Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 8. szám - Hajas Béla: Lehr András, Petőfi lőrinci oktatója
181 kájában. Mindkét dolgozat eredeti forrásokon alapszik, csak a Lehr-ek hiányoznak belőle. Pedig bizonyos, hogy ők is bevándoroltak. A kutatás tehát nem volt felesleges. A szálak Gyönk után Kistormásra és Sárszentiőrincre vezettek. Az ottani lelkész testvérek lekötelező szívességgel megadták a kért anyakönyvi adatokat, Györköny tudós lelkésze pedig gazdag irattárából a Lehr-ekre vonatkozó adatait bocsátotta rendelkezésemre. Az ilvmódon összegyűlt anyagból sikerült visszamenni 1724-ig, mikor a hét éves Lehr Bálint, valószínűleg édesatyjával: Lehr Miklóssal, Wiesbadenből egy szép májusi napon este nagy települő csoporttal megérkezett a kistormás! pusztára, Mercy gróf birtokára. Azt, sajnos, nem mondja meg a kistormási anyakönyv, hogy Lehr Miklós atyja volt-e Lehr Bálintnak. Ha azonban ez a feltevés helyes, akkor Lehr Miklós születési adata is megállapítható a wiesbadenschiersteini anyakönyvből, hol 1671. adventjére be van jegyezve Lehr Miklós születése. Az anyakönyvi kivonatot Zulauf Henrik lelkésztestvér kérésére a wiesbadeni evangélikus muhammedán misszió lelkésze volt szíves elküldeni. Végtelenül fáj, hogy Tolnai Vilmos, atyai barátom, már nem ismerhette meg családjának egész történetét. Pedig minden településtörténeti munka iránt rendkívül melegen érdeklődött. Nem láthatta azt a képet, mely e sorok írója elé tárult, mikor a kistormási XVIII. sz. anyakönyveit végigtanulmányozta. Nem láthatta képzeletében a család tolnamegyei fejlődését. Nem láthatta a 60 éves Lehr Miklóst 1731-ben ott ülni a templom második padsorában; a 42 éves Lehr Bálintot, a herrschaftlicher Szabados-t 1759-ben a B-vel jelzett sorban mindjárt a tanitóné-asszony mellett. Nem láthatta Lehr Bálint fiát: Lehr Lajost Kistormás bírói székében 1777- ben. Mennyit tudott volna ő mindebből a legújabb kutató módszerek teljes ismeretével kikövetkeztetni! Ott lakott Lehr Lajos a papiak melletti házban: a háznak ma is Lehrs-Gerhardthaus a neve. (Lehr Lajosról s nejéről: Gerhardt Katalinról.) Valószinüleg malomtulajdonosok is voltak. A halotti anyakönyv szerint 1787, május 4-én Johann Caspar Hofman 5 éves és 4 hónapos fiú „bey des Lehrs Mühl in Mayku unkommen“. 1805-ben pedig a család sorsa összekapcsolódott mohai Kiss Péter györkönyi esperes vejének, Lagler György kistormási lelkész családjának a sorsával. Lehr Lajos bíró fia: Lehr András, Gyönkön vaskereskedést nyit s feleségül veszi Lágler György elsőszülött leányát: Erzsébetet. Ebből a házasságból születik Lehr András, Petőfi lőrinci oktatója. Ettől kezdve a Lehr-ek ereiben magyar nemesi vér is csörgedez s a család fejlődése más irányt vesz. Mennyire máskép haladna a kutatás, ha Tolnai Vilmos éles szeme figyelhetné az eredményeket s rámutathatna, merre kell még keresni! Az Ür kifürkészhetetlen akarata 1937-ben az ő szemét is lezárta s Petőfi halála napján őt is kivitték a soproni evangélikus temetőbe. Most már kétszeres kötelesség volt megtudni, ki volt a nagy halott, kiről a soproni öreg diákok barátságos egvüttlétük alkalmával oly sokat beszélgettek. Gyönkön született, Tolnamegyében. 1808. január 1-én — mondja az anyakönyv. 1808. december 31-én, írja Payr Sándor s mondja az édesanyának, Lágler Erzsébetnek, sajátkezű följegyzése. Melyiknek
