Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 10. szám - Kántori rovat

jónevű szerző vezérkönyvsorozatának azt a kötetét, amelyik a népiskolai énektanítás I. osztályának az anyagát dolgozza fel módszeres egységek szerint, tanítási vázlatok formájában. A most megjelent kötet minden tekintetben szerves folytatása az előzőnek. A dalanyag kiválogatása többnyire helyes szempontok szerint történt. A módszeres menet legfőbb célja a zenei elemek tudatossátételének a megalapozása volt. A hang jegy értékek fogalmának a kialakításához jó ötlet a „hanggyerek” (negyed), „hangapó” (fél) és hangnagyapó” (egész, II. köt. 25. o.) alakjának a szerepeltetése; az elgondolás következetlensége csak a nyolcadérték bevezetésére szolgáló „hangunoka” (II. köt. 39. o.) esetében derül ki: ugyanis a nagyapóhoz képest a gyerek az unoka. Nem hallgathatjuk el továbbá, hogy némelyik dalszöveg magán viseli századunk első évtizedének a bélyegét, így pl. a hóember-dal 2. versében:

„Fehér bácsi jónapot! Cilinder a kalapod,

Hógombóc volt az ebéded, hóembernek hivatol.” (38—39. o„ Pósa Lajos verse.)

Ezek a kifogások jóformán semmit sem vonnak le az egész munka pedagógiai értékéből, mert az újabb tanítónemzedékek a vezérkönyveket úgyis a saját ítéletükön átszűrve használják. Érdeklődéssel várjuk a sorozat egyetlen hátralévő harmadik kötetét (a IV— V—VI. o.-éi már régebben megjelentek). Ha az is elkészül, akkor még legfeljebb az okozhat gondot a szerzőnek, hogy mimódon lehetne a nemrég életbeléptetett VII. és VIII. osztályok énektanításában a tanítóság szolgálatára lenni. Az eddigiek alapján bízvást remélhetjük, hogy Vikár Sándor az énektanítás minden fokán értékes tanácsokat ad majd azoknak a kartársaknak, akik az ő vezérkönyveit a kezükbe veszik. G.

*

Hangjegymellékletünk.

Olvasóink mai számunkkal veszik kézhez november—december havi 4 oldalas hangjegymellékletünket. Gárdonyi Zoltán orgona- preludiumai közül ezúttal két olyat közlünk, amelyek egyike sem áll motivikus kapcsolatban a jelenleg magyar szöveggel használatos evangélikus énekdallamokkal. Bár az első (D-dúr) az „O Mensch, bewein’ dein’ Sünde gross” kezdetű szöveggel Bach idejében kedvelt énekdallam témáján alapul, mégis a két preludium közlésével nem a szorosan vett liturgikus zenét, hanem a kötetlen témájú, kisebb igényű templomi orgonazenét kívántuk szolgálni. A második preludium 5. ütemében (3. oldal, utolsó sor, 1. ütem) javítsuk ki a pedálszólam harmadik negyedét „f’-ről „e”-re.

Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléden.