Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 8. szám - Benedek Vince: Szemközt a "nagy magyar álmodóval" egri otthonában
190 beszélt. Karádról annyit mondott, hogy Huber Antal fötanító mellett volt segéd-tanító 1881-ben s ekkor szerezte meg tanítói oklevelét Egerben. Huszonkét éves korában került Dabronyoa, ahol már a legkomolyabban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy elhagyja a tanítói pályát. Ekkor immár házasodni is készült, szintén a legkomolyabban. Itt egy úricsalád széplelkű, csinos leánytagjára vetette szemét, meg is kerte a leány kezét, de a házasságból nem lett semmi. Devecsen tanító korában szintén komolyan udvarolt egy odavaló csinos leánynak, de házasság még sem lett az udvarlásból. A nősülésről azonban még sem tett le. Ugyancsak Dabronyban egy másik leány kezét is megkérte, aki aztán házastársa is lett. Külön melegséggel emlékezett meg ,,Az én falumról”, a borsod- megyei kis Sály-róL, ahol a halhatatlan író a betűvetést tanulta. Gárdonyi lelke „Az én falum-ban” nyílik meg legjobban. Ügy látszik, annak a csendjében, egyszerű világában, virágos rétjén és apró, zsuppfedeles házai között van otthon igazán. A sályiak szeretetük jeléül márványtáblával jelölték meg azt a helyet, ahol Gárdonyi, Ziegler Géza családi nevén ült gyermekkorában a sályi iskola ütött-kopott padjain. Az öreg Ziegler Sándor, Géza apja, uradalmi gépész volt Sályban, mikor Gézácska az ABC- vel viaskodott. — Gárdonyi Géza Sályban később is megfordult. Szinte égő szemekkel s derűs homlokkal beszélt gyermekkorának ezen kedves játszóhelyéről, ahol egykor — mint mondotta, — fűzfán lovagolva és füzfasípot fújva, lepkemódra élvezte az élet verő- fényes napjait. Malyáta Ignác, Sály község iskolamestere, szeretettel és hozzáértéssel végezhette pedagógiai kertészkedését, mert a nagy író róla nagyon kedvesen beszélt. A sűrű koccintgatással elfogyasztott tüzes egri nedű hatása alatt már-már hangossá vált a társaság. A fesztelenebb beszéd nehogy a vendégjog rovására essék, a látogatók „egyik” tagja távozást indítványozott, amúgy is letelvén a tisztelgő látogatás etikett-szabta ideje. Mivel már a belépéskor szerettük volna szemügyre venni a tuszkulánum belsejét, távozás előtt a látogatók egyhangú óhajtása volt, hogy házigazdánk vezessen be bennünket írói szentélyébe is. Erre szerényen húzódva annyit mondott, hogy valami különös dolgot nem fognak látni a jó győri vendégek, de azért ajtót nyitott. Tágas előszobába léptünk. Balra a hálója, jobbra a dolgozója nyílik. Ez az a sokat emlegetett remetebarlang, amelybe felülről szűrődik világosság. Arra a kérdésünkre, hogy miért csináltatta ilyen szokatlan módon dolgozószobáját? — azt válaszolta, azért, hogy mikor a szellemekkel társalkodóm, földi zűrzavar ne háborgasson. Ami lakosztályában első tekintetre mindannyiunkat meglepett: a kiváló csín és pedáns rend. Dolgozószobájában a falak tele vannak aggatva festményekkel, csupa eredeti képek a leghíresebb mesterektől. A festmények között a gazda saját festményei is szerepelnek, mert Géza maga is szeretett föstögetni. A szobroknak is egész galériáját láttuk, amelyek mind hírneves szobrászok alkotásai. A faiak mellett köröskörül magas könyvállványok vannak értékes könyvekkel megrakva. Az antik könyvek között itt láttuk Pázmány Péter első kiadású pré-
