Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 8. szám - Könyvismertetés
214 A dunántúli evangélikus egyházkerület soproni líceumának és tanítóképző-intézetének évkönyvét az 1940/41. iskolai évről Rozson - dai Károly szerkesztette. Az évkönyv az igazgatónak Erdély visszatérésekor tartott tanévnyitó ünnepélyen elmondott beszédével kezdődik s továbbra is állandóan nyomon követi a nagy történelmi eseményeket. Szomorú kép állítja elénk Teleki Pál és Csáky István elhunyt államférfiak alakjait, amint a második bécsi döntéskor a térképet tanulmányozzák. Az elhunyt Grieszhaber Endre Henrik majosi igazgató-tanítónak is meleg elismerő sorokat szentel az évkönyv, mint az intézet régi, nagyon hűséges tanítványának. A Károlyi-féle bibliafordítás 350 éves évfordulójáról megemlékezve „Félszázados küzdelmünk az új épületért“ címen közöl részletes beszámolót arról, mily hosszú idő óta vajúdik az épület megújításának kérdése. Hivatalos adatokkal igazolja a hosszú, sokáig meddő küzdelmet s annak egyes állomásait figyelve, bámulva látjuk, menynyiféle terv, elgondolás merült föl ez intézet új elhelyezésével, építkezési ügyével kapcsolatban. Nagy örömmel olvassuk az 1938. évi soproni egyházkerületi közgyűlés elé terjesztett püspöki jelentésből a megvalósulás útjának első komoly, biztos jelét, a 300.000 P-s államsegély első részletének kiutalásáról szóló bejelentést. így kerül az építkezés ügye a komoly megvalósulás útjára, amit biztosít az, hogy Sopron város 1940 szept. 5-iki közgyűlése határozata értelmében a meglevő épület és telek átengedése ellenében az építkezést szintén 300.000 P-vel támogatja. Bemutatja az évkönyv a tervezett új épület kismintájának madártávlati, valamint távlati képét. Winkler Oszkár építészmérnök már jóváhagyott tervei alapján készülő épület képe egy valóban nagyszabású, a messze jövő számára létesülő, korszerű építkezés lenyűgöző kivitelét és arányait állítja a szemlélő elé. Az évkönyv további adatai az intézetben folyó nevelő és oktató munkáról sokoldalú és részletes beszámolót nyújtanak. Akár az év történetét figyeljük, akár a tanári testület tudományos, isko- lánkívüli munkásságát, akár az intézet különböző egyesületi alakulatainak munkáját, akár a rendszeres tanítási munkát, azt találjuk, hogy a régi, egyáltalában nem korszerű s nem megfelelő épület kereteiben, annak szűkreszabott korlátái között is valóban korszerűen végzi ez az intézet a maga nevelő-oktató munkáját s a hagyományos régi kiváló szellem — új eszmékkel párosulva — áthatja e feladatkör minden munkását s így valóban hivatott ez az ősi intézet arra, hogy mielőbb új hajlékot kaphasson s abban végezze áldásos tevékenységét. Vizsgák és évzáróünnepélyek az elemi iskola I—VIII. osztályában. Összeállította: Tóth Nándor igazgató-tanító, iskolafelügyelő. Szeged, Magyar Ünnep könyvkiadóvállalat kiadása, ára 3.— P. Az újabb helyes padagógiai irányzat a régi vizsgák helyett a vizsgái évzáróünnepélyt helyezi előtérbe, ezt kívánja tanügyi felsőbbségünk is, valamint a Tantev és Utasítás szelleme. A régi hosszadalmas leckemondásszerű feleltetés helyett összekapcsoló s az iskolai munka széles területén áthaladó, áttekintést nyújtó ünnepies bemutatót kell rendezni az évzárás alkalmával. Nem minden tanító
