Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 7. szám - Tállyai István: Gyermekkutatás és személyi lapok
154 kívüliségének tudata azonban gátló hatással is lehet. Azután egyik nap jobban vagyunk diszponálva, máskor kevésbbé. Helyesen mondja továbbá Somogyi, hogy a spontán intelligencia, a mindenkori feltalálás a teszttel nem vizsgálható meg; érzelmi, erkölcsi, akarati hajlamok sem. A tesztek csak pszichikai stichpróbák s nem mindig megbízhatók. Egyik ily módon kiválasztott tehetségosztályban pl. 34 tanuló közül 10 annyira nem vált be, hogy el kellett őket távolítani. Ezért teljesen helytelen szerintünk az ú. n. kitűnőek, tehetségesek iskolája is. A szellem nem mechanizmus s a szellemi tehetségek különböző időben fejlődhetnek ki; majd ismét hanyatlásnak indulhatnak. A tehetséget megállapítani a jövőre való következtetéssel nem mindig lehet és ismét Somogyi alapján mondjuk: az életsiker sem áll mindig a tehetséggel arányban. A sikerről nem lehet mindig tehetségre következtetni s a siker hiánya nem bizonyítja mindig a tehetség hiányát. Szerintünk a tehetségesek, illetve kitűnőek iskolája ismét csak egyesek dédelgctése, mások, époly tehetségesek rovására, kiknek bejutniok oda nem sikerült. A szellem s az egyéniség nem oly egyszerű valami, hogy matematikai vagy egyéb formulákba volna foglalható. A szellem érvényesülésének talaja csak a szabadság. A nevelőnek azonban szüksége van bizonyos támpontokra s így irányítóak lehetnek a tesztek is. De egyéb, más jelentőségük nincs. A gyermek megismerésére fontos a testi működése is. Az anyagcsere, mozgásrendszer, idegrendszer az átlagon alól van — mint Weszely mondja — a hülye gyermeknél; a tompaelméjűeknél a vegetativ működések jók, a többi hátramaradt. A vérszegények, sápkórosok lehangoltak. A kövér gyermek lehet lusta. A rakoncátlannál a mozgásrendszer van túlsúlyban. Ha az idegrendszer van túlsúlyban, a visszavonultságot, a csendet kedvelő típus állhat elő. Beteg idegrendszer szüli a terhelt gyermek típusát. Ilyen gyermek túlérzé- keny, önmagával túl sokat foglalkozik; hiányozhat az életkedv; töpreng képzelt betegségeken. Visszatérve a szellemi tulajdonságokra, azok sem azonos típusúak. Weszely Ödön említi Stern alapján, hogy vannak lassú és gyors munkások. Mindenkinek megvan a maga tempója, amely mellett legkedvezőbb munkájának eredménye. Valamely gyermek pl. elég szépen ír, de csúnyán ír iitenyezéssel. A pszichikai tempó különbségére mutat a feltalálékonyság, a Schlagfertigkeit, a szellem lassúbb vagy gyorsabb működése. Ezt a nevelőnek is tudnia kell s felelés alkalmával hagyjuk gondolkodni a tanulót. Természetesen a lassúság nem zárja ki a gondolkodás élességét. Nagyon fontos az érzékek minősége. Az érzékekkel függ össze — mint Weszelv mondja — az érzékelés iránya s ezzel az emlékezet s a felfogás. Tudjuk: van vizuális, akusztikus és motorikus típus. Lay egész pedagógiai rendszerét e körülményre alapítja az „Experimentelle Didaktik” c. nagy s kitűnő művében. Idővel az emberek nagy része vegyes típussá válik. Az érzékelő típussal függ össze a képzettípus. Vannak, akiknél szóképzetek, másoknál tárgyképzetek dominálok s így az emlékezet is szó- vagy tárgyemlékezet. A gyermek inkább tárgyi gondolkodó. A gyermek, a felnőtt is, ha tudja is a dolgot, gyakran nem
