Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 1. szám - Műhelyünkből
18 MŰHELYÜNKBŐL Rovatvezető: Kuszák István soproni gyakorlóiskolai tanár. Biblia az egyháztörténet tanításában. Irta: Buti Sándor, Vásárosfalu. Míg a bibliatörténet és a káté tanításával eddig élénken foglalkoztunk, aránylag keveset gondoltunk egyháztörténet tanításunkra. Tantervűnk a következő útmutatásokat adja: A célt így tűzi ki: „A tanulónak megmutatja az egyházat alapjában (a bibliában, történetében, mai életében és tanításában).“ Az anyagról írva öntudatos egyháztagok nevelését követeli. A krisztocentrikusság elvét az egyháztörténet tanításában is szorgalmazza. A tanítás menetét így vázolja: „...megjelöljük a tárgyat, elbeszélő alakban közöljük az.anyagot, megmagyarázzuk az ismeretlen fogalmakat és körülményeket, végül megállapítjuk, hogy az elbeszélt eseménynek vagy a jellemzett személynek mi a jelentősége az egyház életében“. Megállapíthatjuk, hogy a bibliára utalás., a krisztusközpontiság követelése a különben szűkszavú utasítás ellenére is megadja a szükséges világosságot a továbbiaknak e fény melletti megtalálására. Szerény szándékom hacsak egy szentjánosbogárka fényét is hozzáadni a tanterv által gyújtott világossághoz, hogy az egységes célú egyháztörténet tanítását elősegítsem. Az egyháztörténet az ige története a jelenvaló világban. Történései, egyes fejezetei az ige sorsát tárják elénk. Személyei és azok munkája, élete a bibliában élnek vagy ellene cselekszenek. Így tehát az egyháztörténeti eseményekben az ige eseményeire, az egyháztörténeti alakokban a biblia alakjaira ismerünk. Az első pünkösd, az első keresztyének élete az evangélium új életet formáló erejét hirdetik. A zsidó és a római üldöztetés vértanúi, majd az előreformátorok, Luther s a reformáció hősei nem az emberi elvek melletti megállásra, hanem az igében élőknek a bibliát, az igét mindennél többre értékelésére mutat. Egyháztörténetünk hősei szavaikban, életük történéseiben tehát az ige bennük megnyilatkozó állandó indítása által lettek az egyház védőivé, az ige terjesztőivé, ha kellett vértanúivá. És ahogy beszél az egyháztörténet az evangéliumnak embereken végzett munkájáról, éppen úgy elénk tárja az evangélium ellen küzdők életében az ige elhomályositására, megtagadására, megsemmisítésére indított törekvéseket. Az első vértanúk üldözői nem embereket akartak megsemmisíteni, hanem a belőlük áradó igét. A római császárok keresztyénüldözése a Krisztus ellen folyt s az ösz- szeszedett és máglyára ítélt bibliák megsemmisítésével éppen úgy az igét akarták elpusztítani, mint az ellenreformáció idején. Egyháztörténetünk minden részletéből az ige sorsa tűnik elénk. Ezért egyháztörténet tanításunk célja nem lehet más, mint ta-
