Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 10. szám - Somogyi B.: A nyolcosztályos népiskola tantervének és útmutatásának további kötetei
256 A nyolcosztályos népiskola tantervének és útmutatásának további kötetei. A három további kötet adja meg a helyes tájékoztatást ahhoz, hogy az egész nyolcosztályos rendszer megfelelő helyre kerüljön a mi nevelőoktatói munkánkban. A III. kötet ismerteti a népiskola célját és feladatát. Az első vezetőgondolat: a vallásos és erkölcsös polgárrá nevelés célkitűzésében határozott irányt jelöl ki az a szilárd alapon álló s nyomatékosan hangsúlyozott követelmény, hogy a népiskolai valláserkölcsi nevelésnek a keresztyén felekezetek közti kölcsönös megbecsülésen és tapintaton kell alapulnia. Eleve kizárja ez a megállapítás az egyoldalúságot a népiskolai valláserkölcsi oktatás beállítottságában. A nemzeti társadalom, a nemzeti érdek egyaránt azt követeli, hogy egységes, közös gondolatban egyesüljön a valláserkölcsi nevelőmunka s ne a szétágazó részletcélokat kutassa s esetleges felekezeti érdekek síkjába kerüljön, hanem csak a nemzet érdekének megfelelő, megdönthetetlen, helyes eszményeket állítson az első vonalba. Nem zárja ki ez a megállapítás azt, hogy az egyházak a maguk iskoláikban megvalósítják a saját vallásos szellemük kiépítését. Ennek az első gondolatkörnek keretével egybehangolható a felekezeti iskolák saját vallásos szellemű valláserkölcsi nevelőoktató munkája a nélkül, hogy az általános, a közös nemzeti és társadalmi érdekű valláserkölcsi nevelőoktatás kereteit ez a munka keresztezné és megdöntené. A magyar nemzeti művelődés szellemével átitatott általános műveltség szolgálatának fővonalát a tiszta érzelmek sugalló erejében és a szilárd erkölcsi jellemben látja. Nagy jelentősége van a célgondolat fejtegetésében annak a követelménynek, hogy az általános műveltség középpontjában mindig a magyar nemzeti művelődésnek kell állnia. A három gondolatkörre történt tagolás mellett is egységes célkitűzés megvalósításában kiemeli mindazon tényezők szemügyre vevését, amelyektől a népiskola munkája függ. A maga világos és jelentőségteljes hatásában tiszta helyzetképben állítja elénk a főtényezőket: a tanulók, a környezet, a nevelők és a művelődési anyag szerepét. A népiskola kapcsolatánál a családdal és a kisdedóvóval világosan leszögezi azt a helyes nevelői álláspontot, hogy a népiskolának számolnia kell ezekkel, mint nevelési tényezőkkel. A tanító, mint tudatos nevelő munkájának azonban középponttá kell .válnia a gyermek életében. A népiskolának a közép- és középfokú iskolával való kapcsolatában világosan megrajzolja a helyes képet. Kimondja, hogy mivel hazánk tankötelesei — alig néhány százalék kivételével — csak azokkal az ismeretekkel lépnek az életbe, melyeket a népiskola nyújthat, azért a népiskola nem szolgálhatja kifejezetten a kozép- és középfokú iskolák különleges érdekeit, kívánságait. Azonban a népiskola általános célja keretében az életben szükséges alap
