Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Sz. Gy.: Az iskolai cselekvőmunka a lélektan megvilágításában
136 lás és más tárgyak gyakorlati, tehát készségeket fejlesztő részei. Ezeket a tárgyakat a gyermekek nagyon kedvelik, mivel itt bőséges alkalom nyílik a cselekvésre és az aktivitásra. A gyermek tisztaságra való nevelése, a megfelelő készségek biztosítása szintén a munka' eme csoportjába tartozik. Az iskolai terem, az udvar, a virágoskert, a veteményes gyakorlóterület, a szertár, a könyvtár, a tervszerűség készségeit ápolja. Minden gyermeknek legyen ilyen hivatala. Hogy a tisztség viselése mennyi sok leleményességet és ügyességet, önállóságot vet felszínre, csak olyan tanító tudja, aki már ezen a téren is biztosította a gyermeki aktivitás kiélhetését. Hogy az egyes iskola hogyan oldja meg az idevágó kérdéseket, az főleg a tanító találékonyságán és leleményességén múlik. Az iskolai cselekvőmunkásságnak egy másik csoportja a tanítást, a megértést, az appercepciót és a felidézést könnyíti meg. A tanítási módot tekintve az iskolák történetében három eljárás alakult ki. A legrégibb a teljesen passzív, a gyermek szemszögéből receptív, a második már szemléltető, a harmadik, a jelenkor pedagógiájában alkalmazott cselekedtetve átélő eljárás. Az első módszer embereinél karbatett kezekkel figyelnek a tanulók. A szózuhatag elönti az érzékeket. Tölcséren keresztül folyik az „anyag“. Ahol a figyelem tölcsére bedugul, megfelelő vesszővel kipiszkálják. A másik órán felelnek. A mester megkérdezi, hogy mennyi tudomány van a raktáron. — íme, a verbaliz- mus! A tanulásért és vizsgáért való tanulás. Itt az anyag a központ. Bár a mester hangoztatja, hogy azért követeli a feleletet, mert a gyermekkel szemben a legmesszebbmenően hatja át a szeretet. Még a tanterem is elárulja az ilyen iskolát. A kopott, vagdalt padok (a gyermek cselekvési ösztöne itt nyer levezetést), az unalmat ásító fekete tábla, a padok felett uralkodó katedra, a katedra fellegei között trónoló tanító úr. A falak sivárságot lehelnek. A gyermekek alig várják, hogy a szabad mozgást jelentő tízperc el- » következzék. A szemléltető iskola tanulói már szerencsésebb helyzetben vannak. A tanterem falait sok kép díszíti. De a tanítást még itt is a passzivitás és a receptivitás jellemzi. A cselekedtetve tanító iskola minden tárgy és egység keretén belül keresi azokat az alkalmakat, ahol a gyermekeket cselekvőleg tudja bevonni a közös munkálkodás menetébe. A szemléltetés mellett a dramatizálás, kísérletezés, a szabad véleménynyilvánítás, egyszóval az aktivitás jellemzi a tanulást. A hittan keretén belül számtalan történetet lehet eljátszani, a földrajznál cselekvőleg lehet bekapcsolódni a térképkészítésbe, a természeti tárgyaknál a kísérletek végrehajtása, eszközök előállítása, mind biztosíthatják a tanuló lehetőleges bekapcsolódását, érdekesebbé és élvezetesebbé téve a holt betűk mögött levő lelki tartalom átéletését. A cseleked- tetési lehetőségeket az iskola helyi tanmenetének böngészése alkalmával jelöljük meg. Hogy eljárhassunk tudatos és indokolt lehes-
