesre csinálják, szélesen ránehezedik a vízre és sok vizet kiszorít a helyéből, többet a saját súlyánál.) így készülnek a nagy tengeri hajók is. Középen szélesek, jól ráfeküsznek a vízre s annyit kiszorítanak, hogy könnyebbek annál a sok kiszorított víznél. Táblára: A vashajó szélesen ránehezedik a vízre, azért sok. vizet kiszorít és úszik. Tudod-e, miben mérik a hajó vízkiszorítását, máskép űrtartalmát? (Tonnában.) Hallottad, hogy a nagy hajók hány tonna űrtar282
