Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 8. szám - Hajas Béla: Lehr András, Petőfi lőrinci oktatója

185

Tudja ő, mikor kell pálca. Az ő kezéből még a pálca is jól esik a tanulónak, mert érzi, hogy megérdemelte s azt is a szeretet utalja ki. Egyszer az ő türelmét is kipróbálta ugyan egy hihetetlenül vásott növendéke, de ő ezt is térdre kényszerítette s a jó útra térítette. S ennek a kiváló embernek 250 vf. készpénz s 40 pozsonyi mérő gabona volt évi fizetése. Azonban Kölcsey példájára hozzátette lelki függetlenségét s így valahogy elég volt. Hűségesen megnyugtatta Kirnbauer Mihály pénztárost, valahányszor illetményt vett fel. Azt azonban nem tudjuk, hogy osztotta meg ezt az összeget soktagú családjával. Az oktató udvara bizonyára tele volt kisebb-nágyobb lábas jószággal s a kosztos diákok is hoztak valamit a konyhára — ha voltak. Magánóra is akadt, mert Lehr András retorikát és poétikát is tudott tanítani. Felesége: Schleining Mária, kiváló nagyasz- szony volt: a gyönki jegyzői lakból hozta gazdasszonvi tudományát.

A lőrinci iskolát a 48-as évek sem akasztották meg. Pedig az ú. n. Organisations Entwurfot Thun Leó gróf 1849. október 9-iki rendeletével Magyarországra is kiterjesztette. Iskolánkat a fenn- tartóság az 1850—51-ik évre nem alakította át az Entwurf rendelkezése szerint, mindazonáltal nem vonták meg az intézettől a nyilvánossági jogot. Akkor, mikor a soproni ősi líceum élet-halálharcot vívott a közoktatási kormánnyal S* mint magániskola működött, akkor a lőrinci iskolában nyugodtan taníthatott Lehr András. Ma sem tudjuk határozottan megmondani, miért késett iskolánk nyilvánossági jogának a megszüntetése. Egyik kerületi jk. úgy magyarázza, hogy a fenntartóság jelentése szerint reáliskolává akarták átalakítani.

Ez az adat nem ellenkezik azzal a másikkal, hogy 1855. dec. 16-án a magas minisztérium a sárszentlőrinci, kőszegi, kővágóörs: és győri algimnáziumok mibenlétéről felvilágosítást vár. Utóbbit •dr. Schlitt Gyula lelkésztestvér szívességéből Scheining Károly följegyzéseiből merítettem. A reáliskola gondolata bizonyára ürügy volt, de az iskolát éveken keresztül valóban nem bántották. Nem lehetetlen, hogy Borbély József esperes befolyása is érvényesült. Öt 1848-ban meghívták a minisztertanácsba; 50-ben pedig, mikor kötelessége Haynau elé vitte, Haynau asztalának is szívesen látott vendége volt. Borbély József erre vonatkozó levelének a másolatát Knábel Vilmos ig. tanítótestvér szívességéből olvastam). — Lohr András azonban, úgy látszik, nem érezte magát biztonságban a lőrinci iskola tanszékén. Arra törekedett tehát, hogy a soproni iskolában nyerhessen állást. Ez sem ment olyan könnyen, mit eddigelé gondoltam. A dunántúli kerületi oskolai bizottság 1853. június havi ülésén az ország minden részéből 12 tanárt választottak a soproni iskolához, de Lehr András nincs köztük. Csak midőn a megválasztott tanárok közül többen lemondtak s pályázatot (akkori szóval csődöt) hirdettek, akkor sikerült Lehr Andrásnak az egyik algimnáziumi állást elnyernie. A felsőbb jóváhagyás megérkezvén, okt. 23-án elbúcsúzott a tolnai egyházmegyétől s elutazhatott új állomáshelyére. A lőrinci iskola pedig 4 évig árván maradt.

Lehr András életének Sopronban új korszaka kezdődött. Munkaköre is új volt. A négy középosztály (III—VI) latin tanításával