Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Hírek - Kántori rovat
147 Ennél a szócskánál szeretnénk megállni egy pillanatra és visz- szatekinteni a múltba. Az Ev. Népiskola 1935. május havi számában már olvashattunk ilyenirányú megmozdulásról. Akkor azzal az érveléssel, hogy kevés volt a jelentkező, a tanfolyam elmaradt. Azóta több tanulmány és cikk foglalkozott a kántori továbbképzés szükségességével. Az E. N. 1938. januári és februári számában szerény soraimmal határozott indítványban foglalkoztam a továbbképzés lehetőségeivel és módozataival. Zeneakadémiai egyházzenei tanfolyam megszervezését sürgettem a katolikus mintára. Úgy értesültem, hogy a legutóbbi időkben történtek erre nézve kezdeményező lépések. Sajnos, ez a megoldás nem lehet kedvező és keresztülvihető a kántorok összessége szempontjából, mert 3 éves tanfolyamra csak a fiatal nemzedék és egynéhány előnyös helyzetben levő kartárs beiratkozása volna lehetséges. Ezért van szükség a kántori továbbképző tanfolyamra! Szükség van több szempontból. Mindnyájan érezhetjük, hogy a tanítóképzőintézeti kántorképzés nem lehet oly alapos és tökéletes, mint ahogy azt evangélikus egyházzenénk dicső múltja és magasztos elhivatása joggal megkívánhatja. Sok-sok probléma és kérdés merül fel működésünk folyamán, melyekre gyenge a mi erőnk és tudásunk feleletet adni. Kevés az irodalomismeretünk: az orgonajáték ezernyi csínja-bínja, orgonaszerkezeti kérdések, énekkari problémák várják a megoldást és akarják a tökéletesebb felé irányítani figyelmünket. Azután mennyi áldás fakadna abból, hogy összegyűlvén alkalmunk volna egymást megismerni és egymás játékában gyönyörködni! Akinek módjában állna az Akadémiára menni, annak nagyszerű előkészítője lenne egy ilyen tanfolyam; másoknak pedig a képzőintézetben nyertek kiegészítésére adna kiváló alkalmat a tanfolyamon való részvétel. Halljuk meg Testvéreim a hívó szót! Ébredjünk tudatára annak, hogy magasztos hivatásunkat csak úgy tudjuk igazán betölteni, ha tudásban gyarapodva, lélekben megerősödve térünk vissza egy jól végzett tanfolyam sok-sok áldása után abba a megszentelt hajlékba, amelybe a Gondviselés szent szolgálatra hívott el bennünket! Amíg érzel magadban erőt a munkához, legyen kedved a továbbhaladáshoz is! Peskó tanár úr úgy anyagi, mint technikai szempontból oly keresztülvihető megoldást ajánl, mely ellen senkinek sem lehet ellenvetése. Olvassuk el mégegvszer a márciusi számot! Cáfoljunk rá a közmondásra azzal, hogy nem nehéz a kezdet, ha megvan az akarat hozzá! Építsük az Urnák házát magasztaló énekkel és Istent dicsérő orgonaszóval! * Folyóiratszemle. „Katolikus Kántor“, 1941. április. — Veress Endre: „Hangképzés az énekkarban“. A modern hangképzés elveti az emberi énekhang 3, sőt 5 különféle „regiszter“-érői tanítottakat s csupán piano- és forte-regisztert különböztet meg a hangszalagok rezgésformája (nem pedig a rezonancia különfélesége) szerint. — A májusi szám közli a Magyar Országos Katolikus Kántorszövetség rendezésében
